Czike L�szl�

                                                      A nagy n�met �p�t�mester

Meghalt Helmut Kohl.

A volt n�met kancell�rnak k�sz�nheti N�metorsz�g az egys�get, Eur�pa pedig az eur�t.

�let�t csal�di trag�di�k �rny�kolt�k be, �s legjobb tan�tv�nya, Angela Merkel sz�rta �t h�tba. Helmut Kohl m�lt h�ten hunyt el 87 �vesen. � kap el�sz�r a t�rt�nelemben eur�pai temet�st, �zvegye pedig azt szerette volna, hogy n�met politikusok ne vegyenek r�szt rajta. Bizalmasai azonban figyelmeztett�k, hogy ebb�l k�nnyen botr�ny lehet, �gy v�g�l lemondott err�l az �ha��j�r�l. Antonio Tajani, az Eur�pai Parlament (EP) eln�ke, Jean-Claude Juncker, az Eur�pai Bi�zott�s�g eln�ke, Donald Tusk, az Eur�pai tan�cs eln�ke, valamint Angela Merkel n�met kan�cell�r, Emmanuel Macron francia �llamf� �s Bill Clinton, volt amerikai eln�k mond be�sz�det Kohl b�cs�ztat�s�n, j�lius 1-j�n az EP strasbourgi sz�kh�z�ban, jelentett�k be szerd�n Berlin�ben. Az eur�pai gy�szszertart�s ut�n a kopors�t a sz�vets�gi rend�rs�g egy heli�kop�ter�vel Ludwigshafenbe - Helmut Kohl sz�l�v�ros�ba, lak�hely�re - sz�ll�tj�k, az uni�s z�sz�l�t pedig n�met lobog�ra cser�lik, �rja az MTI. Kohlt ezut�n Speyerbe sz�ll�tj�k, a katolikus sz�kes�egyh�zba, ahol k�s� d�lut�n halotti mis�t mutatnak be a tisztelet�re. Ezut�n a d�m el�tti t�ren katonai b�cs�cerem�ni�t tart a Bundeswehr - a n�met hadsereg - d�szegys�ge, majd Speyer�ben v�gs� nyugalomra helyezik a kor�bbi kancell�rt.

Blikk-�ssze�ll�t�s

Orb�n Viktor, Magyarorsz�g minisztereln�ke lev�lben fejezte ki r�szv�t�t Helmut Kohl ko�r�b��bi n�met kancell�r �zvegy�nek. A dokumentumot a korm�nyf� honlapj�n hozt�k nyilv�noss�gra cs�t�rt�k�n. Kor�bban a politico.eu �rt arr�l, hogy Kohl �zvegye eredetileg nem sze�rette volna, hogy An�ge�la Merkel mondjon besz�det a legend�s eur�pai politikus, a m�lt h�ten elhunyt Helmut Kohl j�lius 1-i b�cs�ztat�s�n, helyette azt akarta, hogy k�lf�ldi politikusok, p�ld�ul Orb�n Viktor magyar minisztereln�k mondjon besz�det. V�g�l err�l lebesz�lt�k.

Most a magyar mi�nisztereln�k level�t nyilv�noss�gra hozt�k, nem kiz�rt, hogy ehhez hasonl� sza�vak��kal b��cs��zott volna a s�rn�l is Kohl kancell�rt�l: A miniszterelnok.hu oldalon k�zz�tett lev�lben Orb�n Viktor azt �rta: Az egyes�lt Eur�pa nagy �p�t�mester�t vesz�tett�k el Helmut Kohlban, �ppen egy olyan id�ben, amikor az alap�t� aty�k b�tors�g�ra, b�lcsess�g�re �s messze tekint� k�pess�g�re igen nagy sz�ks�g�nk lenne. A magyar korm�nyf� felid�zte: Hel�mut Kohl a k�z�p-eur�pai nemzetek nagy bar�tja volt, ez�rt �reztek �s tan�s�tottak ir�nta bi�zal�mat Magyarorsz�g mindenkori vezet�i. Levele szerint ma is sz�ks�g lenne erre a bizalom�ra, hiszen Eur�p�ban k�z�s d�nt�seket hozni a k�lcs�n�s biza�lom n�lk�l nem lehet. Orb�n Vik�tor szerint p�lda �s ir�nyt� marad Helmut Kohl orsz�g�p�t� munk�ja. A n�met egy�s�g meg�teremt�je, �gy N�metorsz�g �jraalap�t�ja �lete legnagyobb tett�vel egy�ttal K�z�p-Eu�r�pa nemzeteinek szabads�g�t �s f�ggetlens�g�t is garant�lta - tette hozz�. A minisztereln�k hatalmas politikai �s mor�lis teljes�tm�nynek nevezte egy nagy nemzet egyes�t�s�t �gy, hogy abb�l a t�bbi nemzetnek is szabads�ga �s gyarapod�sa sz�rmazz�k. Mi ezt a sz�vets�get N�met�orsz�g �s K�z�p-Eur�pa k�z�tt a j�v�ben is �rizni �s m�ly�teni akarjuk - fogalmazott Orb�n Viktor, aki szerint ezzel tartozunk a nagy kancell�r eml�k�nek is. A magyar korm�nyf� level�ben arra is kit�rt: h�l�s az�rt, hogy Helmut Kohl bar�tk�nt tekin�tett r� �s mindig sz�m�thatott seg�t� tan�csaira. "Biztos�thatom arr�l, hogy a kancell�r �letm�v�t a magyarok mindig Eur�pa leg�rt�kesebb teljes�tm�nyei k�z�tt tartj�k nyilv�n" - fogalmazott a minisz�tereln�k.

Kohl �let�tja

Helmut Kohlt p�ntek reggel ludwigshafeni otthon�ban, 87 �ves kor�ban, hossz� betegs�g ut�n �rte a hal�l. Tizenhat �ven kereszt�l - 1982-t�l 1998-ig - volt N�metorsz�g kancell�rja, a Ke�reszt�nydemokrata Uni�t (CDU) pedig huszon�t �vig - 1973-t�l 1998-ig - vezette. Mind�kett� rekord a m�sodik vil�gh�bor� ut�ni n�met t�rt�nelemben, de a hal�la ut�n megjelent m�l�ta�t�sok szerint m�gsem ez a legf�bb �rdeme, hanem a n�met egys�g helyre��ll�t�s�ban �s az uni��s integr�ci� el�mozd�t�s�ban v�gzett munk�ja. (MTI) Maike Kohl-Richter, a p�nteken elhunyt Helmut Kohl volt n�met kancell�r �zvegye szerette volna, ha Angela Merkel n�met kancell�r nem sz�lal fel f�rje j�lius 1-j�re tervezett temet�s�n. Helyette az �zvegy Orb�n Viktor �s m�s k�lf�ldi vezet�k besz�d�t hallgatta volna sz�vesen a Politico szerint. Az �zve�gyet azonban tan�csad�i lebesz�lt�k err�l a tervr�l. Kohl �zvegy�r�l �vek �ta cikkeznek a nyugati lapok, a Kohln�l �vtizedekkel fiatalabb n� ugyan�is teljesen mag�hoz l�ncolta az �reg politikust, m�g a fiait�l is elidegen�tette, �s nem engedte a gyerekeknek, hogy l�togass�k az apjukat. T�bb lap szerint Kohl ut�bbi �vekben tett botr�nyos kijelent�sei m�g�tt is j�r�szt a feles�ge hat�sa �rz�dik. A mostani program szerint a temet�sen nemcsak Merkel, de Emma�nuel Macron fran�cia eln�k, Jean-Claude Juncker, az Eur�pai Bizotts�g eln�ke, Donald Tusk, az Eur�pai tan�cs eln�ke �s Bill Clinton kor�bbi amerikai eln�k is besz�det tart majd. (Poli�tico) Helmut Kohl kor�bbi n�met kancell�r �zvegye nem akarta, hogy Angela Merkel vagy b�rmely m�sik n�met politikus besz�det mondjon f�rje gy�szszertart�s�n, �rja a Politico.eu. Ellenben Orb�n Viktor magyar minisztereln�knek �r�lt volna. „Isten nyugosztalja Magyar�or�sz�g bar�tj�t, a nagy �re�get, Helmut Kohlt // Gott sei der Seele des Freundes Ungarns, des herausragenden Staatsmannes Helmut Kohl gn�dig.” Ezt jegyezte be Orb�n Viktor, sa�j�t facebook-oldal�n.

R�szlet k�vetkezik T�th Gergely m�ltat� �r�s�b�l

„…A n�met egys�g�rt feladta a n�met m�rk�t De igazs�gtalan lenne Kohlra mint a p�rt�politikai man�verek nagymester�re eml�kezn�nk, mivel a n�met �s a vil�gpolitik�ban egya�r�nt t�rt�nelmi jelent�s�g� tetteket hajtott v�gre. Kohl a nyolcvanas �vek k�zep�n t�bb fontos gesztussal tette egy�rtelm�v�, hogy az �j�b�l gaz�das�gi nagyhatalomm� v�l� N�metorsz�g v�g�leg lesz�mol a porosz/n�ci nagyhatalmi �r�k�s�ggel, �s k�sz minden gesztusra a n�ci m�lt lez�r�sa �rdek�ben (ez ugye Adenauer ide�j�ben m�g nem volt ilyen egy�rtelm�). 1984-ben Fran��ois Mitterrand-nal k�z�sen l�to�gatta meg a verduni katonai temet�t, a r�k�vetkezend� �vben pedig meginvit�lta a G6-ok cs�cs�ta�l�lkoz�j�ra a N�metorsz�gba l�togat� Ronald Rea�gant a bergen-belseni koncetr�ci�s t�borba, majd a bitburgi temet�be – ahol egy�bk�nt nem�csak 2000 Wehrmacht-katona, de az SS n�h�ny tucat tagja is fek�dt. Szint�n 1984-ben els� n�met kancell�rk�nt felsz�lalt az izra�eli parlamentben, a Knesszetben. Fran�ois Mitterrand �s Helmut Kohl 1984-ben Verdunn�l Fot�: Marcel Mochet Kohl legnevezetesebb politikai ered�m�nye k�ts�gk�v�l a n�met egys�g megteremt�se volt, melyet ma m�r term�szetesnek tartunk, de csak az�rt, mert elfelejtj�k, hogy akkoriban a szov�jet vagy francia vezet�sben m�g mindig �l�nken �lt a k�t vil�gh�bor� traum�ja. Ez�rt a megb�k�l�si gesztusok kiv�l� befektet�snek bizonyultak akkor, amikor a szovjet t�mb megrend�l�s�vel v�ratlanul napirendre ker�lt a n�met egys�g. Addig Kohl az ellenz�kik�nt m�g b�r�lt szoci�ldemokrata Ostpolitik-ot k�vet�te, �s az NDK-val egy �vatos „�lni �s �lni hagyni” viszonyra t�rekedett (1987-ben � fogadta Erich Honeckert, az els� olyan keletn�met vezet�t, aki az NSZK-ba utazott). 1989-ben viszont megragadta a n�met alapt�rv�nyben szerepl� lehet�s�get (az 1948-as alapt�rv�nyben is szere�pelt, hogy a n�met egys�g megval�sul�s�ig hozt�k ideiglenes jelleg� jogforr�snak), �s inten�z�v kamp�nyba kezdett, hogy minden eur�pai nagyhatalom t�mogassa a n�met egyes�t�st. Ke�v�s�s� ismert, hogy Kohl a francia �s olasz t�mogat�s�rt cser�be k�n�lta a k�z�s eur�pai valuta bevezet�s�t. Az eur�ra ma m�r mindenki �gy tekint, hogy a n�met ig�nyekre szabt�k, pedig Fran��ois Mitterrand �s Giulio Andreotti eredetileg a n�met gazdas�g feletti kontroll eszk�z�t l�tt�k benne, �s a n�meteknek nagyon nem f�l�tt a foguk a nemzeti szimb�lumnak sz�m�t� j� n�met m�rk�r�l val� lemond�shoz. Kohl a keleti �rdekelt feleket is megnyugtatta: A lengyele�ket azzal, hogy a kitelep�tettek szervezeteinek h�borg�sa ellen�re elismerte, N�metorsz�g ke�le�ti hat�ra a II. vil�gh�bor� ut�n meg�llap�tott Odera–Neisse-vonaln�l h�z�dik (pedig ez ugye teljesen �nk�nyes volt, sz�n�n�met ter�letekr�l �zt�k el a lakosokat). 1993-ban pedig Csehor�sz�g fel� v�llalta, hogy lemond az akkor m�r etnikailag szint�n megtiszt�tott Szud�ta-vid�kkel kapcsolatos minden ter�leti ig�nyr�l.

Merkel sz�rta h�tba

Persze lehetetlen �sszefoglalni, mi is t�rt�nt 15 �v alatt N�metorsz�gban, de az biztos, hogy Kohl nagyban hozz�j�rult ahhoz, hogy els� demokratikus minisztereln�k�nk, Antall J�zsef a szoci�lis piacgazdas�got tekintse modell�rt�k�nek. Kohl alatt �llami �szt�nz�kkel k�nny��tett�k meg a fiatalok munkav�llal�s�t, de k�zben a rendszerb�l kiker�l� id�sebbek sz�m�ra megteremtett�k a teljes j�l�ti kedvezm�nyekkel p�rosul� r�szmunkaid�s �ll�s jogi kereteit. A szoci�lis h�l� is egyre kiterjedtebb� v�lt – igaz, sok ter�leten komoly s�relmeket kiv�lt� kor�l�toz�sokkal. Az egys�g kancell�rja nem meglep� m�don f�ldcsuszaml�sszer� gy�zelmet ara�tott az 1990-es v�laszt�son, �s 1994-ben is ism�telni tudott – igaz, ekkorra m�r megkopott a f��l�nye. Az 1998-as v�laszt�sokon a Gerhardt Schr�der vezette szoci�ldemokrat�k meg is sze�rez�t�k a t�bbs�get, a veres�g ut�n Kohl minden p�rttiszts�g�r�l lemondott (k�pvisel�i sz�k�t megtar�totta). �r�ks�g�t be�rny�kolta az 1999-ben kirobbant Schwarzgeldaff�re, azaz vesz�te�get�si botr�ny, amelyben kider�lt, hogy Kohl �s a p�rtvezet�s tudt�val folyamatosan �rkez�tek a p�rt�hoz ken�p�nzek. A botr�ny hull�mait lovagolta meg Kohl legjobb tan�tv�nya, Angela Merkel, aki 1999-ben eg�sz oldalas cikkben kelt ki politikai mentora ellen, �s kerek perec kijelentette, hogy Kohl m�r csak tehert�tel a p�rtnak. A sokak �ltal n�mi joggal Kohl h�t�ba sz�r�sak�nt �rtelmezett cikk �s az ut�na kit�rt vita rep�tette Merkelt a p�rt �l�re, amit Kohl soha nem felejtett el. K�rnyezet�nek az �ltala csak M�dchen-nek, azaz kisl�nynak bec�zett Merkelr�l olyanokat mondott, mint „M�g k�ssel-vill�val sem tud rendesen enni. A hi�vatalos vacsor�kon mindig r� kellett sz�lnom, hogy szedje m�r �ssze mag�t.” Kohl egy�b�k�nt Merkel fisk�lis fegyelmen alapul� politik�j�t is sokat kritiz�lta, az Eur�pa j�v��j�r�l �rt 2011-es k�nyv�ben egyenesen azzal v�dolta a kancell�rt, hogy „Elpuszt�tja azt az Eur�p�t, amit �n �p�tettem!” Trag�di�k �rny�kolt�k be �let�t Kohl m�g 18 �vesen ismerkedett meg fe�le�s�g�vel, Hannelore Rennerrel, akit�l k�t gyereke is sz�letett. Hannelore 2001-ben lett �n�gyil�kos, a hivatalos �ll�spont szerint eg�szs�g�gyi prob�l�m�i miatt, de igencsak m�rt�ktart� lapok azt �ll�tott�k, hogy f�rje abnorm�lisan elhanya�golta �t, �s nem b�rta, hogy l�nyeg�ben egyed�l�ll� anyak�nt kellett felnevelnie gyerekeit. Szeg�ny Hannelor�nek r�ad�sul en�lk�l is borzalmas traum�val kellett egy�tt �lnie: 12 �vesen szovjet katon�k er�szakolt�k meg, majd ki�haj�tott�k a csal�di lak�s ablak�b�l. A brut�lis b�n�sm�d miatt elt�rt a gerince.

Kohl 2008-ban stroke-ot kapott, melynek k�vetkezt�ben r�szlegesen leb�nult �s besz�d�zava�rai is t�madtak. A k�rh�zban vette feles�g�l a r�g�ta mellette �ll�, n�la 35 �vvel fiatalabb Ma�i�ke Kohl-Richtert, akit azzal v�doltak, hogy elszigetelte �t csal�dj�t�l �s legk�zelebbi mun�ka�t�rsait�l. Kohl �llapota az elm�lt �vekben gyorsan romlott: 2010-ben epeh�lyag-, 2012-ben sz�vm�t�tet kellett rajta v�grehajtani. Kohlt id�n m�jus elej�n is megm�t�tt�k, akkor egy �j cs�p��z�leti prot�zist �ltettek be; j�nius elej�n pedig b�lm�t�tet v�geztek rajta, ami ut�n komp�lik�ci�k miatt a seb�szet intenz�v oszt�ly�ra kellett sz�ll�tani. 2016-ban Orb�n Viktor megl�togatta �t. A magyar korm�nyf� a n�met-magyar bar�ts�g szimb�lum�nak nevezte a n�met politikust. A l�togat�s ut�n Orb�n Viktor �js�g�r�knak azt mondta: „A n�met-ma�gyar ba�r�ts�g egy k�l�n�s dolog Eur�p�ban, m�ly lelki bar�ts�g van m�g�tte, �s ennek a ba�r�t�s�gnak a szimb�luma Helmut Kohl kancell�r.” Azt mondta, az�rt j�tt el, hogy a ma�gya�rok nev�ben nagyrabecs�l�s�t fejezze ki, �s meg�k�sz�nje Helmut Kohlnak mindazt, amit Magyarorsz�g�rt tett. "Nagy �rt�ke Helmut Kohl eg�sz Eur�p�nak" - fogalmazott Orb�n Viktor, arra k�rve a sajt� k�pvisel�it, ne "r�ngass�k be�le" az egykori kancell�rt semmilyen ak�tu��lpolitikai �gybe, "� magasan f�l�tt�nk �ll, mai akt�v politikusok f�l�tt". Szint�n 2016-ban Orb�n Viktor minisztereln�k �rt el�sz�t a volt n�met kancell�r k�nyv�hez, amely akkor je�lent meg Magyarorsz�gon. Kohl a menek�lt�gyi helyzetr�l hasonl�an gon�dolkodott, mint Orb�n, �m a megold�st a magyar minisztereln�kkel szemben a m�g er�sebb eur�pai egy�tt�m�k�d�sben l�tta. Kohl ugyanis arra figyelmeztetett, nem vezet semmi j�ra a k�l�n utas nem�zeti politiz�l�s.”

Helmut Kohl sz�rmaz�sa

Helmut Kohl A zsid� �r�, Jakov Lind �rja az 1988-ban N�metorsz�gban megjelent k�nyv�ben, 'Der Erfinder = A feltal�l�', (Carl Hanser kiad�, M�nchen, ISBN 3-446-14989-9) a 80-ik oldalon: "A mostani n�met sz�vets�gi kancell�r d�dnagyapja nev�t m�g 'n'-el �rta 'l' helyett, �s Buczacz-ban volt h�zal�. Okm�nyaim, bizony�t�kaim vannak. Egy eg�sz k�nyvt�r a Vaduzi Nemzeti Bank trezorj�ban." Kohl el�dei teh�t kaz�r zsid�k voltak �s Kohn n�ven a Gal�ciai Buczaczban voltak keres�ke�d�k. Ezek szerint a Francia Forradalom idej�n a nagy zsid� nyugat fel� v�n�dorl�s sor�n �s azut�n v�ndoroltak ki N�metorsz�gba, itt megkeresztelkedtek �s a n�metesen hangz� Kohl nevet vett�k f�l. Treitschke t�rt�n�sz �rja le ezt az akkori t�rt�nelmi folyamatot. Ez egybe�hang�zik Prof. Gotthold Rhode jelent�s�vel, amelyet vastag t�rt�nelmi m�v�ben '1000 �ve szom�sz�dok', (Hase & Koehler kiad�, Mainz) �r le. El�ttem van egy n�vtelen �r�s, amelyen a Heilmann-Kohn csal�d s�reml�ke l�that� a b�csi k�zponti temet� kapuj�n�l. Ott zsid� s�rok vannak. A lev�lben ez �ll: "A k�p mutatja a Hei�lmann-Kohn csal�d s�reml�k�t, ahol a legt�bb f�lirat h�ber nyel�v�. Itt vannak Helmut Kohl kancell�r nagysz�lei, Sara Kohn �s Salomon Kohn eltemetve. A Kohnok gal�ciai zsid�k voltak �s Pr�g�n kereszt�l j�ttek B�csbe. Hal�lukig B�cs�ben �ltek �s gazdag �zletemberekk�nt voltak ismertek. Az ut�daik Ludwigshafenbe k�l�t�ztek, a Rajna mell�. Itt sz�letett 1930 �prilis�ban fiuk, Henoch Kohn. CDU- politikusk�nt k�s�bb Helmut Kohl-nak nevezte mag�t." Hogy ez a t�rt�nelmi t�rt�net m�g aktu�lis, azt a k�vetkez� mutatja: El�ttem van egy T. Rudolph �r, postafi�k 130, 49328 Melle 5 -b�l, aki a sz�vets�gi kancell�rt �rul�ssal v�dolja. Azt �ll�tja, hogy Helmut Kohl ismert tagja a kiz�r�lag zsid�kat f�lvev� B'nai B'rith szabad�k��m�ves p�holynak. Ez a zsid� nagyp�holy csak zsid�kat vesz f�l tagjai k�z�. � a vil�g zsi�d�s�g�nak f�vez�re minden akci�jukban. Azt is �ll�tja, hogy ez a zsid� szabadk�m�ves p�holy Kohl kancell�rt a legmaga�sabb zsid� d�jjal, a Josephs-d�jjal t�ntette ki, amelyet rendk�v�li teljes�tm�nyek�rt adnak zsi�d�k�nak, akik a zsid� n�p jav�ra k�l�nleges cselekedeteket hajtottak v�gre. Menachem Be�gin is megkapta ezt a kit�ntet�st, mert n�pe �rdek�ben rendk�v�li cselekedeteket hajtott v�gre: 1945 �s 1948 k�z�tt pl. „kis�p�rt” palesztin arabokat Palesztin�b�l, ahol is egy eg�sz falu lakoss�g�t, asszo�nyokat, gyerekeket, �regeket a Deir Jasin falu k�tj�ba vettetett �s k�zi�gr�n�tokat dobott r�juk, hogy a haldokl�k ki�lt�sait elhallgattassa. Miut�n ez a besti�lis cse�lekm�ny ismert lett, az ara�bok elrettenve menek�ltek haz�jukb�l - �s a zsid�k vett�k az orsz�got tulaj�donukba. Rudolph azt is �ll�tja, hogy Kohl magas rang� szabadk�m�ves �s szo�ros bar�tja a szint�n ma�gas rang� szabadk�m�vesnek, Mitterrandnak. Mint magas rang� sza�bad��k�m�ves k��teles�s�ge a rend parancsainak engedelmeskedni. Hivatali esk�j�hez nincs k�tve. Kohl Ru�dolph szavai szerint a szabadk�m�ves zsid� Coudenhove-Calergie P�n-Eur�pa mozgalm�nak is tag�ja. �pp�gy a p�rizsi �s londoni Roth�schild csal�ddal is szoros bar�ts�gban van, �s rend�sze�resen r�szt vesz ezek csal�di �nneps�gein. A fenti dolgok Johannes Rothkranz k�nyveiben is megtal�lhat�k egy csom� m�s inform�ci� mellett (A maastrichti szerz�d�sek, I. �s II. k��tet). Willi Brandt szef�rd zsid� volt, val�di neve Herbert Ernst Karl Frahm volt �s egy L�becki sze�f�rd zsid� csal�db�l sz�rmazott.

Forr�s: www.freepress-freespeech.com/holhome/kiscikk0/kohlm.htm

Wir schaffen das!

Angela Merkel – alias: „M�dchen” Angela Merkel anyja lengyel zsid�, akit�l jiddis�l tanult, apja pedig szabadk�m�ves luther�nus lelk�sz volt. Forr�s: https://internetfigyelo.�wordpress.�com/2016/02/06/angela-merkel-anyja-lengyel-zsido-akitol-jiddisul-tanult-apja-szabadkomu�ves-lutheranus-lelkesz-volt/. Merkel maga is szabadk�m�ves, s ezeknek az ellentmond�st nem t�r� parancs�t teljes�ti a bev�ndoroltat�s ER�LTET�S�BEN. Karrierj�nek elemz�s�b�l kide�r�l, hogy skrupu�lus n�lk�l minden addigi t�mogat�j�t h�tba d�fte, �s azokat kiny�rta, ha ez�zel egy l�p�st te�hetett felfel� a rangl�tr�n. �gy ny�rta ki Kohl kancell�rt is, aki eml�kira�ta�iban meg�em�l�ti t�bbek k�z�tt azt is: “Merkelt meg kellett tan�tani, hogy t�rsas�gban mik�nt kell enni!” Pedig ink�bb arra kellett volna megtan�tani, hogy a nyugatn�met politikai k�r�k�ben mi�k�nt kell viselkedni, s mik�nt kell a haz�ja �rdek�ben tev�kenykedni. De erre ma m�r a n�meteknek nincsen semmi erej�k, �s a trad�ci�juk az amerikai megsz�ll�s alatt megsza�kadt! Szellem�kben is vazallusokk� v�ltak! Angela Merkel az al�bbi vide�ban a Knesszet�ben h�be�r�l kezdi a besz�d�t! Ut�na n�me�t�l folytatja �s meghat�dva mondja, k�sz�ni, hogy az anya�nyelv�n sz�lalhat fel. Ez el�g�g� k�t��rtelm�: melyik anyanyelv�re gondolt? A h�berre vagy a n�metre? Rem�lj�k, hogy a n�metek �szhez t�rnek �s Angela a n�rnbergi b�r�s�gon a v�dlot�tak pad�j�ra ker�l az id�k�zben letartoztatott r�nk v�ndorl� terrorist�ival egy�tt! Ez a megb��za�t�sa (ak�rcsak Gyurcs�ny eset�ben): saj�t orsz�g�t sz�tverni �s vele egy�tt eg�sz Eur�p�t! Fiatalon az NDK-ban az FDJ (az ottani KISZ) egyik vezet�je volt, m�g egyenruh�ban is mas��rozott. Di�kt�rsaival — egy luther�nus lelk�sz l�nyak�nt is — nudista strandra j�rt. (Ilyen strand l�tezett a “szocialista” NDK-ban!) 1993-ban bar�tja a fiatal, szint�n keletn�met Tho�mas de Maizière-nek (aki szint�n “keresz�t�ny�demok�rata”), - � jelenleg a bev�ndorl�st megen�ged� sz�vets�gi n�met bel�gyminiszter. Thomas de Mazière nagyb�tyja volt az NDK utols� bel�gyminisztere. Ezek ut�n van m�g min csod�lkozni? Angela Merkel sz�rmaz�sa Angela Merkel az els� gyermeke Horst Kasnernek, sz�letett KAZMIERCZAK, �s Herlind Kasner�nek, sz�letett JENTSCH, 1954-ben Hamburgban, mint Angela Dorothea Kasner. K�t testv�re van, Irene �s Marcus. Az apa t�rv�nytelen gyermeke ANNA RYCHLICKA KAZMIER�CZAK-nak �s Ludwik WOJCIECHOWSKI-nek, aki protest�ns lelk�sz volt; az anya, Herlind JENTSCH lengyel zsid� Gal�ci�b�l, tan�r. Anyai nagyapja, LUDWIK KAZMIERCZAK Po�sen-b�l, az els� vil�gh�bor�ban a n�me�tek ellen harcol a Haller-csapatokban, amely a lengyel �nk�ntesek csapata volt a fran���cia hadseregben (f�nyk�ppel bizony�tva!). (Eredeti n�met sz��veg: “ANGELA MERKEL wird als erstes Kind von HORST KASNER, geb. KAZMIER�CZAK, und HERLIND KASNER, geb. JENTZSCH, 1954 in Hamburg (nach unbest�tigten Quellen allerdings in den U.S.A.) geboren und bekommt den Namen ANGELA DOROTHEA KASNER. Sie hat (angeblich) zwei Geschwister, Bruder Marcus und Schwester Irene. Der Va�ter, uneheliches Kind von ANNA RYCHLICKA KAZMIERCZAK und LUD�WIK WOJ�CIEC�HOWSKI, ist evangelischer Pfarrer; die Mutter, eine polnische J�din aus Galizien, Lehrerin. Ihr Gro�vater m�tterlicherseits hie� LUDWIK KAZMIERCZAK, stamm�te aus Po�sen und k�mpfte im Ersten Weltkrieg gegen Deutschland. Das belegt ein Photo ihres Vet�ters zweiten Grades, Cousins ihres Vaters und Neffen ihres Gro�vaters, des 79 j�hrigen pen�si�o�nierten Buchhalters ZYGMUNT RYCHLICKI, in der polnischen Zeitung „Gazeta Wybor�cza“. Das Bild zeigt ihren Gro�vater in der Uniform der sog. Haller-Armee, einer Ein�heit von Polen, die in der franz�sischen Armee gegen Deutsche k�mpfte.”) A n�met kancell�rn� igen�csak sok mindent csin�lt, j�t is rosszat is, �s m�r szinte a Margaret That�cher-i vasl�di, s�t ti�t�nl�di magass�gokig emelkedett.

�szint�n sz�lva, �n is kedvelem �nt, Ang�la! (L�rai bet�t)

A sok br�sszeli b�bbal szemben sem lehetett k�nny� el�rni, s�t kiharcolni, hogy az EU sz�rke eminenci�sa lehessen. Drukkoltam �nnek, nehogy elrontsa ezt a remek im�zst. �tcsillagos elismer�sem az�rt, hogy ezt a topn�pszer�s�get 10 �ven �t siker�lt is meg�riznie. Ha nincs ez a m�ni�kus migr�ns-beh�v�s, lassan m�r az EU-tag�llamok nagy r�sz�vel �s a n�met n�ppel val� szembesz�ll�s, akkor nem is b�jik ki a sz�g a zs�kb�l. Angela dr�ga! Eddig csak j� zsid�nak �s a rotary-sok cs�csk�reihez tartoz� magas fokozat� szabadk�m�vesnek tar�tottam, de az al�bb k�z�lt titkok az �n m�sik, rejtett �nj�t is a nyilv�noss�g el� t�rj�k. �d�v�zl�m abban az elit csapatban, ahov� a titkos �gyn�k�k, k�mek tartoznak. Most m�r leesett, mi�rt a nagy bar�tkoz�s �n �s a KGB-s m�lt� Putyin k�z�tt. H�t az�rt, mert ex-koll�g�k. Egy ideig mi is a CIA-n�l regisztr�lt „bar�ti sajt�” voltunk (ugyan�gy a Kremlben is), mert az �t�kosban a f�munkat�rsunk, mint magas rang� korm�nyhivatalnok int�zte el, hogy hivatalos k�p�viselet�k legyen Budapesten. E cikket is r�szben CIA-s inform�ci�k alapj�n k�sz�tett�k. Kedves Ange�la, ha �n val�ban az volt, amit �ll�tanak, akkor fogadja elismer�sem, ha meg al�jas r�galom az eg�sz, akkor meg drukkolunk, hogy val�tlan legyen, s ne rontsa az �n im�zs�t. Nos, �me (n�me�t�l): �http://www.voltairenet.org/article145118.html A baloldali francia �js�g�r� Thierry Meyssan cikke azt a gyan�t kelti, hogy Angela Merkelt a ber�lini fal leoml�sa ut�n a CIA al�kal�mazta, �s az amerikai neokonzervat�v k�r�k seg�tett�k mai poz�ci�j�ba. Angela Merkel karrierje F�rj�nek, Joachim Sauernek (http://de.wikipedia.org/wiki/Joachim_Sauer) alkal�maz�sa olyan c�gekn�l, amelyek a Pentagonnak dolgoznak, k�s�r� int�zked�s lehetett. Merkel csod�s fel�emelked�se ut�n a sz�vets�gi korm�nynak m�g t�bb n�met katon�t kell Afganisz�t�nba k�lde�nie. Angela Merkel 1954-ben sz�letett Hamburgban. Sz�let�se ut�n nem sokkal csa�l�dja azt a szo�katlan d�nt�st hozta, hogy �ttelep�l az NDK-ba. Apja, a luther�nus lelk�sz hamarosan sze�min�riumot alap�tott az NDK-ban �s �tvette egy fogyat�kos otthon vezet�s�t. Nem kritiz�lta ny�ltan a rezsimet �s privilegiz�lt t�rsadalmi st�tusza volt: k�t aut�val rendel�ke�zett �s gyakran utazott nyugatra. Angela Merkel ragyog� di�k volt �s fizikai tanulm�nyait doktor�tussal z�rta. F�rjhez ment Ulrich Merkel fizikushoz, akit�l hamarosan elv�lt. K�s�bb Joachim Sauer pro�fesszorral �lt egy�tt, aki maga is elv�lt volt �s k�t gyermek apja. Merkeln� a Tudom�nyos Aka�d�mi�n a kvantumfizika kutat�ja lett. Ugyanakkor politikailag elk�telezte mag�t a Freie Deutsche Jugend-ben (FDJ) (ami n�lunk a KISZ-nek felelt meg – a ford. megj.), egy �llami ifj�s�gi szervezetben. Ott az agit-prop r�sz�leg titk�ri st�tusz�ig emelkedett, �s a szocialista diktat�ra politikai kommunik�ci�j�nak egyik legfontosabb szakember�v� v�lt. Szakmai �s politikai okokb�l gyakran j�rt a Szovjetuni�ban, f�leg Moszkv�ban, amit az orosz nyelv j� ismerete megk�nny�tett neki. B�r a berlini fal leom�l�s�t m�r r�g�ta k�v�nt�k �s el��k�sz�tett�k, 1989 november�ben minden korm�nyt meglepett. A CIA igyekszik maga d�nteni az �j korm�nytagokr�l, amennyiben a r�gi rezsim felel�seit alkalmazza, akik k�szek az USA-t szolg�lni, ahogy azel�tt a SZU-t. Egy h�nap m�lva Angela Merkel �t�ll a m�sik oldalra, �s hirtelen csatlakozik a Demokratikus �bred�s nev�, a nyugatn�met kereszt�nydemokrat�k inspir�lta mozgalomhoz. Kezdett�l fog�va ugyanaz a poz�ci�ja, mint kor�bban, csak ezt most a nyugatn�met fogalmakhoz igaz�tj�k: Mostant�l „sajt�sz�viv�nek“ nevezik. Hamarosan kider�l, hogy a Demokratikus �bred�s el�n��ke Wolfgang Schnur, egykori Stasi-munkat�rs. Angela Merkel k�zli ezt a f�jdalmas h�rt a sajt�val. Schnur �rnak vissza kell l�pnie, ami le�he�t�v� teszi, hogy Merkel legyen helyette a moz�galom eln�ke. Az utols� parlamenti v�laszt�sok ut�n az NDK-ban bel�p Lothar de Maizière korm�ny�ba �s ott sz�viv� lesz, b�r a Demok�ratikus �bred�s a szavazatoknak csak 0,9 %-�t kapta meg. Eb�ben az �tmeneti id�szakban akt�van r�szt vesz a „2+4“ megbesz�l�seken, ami Berlin n�gy r�sz�re oszt�s�t �s a sz�vet�s�ge�sek �ltali megsz�ll�s�nak vet v�get, valamint a n�met �jra�egye�s�t�sr�l sz�l� t�rgyal�sokon. Hogy, ahogy mondja, megakad�lyozzanak egy massz�v kiv�n�dor�l�st keletr�l nyugatra, az NDK azonnali bel�p�s��rt k�zd a piacgazdas�gba �s a n�met m�rka z�n�j�ba. �lett�rsa Joa�chim Sauer az USA c�g, a Biosym Technology alkalmazottja. Egy �vet t�lt San Diegoban (Kalifornia) annak a c�gnek a laborat�rium�ban, amely a Pentagonnak dolgozik. Majd az Ac�cel�rys-n�l lesz szak�rt�, egy m�sik, a Pentagonnak dolgoz� t�rsas�gn�l San Die�go�ban. Angela Merkel ez alatt angol tud�s�t gyarap�tja, a nyelvet ezek ut�n remek�l b�rja. Amikor az NDK-t a Sz�vets�gi K�zt�rsas�gba, a Demokratikus �bred�st pedig a CDU-ba viszik �t, Angela Mer�kelt bev�lasztj�k a Bundestagba �s bel�p Helmut Kohl korm�ny�ba. B�r � nagyon szigor� er�k�lcs�, ezt a fiatal n�t v�lasztja keletr�l, aki gyermektelen �s vadh�zas�s�gban �l – ifj�s�g- �s n��gyi miniszternek. 14 h�nap alatt siker�lt az NDK ifj�s�gi szerve�zet�ben bet�lt�tt szerep�b�l – a kommunista propaganda felel�s�b�l – �talakulnia a Sz�vet�s�gi K�zt�rsas�g keresz�t�ny�demokrata ifj�s�gi- �s n��gyi miniszter�v�. Ebben az els� hivatali id�szakban azonban nagyon sov�ny m�rleget tud felmutatni. Folytatva karrierj�t a CDU-n�l, Angela Merkel hi�ba igyekszik, hogy megv�lassz�k a p�rt r�gi�s eln�k�nek Bran�denburgban. Lothar de Maizière-nek, aki a nemzeti p�rt aleln�ke lett, t�voli Stasi-kapcso�la�tokat r�nak fel; le kell mondania, mire Merkeln� foglalja el a hely�t. 1994-ben Klaus T�pfer, K�rnyezet-�s Ter�m�szetv�delmi, a reaktorok biztons�g��rt is felel�s minisztert kinevezik az ENSZ k�rnye�zetv�delmi prog�ramj�nak igazgat�j�v� a N�met Kereskedelmi �s Iparkamara �les t�mad�sai ut�n. T�p�fernek felr�j�k, hogy al�becs�li a gazdas�gi realit�sokat. Erre Hel�mut Kohl v�denc�t, Angela Mer�kelt teszi meg hely�re, ami a v�ls�gnak v�get vet. Hivatalba l�p�se ut�n azonnal elbocs�t min�den magasabb funkcion�riust, akik el�dj�hez h�ek maradtak. Ebben az id��ben k�t bar�ti kap�csolatot az akkori francia hivatali koll�g�j�val, Dominique Voynet-val. 1998-ben Kohl kan�cell�r tudatja az USA-val, hogy nem egyezik bele a koszov�i nemzetk�zi in�tervenci�ba. Teszi is ezt akkor, amikor Gerhard Schr�der szoci�ldemokrat�i �s Josch�ka Fischer z�ldjei Slobodan Milosevicet Adolf Hitlerhez hasonl�tj�k �s humanit�rius h᭭�bo�r�ra sz�l�tanak fel. Az amerika-p�rti sajt� t�madja a kancell�rt, amikor az orsz�g �jra�egyes�t�se ut�ni gazdas�gi neh�zs�gei�rt teszi felel�ss�. A kereszt�nydemokrat�kat 1998-ban egy v�r�s-z�ld hull�m els�pri a v�lasz�t�sokon. Schr�der kancell�r lesz �s Fischert nevezi ki k�l�gyminiszternek. Hamarosan szem�re vetik Helmut Kohlnak �s k�rnyezet�nek, hogy titkos p�nzt fogadtak el a CDU r�sz�re, de egy �g�retre hi�vatkozva nem adj�k meg az adom�nyoz�k nev�t. Erre f�l Angela Merkel a «Frank�furter Allgemeine Zeitung-ban» [1] �ll�sfoglal�st hoz nyilv�noss�gra, hogy elhat�rol�djon men��tor�t�l. Ezzel k�nyszer�ti Helmut Kohlt, hogy vonuljon vissza a p�rtb�l, majd nem sokkal ut�na, a CDU �j eln�k�t, Wolfgang Sch�uble-t is. A k�zerk�lcs nev�ben �tveszi a p�rt el�n�k�s�g�t. Ezut�n alkalmazkodik a kereszt�nydemokrata erk�lcsh�z, �s feles�g�l megy part�ne�r�hez. Ett�l kezdve Angela Merkelt k�t fontos sajt�csoport t�mogatja ny�ltan. Sz�m�that Friede Springerre, az Axel-Springer-Csoport �r�k�s�re (180 �js�g �s foly�irat, k�zt�k a «Bild», «Die Welt»). A csoport �js�g�r�inak egy kiad�i z�rad�kot kell al��rniuk arr�l, hogy a transzatlanti kapcsolatok fejl�d�s��rt �s Izrael �llam v�delm��rt fognak s�kra sz�llni. Angela Merkel sz�m�that bar�tn�j�re, Liz Mohnra is, a Bertelsmann-csoport igazgat�n�j�re, az eur�pai m�dia legfontosabb alakj�ra (RTL, Prisma, Random House usw.). Frau Mohn a Bertels�mann-Alap�tv�ny aleln�ke is, amely az euro-amerikai kapcsolatok intellektu�lis osz�lopa. Angela Merkel t�maszkodik Jeffrey Gedmin tan�csaira, akit a Bush-kl�n k�l�n az � sz�m�ra k�ld�tt Berlinbe. Ez a lobbista el�sz�r az American Enterprise Institute-nak (AEI) [2] dol�gozott Richard Perle �s Dick Cheney feles�ge alatt. Nagyon b�tor�tja, hogy az eur�t igaz�t�sa a doll�rhoz. Az AEI-ben el�bb a New Atlantic Initiative-t (NAI) vezette, amely Eur�pa minden fontos amerika-bar�t t�bornok�t �s politikus�t egyes�ti. Egy�ttm�k�d�tt a Project for a New American Century (PNAC) nev� neo-konzervat�v programban �s ebben � fogalmazta meg a fejezetet Eur�p�r�l. Ott �rja, hogy az EU-nak a NATO ellen�rz�se alatt kell maradnia, �s ez csak akkor lesz lehets�ges, ha gyeng�teni lehet az „eur�pai emancip�ci�s k�vetel�seket“. [3] Ugyanakkor � a CCD (Council for a Community of Democracies) igazgat�ja is, [4] amely k�tsebess�g� ENSZ-et k�vetel, �s �tveszi Berlinben az Aspen-Institut vezet�s�t. [5] Elutas�tja bar�tja, John Bolton [6] aj�nlat�t, hogy az USA helyettes nagyk�vete legyen az ENSZ-n�l, hogy teljesen Angela Merkel t�mogat�s�nak szentelhesse mag�t. 2003-ben a State Depar�te�ment r�b�z Jeffrey Gedminre �s Craig Kennedyre egy terjedelmes programot a „nyilv�nos diplom�ci��rt“, vagyis propagand��rt, amely t�bbek k�z�tt nyugat eur�pai �js�g�r�k �s v�le�m�nyform�l� int�zm�nyek titkos t�mogat�s�t tartalmazza.[7] 2003-ban Gerhard Schr�der ellen�zi Irakban az anglo-amerikai hadm�veleteket. Angela Merkel erre nyilv�noss�gra hoz egy �ll�sfoglal�st a Washington Postban, [8] amelyben visszautas�tja a Chirac-Schr�der-dokt�rin�t Eur�pa f�ggetlens�g�r�l, hangs�lyozza Amerika ir�nti h�l�j�t �s bar�ts�g�t, �s t�mogatja a h�bor�t. 2004 m�jus�ban azzal zavarja �ssze a helyzetet, hogy kereszt�lviszi Horst K�hler bank�r megv�laszt�s�t sz�vets�gi eln�kk�, aki (a Maastrichti Szerz�d�s f� megszerkeszt�je, amely szerz�d�s az eur� bevezet�s�r�l sz�l), az Eur�pa �jj��p�t�si �s Fejleszt�si Bank egyko�ri eln�ke �s az IWF igazgat�ja. Ezut�n egy „hazafias“ kamp�nyt ind�t a radik�lis iszl�m ellen. A 2005-�s parlamenti v�laszt�sok eg�sz kamp�nya alatt kipelleng�rezi az emelked� munka�n�lk�lis�gi sz�mokat �s a szoci�ldemokrat�k k�ptelens�g�t, hogy ezeknek g�tat vessen. Erre a CDU 21 sz�zal�kpont el�nyt szerez a felm�r�sekben. Ebben a helyzetben titkos tan�csad�ja Jeffrey Gedmin a „Der Welt“-ben k�z�l egy neki c�mzett ny�lt levelet. A n�met gazdas�gi modell kritik�ja ut�n �gy folytatja: „Miel�tt az orsz�got el�bbre tudn� vinni, le kell gy�znie intellektu�lisan ezeket a nosztalgi�z�kat. Amennyiben Sarkozy �r k�vetn� Chirac urat, Fran�ciaorsz�g tal�n fellend�l. K�r lenne, ha N�metorsz�g tov�bb hanyatlana.“ Ezt a megh�v�st k��vetve, Angela Merkel v�gre ismerteti megold�si javaslatait. El�retolja egyik tan�csad�j�t, az al�kotm�nyb�r�s�g egykori b�r�j�t, Paul Kirchhofot, �s r�b�zza a «Neue Soziale Markt�wirt�schaft» [9] nev� kezdem�nyez�st. Bejelenti a progressz�v j�vedelemad� le�ll�t�s�t: ugya�n�az a sz�zal�k legyen �rv�nyben a sz�k�lk�d�nek is, mint a d�sgazdagnak. Gerhard Schr�der, a t�voz� kancell�r �lesen kritiz�lja a projektet egy telev�zi�s vit�ban. A CDU el��nye elp�rolog. V�g�l a CDU a szavazatok 35%-t, az SPD 34%-t kapja, a t�bbi megoszlik a kis p�rtok k�z�tt. A n�metek m�r nem akarj�k Schr�dert, de Merkelt sem. Hosszas �s f�raszt� t�rgyal�sok ut�n l�trej�n egy nagykoal�ci�: Angela Merkel kancell�r lesz, de a minisz�t�riu�mok fel�t �t kell en�gednie az ellenz�knek. A Libanon elleni izraeli intervenci� alkalm�val kereszt�lviszi a n�met flotta bevet�s�t a FI�NUL keret�ben, mik�zben kijelenti: «Ha N�metorsz�g l�tjogosults�ga abban �ll, hogy Izrael l�tjog�t garant�lja, most, amikor ez a l�t vesz�lyben van, nem marad�hatunk t�tlenek.“ 2007. ja�nu��r 1. �ta Angela Merkel vezeti az Eur�pai Uni�t. Nem titkolja sz�n�d�k�t, hogy Fran�cia�orsz�got �s Hollandi�t k�nyszer�tse, hogy fogadj�k el az eur�pai al�kot�m�ny terv�nek egy m�sodik v�ltozat�t, b�r ezek az orsz�gok az els� v�ltozatot n�p�szavaz�ssal elutas�tott�k. Azt a sz�n�d�k�t sem titkolja, hogy felt�massza az �szak amerikai szabadkereskedelmi z�n�nak az eu�r�paival val� �sszekapcsol�s�nak projektj�t egy „nagy transzatlanti piac“ kialak��t�s�ra – Sir Leon Brittan elk�pzel�seinek megfelel�en. A k�vetkez� hossz� �s r�szletes cikkben leleplezik Merkelt �s S�rk�zy-t, mint CIA-�gyn��k��ket (n�met nyel�ven): Sind Angela Merkel und Sarkozy CIA-Agenten?

Forr�s: www.freepress-free�speech.com/holhome/kiscikk0/kohlm.htm

Eur�pa nagy �p�t�mesterei

Mint l�thatj�tok, Helmut Kohl, volt nagyn�met kancell�r – Orb�n Viktor, ma�gyar minisz�terel�n�k�nk szerint: „Eur�pa nagy �p�t�mestere” - hal�l�t, �rdemei m�ltat�s�t, Angela Mer�kellel k�z�s, illetve p�rhuzamos �let�tjukat az inter�neten fellelhet� �rdekes forr�sokb�l igye�keztem megk�zel�teni, illusztr�lni. K�l�n�s tekintettel, hogy semmi �s senki nem az, ami�nek l�t�szik. K�l�n�sen igaz ez a politik�ra, a politikusokra, mert mint tudjuk, a politika az �lc�z�s �s a ha�zug�s�g m�v�szete. Nem besz�lve arr�l, a politika a hatalom (a m�s emberek, a VI�L�G feletti rendelkez�s „jog�nak”) megszerz�se, visszaszerz�se illetve eloro�z�sa �s meg�d�n�t�se – csak a P�NZ! – k�r�l forog, s mint ilyen k�z a k�zben j�r egy�fel�l a bank�rvil�ggal, m�s�fel�l az ok�kul�tista gy�kerekkel, ami nagy ritk�n „�ppen” valamelyik vil�gvall�ssal „egye�zik”, vagy ko�kett�l. Az al�bbi id�zetek arr�l tud�s�tanak, hogy mennyire m�sk�ppen l�tja a VIL�GOT a Szentsz�k, a Vatik�n, mint amilyennek mi meg�lj�k, illetve amilyen val�j�ban… Ebb�l megtudjuk, hogy az Egyes�lt Eur�pa terve alapvet�en szentsz�ki kezdem�nyez�s…

(Node… - vajon t�nyleg az? Vagy valamikor az volt? S ha igen, mi a val�di c�lja?)

Szentsz�k \ Esem�nyek

„Eur�pa vagy kereszt�ny lesz, vagy nem lesz” – az egys�ges Eur�pa alap�t� aty�i�nak �lma (Robert Schuman) R�ma 1957. m�rcius 25. Eur�pai gy�m�lcsolt�s - ASSOCIATED PRESS 24/03/2017 11:34 Konrad Adenauer, Alcide De Gasperi �s Robert Schuman – ennek a h�rom kereszt�ny �l�lam�f�rfinak a nev�hez f�z�dik f�ldr�sz�nk egyes�t�s�nek terve, amelynek els� konkr�t l�p�se 1951-ben, az els� nemzetek feletti eur�pai int�z�m�ny, az Eur�pai Sz�n- �s Ac�l�k�z�s�s�g, a ma�i Eur�pai Uni� el�dje l�trehoz�sa volt. K�z�l�k kett�j�ket, Alcide De Gasperi olasz, �s Ro���bert Schuman francia politikusokat m�r megilleti az „Isten Szolg�ja” meg�nevez�s, folya�matban van bol�dogg� avat�si elj�r�suk. Eml�k�k �l�nken �l a f�ldr�sz egyes kereszt�ny k��z�s���s�geiben – erre p�lda, hogy a lengyel f�p�sztorok m�rcius 13-�n �s 14-�n tartott plen�ris �l�s�k�n, amelynek v�g�n arra k�rt�k a h�veket, hogy im�dkozzanak Eu�r�p��rt, ism�telten lesz�gezt�k: t�mogatj�k Alcide De Gasperi �s Robert Schuman, az Eu�r�pai K�z�ss�g meg�l�mo�d�inak boldogg� avat�s�t. De Gasperi �s Schuman m�r Isten Szol�g�i k�z� tartoznak T�bb szervezet, t�rsulat r�sz�r�l jelezt�k a k�r�st, hogy ind�ts�k el Konrad Ade�nauer (1876-1967) n�met sz�vets�gi kancell�r, gyakorl� katolikus boldogg� avat�si elj�r�s�t is. Az �l�lam�f�rfi, aki 1950-t�l 1966-ig a N�met Kereszt�ny�demokrata Uni� eln�ke is volt, n�metk�nt, eu�r�paik�nt �s kereszt�nyk�nt jel�lemezte saj�t mag�t. H�res mond�sa ma is id��szer�: „Egy po�litikus a leg�k�zelebbi v�laszt�sokra gondol, egy �llamf�rfi a k�vetkez� nem�zed�kre”. Konrad Adenauer politik�j�t az egyh�z t�rsadalmi tan�t�sa ihlette 1933-ban, mint a n�cizmus ny�ltan megvallott ellens�ge, a Gestapo el�l Koblenz k�zel�ben, a Raj�n�t�l n�h�ny kilom�terre fekv� Maria Laach-i benc�s ap�ts�g kolostor�ban tal�lt me�ned�ket. Az itt elt�lt�tt egy �ves id�szakban ismerkedett meg XIII. Le� p�pa „Rerum no�varum” �s XI. Pius p�pa „Quadragesimo anno” enciklik�j�val, az egyh�z szoci�lis tan��t�s�val. Ezekb�l a p�pai k�rlevelekb�l mer�tve dolgozta ki m�ly kereszt�ny hittel �thatott t�rsadalmi programj�t. Ennek alapgondolat�t k�pezte, hogy az Isten �ltal meghat�rozott ren�det kell meg�val�s�tani a modern t�rsadalmi szf�r�ban is. Az egyre terjed� materializmus el�lens�lyoz�s�ra s�rgette: „minden nemzetben hozzanak l�tre kereszt�ny p�rtokat, amelyek hass�k �t keresz�t�ny lel�k�lettel a politikai, gazdas�gi �s t�rsadalmi �letet, valamint te�remt�senek minden �llam�polg�r sz�m�ra kereszt�ny l�tfelt�teleket, szem el�tt tartva a ke�resz�t�ny etik�t”. 1956-ban mond�ta egy nagygy�l�sen: „Kereszt�nynek lenni valami nagyon hatalmas, olyan valami, ami na�gyon neh�z. Szer�nyen meg kellene el�gedn�nk annyival, hogy puszt�n ezt mondjuk: t�rek�sz�nk r�, hogy kereszt�nyek legy�nk. Er�fesz�t�seinkkel igyeksz�nk ke�resz�t�nyk�nt �lni �s ezen az �ton haladva szeretn�nk lassan a t�k�letess�g egyre magasabb fokait el�rni”. �lma az volt, hogy Eur�pa ne csak k�z�s h�z, hanem egyben a sza�bads�g h�za is legyen minden eur�pai sz�m�ra. Szent II. J�nos P�l: a kereszt�ny politikusok gazdag�ts�k Eur�pa atyjainak �r�ks�g�t Mint ahogy Szent II. J�nos P�l 2003. november 7-�n a Robert Schuman Alap�tv�ny tagjaihoz int�zett besz�d�ben eml�keztetett r�: „Az eur�pai f�ldr�sz egyes�t�s�nek legf�bb el�mozd�t�i olyan f�rfiak voltak, akiket m�ly kereszt�ny hit hatott �t: Adenauer, De Gasperi �s Schuman. Hogyan is becs�lhetn�nk al� azt a t�nyt, hogy 1951-ben, miel�tt megkezd�dtek volna a k�nyes k�rd�seket �rint� t�rgyal�sok, egy Rajna-parti benc�s kolostorban tal�lkoztak, hogy el�m�l�kedjenek �s im�dkozzanak?” A szent p�pa hozz�tette, egyben meghat�rozva minden kereszt�ny politikus feladat�t: „R�tok is az a k�teless�g h�rul, hogy ne puszt�n meg�rizz�tek �s v�delmezz�tek, hanem fejlessz�tek to�v�bb �s szil�rd�ts�tok meg azt a spiritu�lis �s politikai �r�ks�get, amelyet ezek a nagy �l�lam�f�rfiak hagytak az ut�korra”. Eur�p�t nem lehet valamilyen k�z�s szerkezetben integr�lni Robert Schuman, (1886-1963) kereszt�nydemokrata politikus, Franciaorsz�g k�l�gymi�nisz�tere 1950. m�jus 9-�n a p�rizsi k�l�gyminiszt�rium, a Quai d’Orsay, h�res �ra szalonj�ban je�len�tette be a nemzetk�zi sajt�nak a francia korm�ny kezdem�nyez�s�t, olyan �j politikai �s gaz�das�gi egy�tm�k�d�st javasolva Eur�pa sz�m�ra, amely kiz�rja a h�bor�t a kontinens or�sz�gai k�z�tt. Nyilatkozat�t ezekkel a t�m�r, ma m�r t�rt�nelmi szavakkal kezdte: „A vil�g�b�k�t csak �gy lehet meg�rizni, ha az azt fenyeget� ve�sz�lyekkel ar�nyban �ll� kreat�v er�fe�sz��t�seket tesz�nk”. Az �n. „Schuman-nyilatkozat” meg�llap�totta: „Eur�p�t nem lehet egy csap�sra fel�p�teni, sem puszt�n valamely k�z�s szerkezet kialak�t�s�val integr�lni”. Konkr�t megval�s�t�sokra, de mindenekel�tt a t�nyleges szolidarit�s megteremt�s�re van sz�ks�g. A min�den �vben m�jus 9-�n megrendezett Eur�pa-nap, az eur�pai b�ke �s egys�g �nnepe erre a nyilatkozatra eml�kezik. Az eur�pai parlamenti v�laszt�sokat is �t�vente ezen a napon tartj�k. A P�rizsi szerz�d�s volt az els� l�p�s az eur�pai egys�g �tj�n A Szent II. J�nos P�l �ltal eml�tett P�rizsi szerz�d�s, amelyet 1951. �prilis 18-�n �rtak al� a fran�cia f�v�rosban, l�trehozta Franciaorsz�g, az NSZK, Olaszorsz�g �s a Benelux �llamok k��z�tt az Eur�pai Sz�n- �s Ac�lk�z�ss�get, amely k�s�bb az Eur�pai Uni� r�sz�v� v�lt. A sz�n�b�ny�szat �s az ac�ltermel�s k�z�s ellen�rz�se nagy el�rel�p�st je�len�tett a f�ldr�sz egys�g�nek megteremt�s�ben. Franciaorsz�g �s N�metorsz�g k�z�tt a szer�z�d�s egyben v�get ve�tett az Elz�sz-Lotaringia sz�n- �s vas�rck�szletei�rt d�l� hossz� h�bo�r�skod�snak. Az egys�ges Eur�pa alapk�ve a nemzetek k�z�tti egyenl�s�g Schuman �s az eur�pai egys�gt�rekv�sek meg�lmod�i, az Eur�pai Uni� alap�t� aty�i el�tt t�voli c�lk�nt az eur�pai f�der�ci� megteremt�s�nek gondolata lebegett, amelyhez felfog�suk sze�rint l�p�sr�l l�p�sre haladva lehet eljutni, a Franciaorsz�g �s N�metorsz�g k�z�tti meg�b�k�l�st�l kiindul�va. Schuman az eur�pai k�z�ss�get nem egy k�zponti hatalomk�nt, nem egy�fajta „birodalom�k�nt”, „szent sz�vets�gk�nt” k�pzelte el, hanem olyan uni�k�nt, amelynek alap�k�ve a demok�r�cia, a nemzetek k�z�tti kapcsolatok egyenl�s�ge. Ez pedig a kereszt�ny ta�n�t�sb�l fakad. A Krisztus el�tti t�rt�nelmi id�szakban nem lehet demokr�ci�r�l besz�lni Schuman hirdette, hogy a demokr�cia akkor sz�letett, amikor az ember arra kapott felh�v�st a kereszt�nys�gben, hogy f�ldi �let�t az emberi m�lt�s�gnak megfelel�en, az egy�ni szabads�g, valamint minden�ki jogainak tiszteletben tart�s�val, a mindenkit mag�ba foglal� testv�ri sze�retet gyakorlata r�v�n val�s�tsa meg. „A kereszt�nys�g megtan�totta minden ember egyen�l�s�g�t, fajra, b�r�sz�nre, t�rsadalmi oszt�lyra, foglalkoz�sra val� tekintet n�lk�l. Tudatos�totta a munka m�lt�s�g�t, a lelki �rt�kek els�bbs�g�t, amelyek egyed�l k�pesek arra, hogy megne�mes�ts�k az embert”. „Uni�, koh�zi�, koordin�ci�” – egys�g, �sszetart� er�, �sszehangolt tev�kenys�g Ro�bert Schuman c�lja nem az volt, hogy egy �llamok feletti �llamot hozzon l�tre, hanem az „uni��, koh�zi�, koordin�ci�”, vagyis az egys�g, az �sszetart� er� �s az �sszehangolt tev�keny�s�g jelentett�k sz�m�ra az els�dleges szempontokat, ahogy ezt „Eur�p��rt” c�m� k�ny�v�ben kifejtette. Mindez azonban csak akkor tud val�ban m�k�dni, ha �rv�nyes�l az alapelv: minden tag�llam egyenl� jogokkal �s egyenl� k�teless�gekkel rendelkezik. A kereszt�ny politikus teremtse meg a spiritu�lis �s a prof�n k�z�tti �sszhangot Elk�pzel�se szerint vil�go�san meg kell k�l�nb�ztetni a „cs�sz�r �s Isten” szf�r�j�t. Vagyis a kereszt�nys�get ne vess�k al� egy saj�tos jogi rendszernek. Az egyh�z �rk�dj�n a term�szeti t�rv�nyek �s a kinyilat�koztatott igazs�gok tiszteletben tart�s�n. A felel�ss�gteljes politikus feladata, hogy megte�remt�se a spiritu�lis �s prof�n megfontol�sok rendj�nek – gyakran nem k�nny�, de sz�ks�ges – szint�zis�t. A demokr�cia �s a kereszt�nys�g egym�ssal �ssze�fo�n�dva hatotta �t Robert Schu�man eur�pai terv�t. Meghat�roz�sa szerint a demokr�cia a „n�p szol��g�lat�ban �ll, s annak egyet��rt�s�vel m�k�dik”, l�t�t pedig a kereszt�nys�gnek k�sz�nhe�ti. Eur�pa b�k�je a vil�g�b�ke kulcsa. A m�sodik vil�gh�bor� �ltal okozott hatalmas puszt�t�s, a spiritu�lis, erk�lcsi, hum�nus �s anya�gi �rt�kek m�lyzuhan�sa kih�v�st jelentett mind a f�ldr�sz n�pei, mind az egy�nek sz�m�ra. A k�lcs�n�s gy�l�let �jj��led�s�t csak az akad�lyozhatja meg, ha magu�k�v� teszik a kiengesztel�d�s �s b�ke kereszt�ny �zenet�t – ez volt Robert Schumann �ll�s�pontja, aki azt hirdette: „Eur�pa b�k�je a vil�gb�ke kulcsa, Eur�p�ban a b�ke sz�ks�ges alap�felt�tele a Franciaorsz�g �s N�metorsz�g k�z�tti kiengesztel�d�s”. Az eredeti tervben nem sze�re�pelt a nemzet�llamok felsz�mol�sa Schumannak nem az volt a c�lja, hogy az eur�pai �l�la�mokat �sszevegy�tse, hogy nem�zet��lla�mok feletti szuper�llamot hozzon l�tre. Meggy��z�d�se volt, hogy az eur�pai �llamok t�rt�nel�mi val�s�got k�pviselnek, felsz�mol�suk lehe�tetlen lenne pszichol�giai szempontb�l is. K��l�nb�z�s�g�k �ppen el�nyt jelent; semmik�ppen sem szerepelt tervei k�z�tt a nemzet��lla�mok uniformiz�l�sa, egyszintre hoz�sa. Francia igaz�s�g�gyi miniszterk�nt (1955-1956) az Eu�r�pai Mozgalom eln�ke lett, majd 1958-ban a stras�bourgi Eur�pa Parlament eln�k�v� v�lasztott�k. Olyan nemzetek feletti strukt�r�t k�pzelt el, amely nem sz�nteti meg az etnikai �s politikai hat�rokat, nem z�zza sz�t a nemzet�llamok szuverenit�s�t, hanem a t�rt�nelmi m�lt meg�tagad�sa n�lk�l teremti meg a sz�vets�gi szint� egy�ttm�k�d�st, a szolidarit�st az egyen�l� jogokkal �s k�teless�gekkel rendelkez� eur�pai �llamok k�z�tt. A vall�s egy�nt �s t�rsa�dalmat form�l� erej�t egyetlen �llam sem hagyhatja figyelmen k�v�l. �sszetart� spiritu�lis ere�j�v� v�lhat az eur�pai int�zm�nyeknek, a gazdas�gi �s politikai egys�g megteremt�s�nek, hi�szen Schuman elk�pzel�se szerint a „sz� kereszt�ny �rtelm�ben vett �ltal�nos demokr�cia meg�val�s�t�s�nak nagyszab�s� terve Eur�pa fel�p��t�s�ben �lt majd testet”. A politikusokra saj�tos erk�lcsi felel�ss�g h�rul d�nt�seikben Alcide De Gasperi (1881-1954) 1881-ben sz�letett az �szak-olaszorsz�gi Trentino tarto�m�nyban. M�ly katolikus hite �titatta eg�sz politikai tev�kenys�g�t. �r� is nagy hat�st tett XIII. Le� p�pa „Rerum novarum” enciklik�ja. Ennek tanulm�nyoz�sa nyom�n alakult ki az a meggy��z��d�se, hogy az egyh�z szoci�lis tan�t�s�t �ssze kell egyeztetni a politikai mozgal�makkal. A katolikus politikai szervezetek az egyh�z elv�r�sainak megfelel�en hajts�k v�gre t�rsadalmi programjaikat. Fontos k�zvet�t� szerepet t�lt�tt be az eur�pai integr�ci� kezdeti szakasz�ban az �vsz�zados ellent�ttekkel k�zd� N�metorsz�g �s Franciaorsz�g k�z�tt. A kereszt�ny politikus d�nt�seit mindig ragyogja be az egyh�z tan�t�sa XVI. Benedek 2009. j�nius 20-�n, az Alcide De Gasperi Alap�tv�ny tagjaihoz int�zett be�sz�d�ben a k�vetkez� szavakkal m�ltat�ta az olasz kereszt�nydemokrata politikust, aki 1945-53 k�z�tt a minisztereln�ki tiszts�get t�lt�tte be: a lelkis�g �s a politika kiv�l�an egyes�ltek szem�lyis�g�ben. Ratzinger p�pa eml�keztetett r�, hogy De Gasperi 1902-ben a trent�i kato�likus kongresszuson felv�zolta a vil�gi apostolkod�s f� vonal�t, amely eg�sz �let�t v�gig k��s�r�te: „Nem el�g saj�t magunkban meg��riz�n�nk a kereszt�nys�get, hanem a katolikus er�ink eg�sz�vel k�zden�nk kell, hogy visszasze�rezz�k a hitnek az elveszett ter�leteket”. K�vetke�zetesen h�s�ges maradt az emberi �s keresz�t�ny �rt�kekhez. Azt hirdette, hogy a demok�ra�tikus rendszerben a politikus saj�tos felel�ss�g� k�zigazgat�si k�ldet�st kap, de ezzel p�r�huzamosan erk�lcsi felel�ss�ggel is tartozik saj�t lelkiismeret�nek. A kereszt�ny politikus d�nt�seit mindig ragyogja be az egyh�z tan�t�sa. A R�mai Szerz�d�s az Eur�pai Uni� alapdokumentuma Az Eur�pai Uni� 27 �llam�nak hiva�talos k�ld�tts�gei ezen a szombaton R�m�ban arra em�l�keznek, hogy a hat alap�t�, Francia�orsz�g, a N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�g, Olaszorsz�g �s a h�rom Benelux �llam k�pvisel�i 1951. m�rcius 25-�n, Gy�m�lcsolt� Boldogasszony liturgi�kus �nnep�n �rt�k al� a „Szerz�d�s az Eur�pai Gazdas�gi K�z�ss�g l�trehoz�s�r�l” elneve�z�s� dokumentumot, amely mind a mai napig az Eur�pai Uni� alapdokumentuma �s legfon�tosabb jogforr�sa a k�s�bbi – f�leg maastrichti �s a lisszaboni kieg�sz�t�sekkel egy�tt. Az elm�lt hat �vtized sz�mos gy�keres v�ltoz�st hozott, a kett�szak�tott f�ldr�sz egyes�t�se ut�n azonban �jabb kih�v�sokkal kell szem�ben�znie Eur�p�nak. Az alap�t�k sz�nd�k�val el�len�t�tben nem val�sult meg az egyes or�sz�gok jogegyenl�s�ge, vesz�lybe ker�lt a nemzet��lla�mok szuverenit�sa, a kontinens keresz�t�ny arculata. Eml�kezz�nk Goethe szavaira, aki szerint „Eur�pa zar�ndokutak ment�n sz��letett, anyanyelve pedig a kereszt�nys�g” �s konkr�t tettek�kel v�dj�k meg �seink �r�ks�g�t. (vm)