Botcsin�lta k�zgazd�szok Nagyj�b�l egy �vvel ezel�tt a Demokrata has�bjain, 3-4 terjedelmes elemz� tanulm�nyomban is foglalkoztam az egyik legfontosabb aktu�lis politol�giai k�rd�ssel: miszerint egy "elk�pzelt etalon" alapj�n ki lehet, illetve szem�lyes tulajdons�gai alapj�n ki lesz-legyen haz�nk k�vetkez� miniszter-eln�ke. Akkor, ott az egyik alapvet� felt�telk�nt eml�tettem, hogy a lehets�ges jel�ltnek legyen saj�t, �n�ll�, megval�s�that� nemzetgazdas�gi strat�giai elgondol�sa, hossz�t�v� gazdas�gpolitikai koncepci�ja. Szem�re vetettem Orb�n Viktornak, hogy neki ilyen nincsen, - vagy "ami van", az t�ved�s. �m az�ta kider�lt, nyilv�nval�v� v�lt, hogy megval�s�that� koncepci�ja egyik vezet� politikusnak, p�rteln�knek, s�t, a k�zvetlen tan�csad�iknak sincsen, - urambocs�' a koncepci� teljes hi�nya a legfels�bb magyar politikai k�r�kben �ltal�nosnak mondhat�. Az ok is k�nnyed�n kitapinthat�: a vezet� politikusaink (�s/vagy a szak�rt�ik) szakmai k�pzetts�g�kre n�zve vagy nem k�zgazd�szok, vagy ha igen, - �let�kben nem dolgoztak gazdas�gi vezet�i beoszt�sban! A k�vetkezm�nyek bel�that�k: vezet� politikusaink azt hiszik, hogy a gazdas�g-politika olyan t�rgyk�r, mint mondjuk a futball: minden v�gzetts�g n�lk�l b�rki a szak�rt�je lehet. �gy azt�n v�gan ‘gazdas�g-politiz�lnak’, s hozz�k parlamenti "d�nt�seiket" - mindenfajta szak�rtelem n�lk�l. Ugyanakkor a gyakorlatban a gazdas�got valakik m�giscsak ir�ny�tj�k. �k nem politikusok... �k egy z�rt k�r, a p�nz�gyi elit, - amelynek a tags�ga 20-25 �ve v�ltozatlan. Koncentr�l�dnak (Orsz�gos Tervhivatal, P�nz�gyminiszt�rium, Nemzeti Bank), ha a helyzet "kedvez�" �s kv�zi-illegalit�sba rebbennek sz�t (Co-Nexus, Vektor, Deloitte/Touch�, Daiwa, Nomura, �PV Rt., k�l�nf�le bankok, vegyes v�llalatok, kutat� int�zetek, felsz�mol�k), ha a bolsevik rendtart�s decentraliz�ci�t �r el�... A naiv-boldogtalan szeml�l�d�, a n�p egyszer� fia - sok milli�an vannak ilyenek! - tal�n azt hiszi-hiheti, hogy Magyarorsz�gon 1989-1990-ben t�nyleges rendszer-v�lt�s t�rt�nt: a szocializmust felv�lthatta a kapitalizmus. A kicsit hozz��rt�bb "szeml�l�d�" sz�m�ra azonban felt�nik: sem az egyik nem volt, sem a m�sik nem igazi. Az �llamszocializmust (vagy �llamkapitalizmust!) val�j�ban a szupra-nacion�lis kapitalizmus v�ltotta fel. Kider�lt, hogy a val�di v�laszt�v�z nem is a kommunisztikus kontra kapitalisztikus, de nem is a diktat�rikus kontra demokra-tikus t�rsadalmi-gazdas�gi rendszerek k�z�tt h�z�dik: hanem ink�bb a nemzet-gazdas�gok �s a vil�ggazdas�g k�z�tt, hiszen a f� tendencia az integr�ci�. Ez�rt lehetett Magyarorsz�got "egy tollvon�ssal" k�zt�rsas�gg� kiki�ltani, - eg�sz egyszer�en, a "n�p" sz�cska puszta elhagy�s�val. Egy�b t�ren a l�nyeget illet�en nem v�ltozott semmi. A "privatiz�ci�" nevezet� grandi�zus m�balh� se t�vesszen meg senkit! M�r 1989-ben a nemzeti vagyonunk, a m�k�d� t�k�nk volt a 20 Mrd USD k�ls� �llamad�ss�g - mint vil�gbanki, IMF �s egy�b hiteleink - z�loga. L�nyeg�ben csak a t�nyszer�en m�r am�gy is fenn�ll� �llapot ‘jogszer�s�t�s�t’, legitim�l�s�t jelentette az a folyamat, melynek r�v�n nemzeti vagyonunk ‘val�di tulajdonjoga is’ a nemzetk�zi t�k�s bankokra, egy�b hitelez�inkre sz�rmazott �t. Az�rt, hogy a privatiz�ci�t viszonylag z�kken�mentesen, s k�l�n�sebb t�rsadalmi megr�zk�dtat�sok n�lk�l lehessen megval�s�tani, - a magyar reform-kommunista elit, a n�menklat�ra is kapott egy sz�p nagy szeletet a privatiz�ci�s tort�b�l. Az m�r csup�n ‘hab a tort�n’, hogy ez a reform-kommunista p�nz�gyi elit "jog-folytonosan" megtarthatta a gazdas�gi-hatalmi poz�ci�it, �s ma, decentraliz�lt fel-t�telek k�zepette ugyan�gy vid�man uralkodik �s ir�ny�tja a legfontosabb makro-gazdas�gi folyamatokat, mint tette azt az el�z� 20-25 �v sor�n... Ez az elit gyakorlatilag mag�ban foglalja az orsz�g szinte valamennyi p�nz�gyi, kereskedelmi, �zleti �s/vagy gazdas�gi vezet� szakember�t, hiszen ez a ‘t�rsas�g’ m�r a kezdetekt�l fogva monopolhelyzetben van, z�rt k�rben termel�dik �jra; aki szimpla p�nzkeres�s helyett gondolkodni pr�b�l, gyorsan laz�n �s eredm�nyesen lefizetik, - ha pedig tov�bbra is kil�g a sorb�l, soha t�bb�, senkit�l nem kaphat megb�z�st, stabil munkalehet�s�get. Ez is oka annak, hogy az ellenz�ki p�rtoknak egyszer�en nincsenek haszn�lhat� p�nz�gyi szak�rt�ik. �gy azut�n a sz�ks�ges tud�s �s ismeretek hi�ny�ban vagy a s�t�tben tapogat�zva botork�lnak (FKgP) vagy eleve "megvezetik �ket" (Fidesz). Amennyiben a nemzeti ellenz�k a v�laszt�sokat megnyerve, m�gis hatalomra ker�lne, - a korm�nyzati munk�j�ban k�nytelen mindig ugyanarra a p�nz�gyi lobbyra t�maszkodni, amely persze "teszi a dolg�t", vagyis �jra meg �jra el-�rulja a "gazd�it". Ez t�rt�nt az Antall-Boross korm�nyokkal is; - �s nagy val�-sz�n�s�ggel ez t�rt�nhetne (esetleg t�rt�nik!) a Kisgazda-Fidesz korm�nyokkal is. K�vetkeztet�s: a magyar nemzetgazdas�g a kollabor�ns p�nz�gyi elit �rul�sa r�v�n hullhatott k�nnyed�n a szupranacion�lis hitelez�k �l�be, - egyetlen magyar zoksz� vagy puskal�v�s n�lk�l. Ut�lag viszont m�r minden felismer�s, k�nl�d�s, vagy pl�ne r�gkap�l�s teljesen hi�baval�, hisz a t�nyeken, az elveszett tulajdon-jogon m�r semmi nem v�ltoztat... Az eg�szen (be-)avatott l�t�s� szeml�l�d�, vagy m�g sokkal ink�bb a tudatosan �s r�g�ta ‘m�sk�nt gondolkod�’ azonban tiszt�bban l�tja a szomor� val�s�got. Nemcsak hogy a f�kt�l is j�l l�tja az erd�t, - hanem felismerve az erd� val�s t�rv�nyszer�s�geit, pontosan a hely�re tud elhelyezni benne minden egyes f�t. Bizonyos dolgokat legaliz�ltak, m�s dolgokat pedig �ppen hogy elrejtettek... A gazdas�got (ugyanazt a gazdas�got!) azonban ma - fent is, lent is - ugyanazok ir�ny�tj�k, mint azel�tt: csak h�t persze kicsit m�sk�ppen! �gy v�lhatott Dr. L�szl� Andr�s MNB-s, PM-es, OTH-s szakemberb�l, Ikarus-menedzserb�l az �llami vagyon nagyst�l� " v�llalkoz�j�v�", a Co-Nexus eln�k-vez�rigazgat�j�v�, majd pedig tulajdonos�v�. �gy lehetett Kardos P�ter OTH-f�csoportf�n�kb�l Co-Nexus Rt. vez�rigazgat�, Wallis-Holding-vez�rigazgat�-helyettes, illetve a f�v�ros portfoli� menedzsmentj�nek igazgat�ja. �gy lett Kupa Mih�ly PM-hivatalnokb�l a karrierje v�gkifejlet�ben Antall p�nz�gyminisztere, m�ra pedig sikeres p�nz�gyi tan�csad�. �gy lett - vagy maradt - V�rtes Andr�s, Nagy S�ndor, Lengyel L�szl�, Matolcsy Gy�rgy kutat�int�zeti igazgat�. Princz G�bor postabankos eln�k-vez�rigazgat�, Lehoczky L�szl� OTH-lak�soszt�ly-vezet�b�l Co-Nexus Rt. vez�rigazgat�, majd postabanki igazgat�. Akar L�szl� kor�bbi v�llalati vezet�b�l PM-�llamtitk�r, illetve So�s K�roly Attila Co-Nexus Rt. tiszts�gvisel�, majd IKM-�llamtitk�r; - el�bb T�mpe Istv�n, majd k�s�bb Csepi Lajos, azut�n Lascsik Attila az �V� vez�rigazgat�ja, majd mindh�rom p�nz�gyi tan�csad�, - tov�bb� pl. Nagy Imre a Caola, Angyal �d�m a Ganz-Danubius, k�s�bb az Ikarus, valamint Sz�les G�bor a Videoton vez�rigazgat�ja. De �gy lett Medgyessy P�ter is �jb�l p�nz�gyminiszter. Az MDF 1990. �vi v�laszt�si gy�zelme ut�n sokan m�r el�re f�ltek egy vala-mikor bek�vetkez� visszarendez�d�st�l. Ostobas�g volt ez, hiszen nem ment v�gbe semmilyen "odarendez�d�s"! Mi rendez�dhetett volna h�t vissza?! Mindez azonban csup�n "sov�nyka bevezet�" a mott�ban k�rvonalazott val�di mondanival�m r�szletes kifejt�s�hez. Mondand�m l�nyege ugyanis els�sorban a p�rtokr�l, azok eln�keir�l - minisztereln�k-jel�ltjeinkr�l! -, legfontosabb vezet� szem�lyis�geir�l, az Orsz�ggy�l�s hangad� politikusair�l s sz�kebb-t�gabb szak-�rt�i b�zisaikr�l: vagyis politikai-gazdas�gpolitikai d�nt�shoz�ink gazdas�gi-p�nz�gyi szakk�pzetts�g�r�l, v�lelmezhet� szaktud�sukr�l sz�l. Politikai p�rtunk van korm�nyz� �s ellenz�ki, n�pies �s n�pn�lk�li, parlamenti �s azon k�v�li, nemzeti �s kozmopolita, liber�lis �s konzervat�v, egyszem�lyi s t�n demokratikus, kereszt�ny �s hitetlen, er�szakos �s j�mbor is. P�nz�gyi elit�nk azonban csak egy van, kinek a sz�m�ra t�kmindegy, ki van �ppen hatalmon... Ma �ppen a magukat liber�lisnak �lc�z� kozmopolit�k �p�ttetik-betonoztatj�k a kapitalizmust a magukat szoci�ldemokrat�nak �lc�z� �sbolsevikokkal, - akik egy t�l lencs��rt eladt�k az eg�sz orsz�got a multinacionalist�knak, ijedt�kben �s moh�s�gukban hirtelen lemondtak �sszes, sosem l�tezett baloldali �rt�keikr�l, tov�bb� �nn�n lelk�ket is az �rd�gre b�zt�k z�logul, cser�be a kapott konc�rt. Csoda-e h�t, hogyha egy ilyen, tet�t�l-talpig meghasonlott �rt�k-�s viszony-rendszerben az �sszes skizofr�n politikusunk elkezdi k�zgazd�sznak k�pzelni mag�t?! A rendszerv�ltoz�s �ta Magyarorsz�gon az egyszer� lop�s metodik�j�t �llamilag tudom�nyos szintre emelt�k, �s elnevezt�k privatiz�ci�nak. A legs�t�tebb dupla-fenek� tranzakci�k neve: j� �zlet. Az elm�lt �vekben t�bb doktori c�m sz�letett, mint �jsz�l�tt, - az orsz�got el�rasztott�k a h�romnev� emberek. Az �j gener�ci� egyik legsikeresebb tagja a ‘N�i V�c�’ nev� gy�ngy�si punk-zenekarb�l indult, eg�szen az �l-adjunktus c�mig vitte, majd sz� szerint a b�rsonysz�kben v�gezte... Igen sok �j t�pus� sikerembert ismerek. Van k�zt�k, aki a m�rn�ki tudom�nyok doktora, pedig annak idej�n m�r az els� �vfolyamr�l kir�gt�k, - a foxi-maxit bezzeg elv�gezte, �gy lett eszt�ta. Egy m�sik �r g�plakatosi oklev�llel a zseb�ben diplom�zott k�zgazd�sz, noha az egyetemen sohasem l�tt�k (nem a h�rom h�rhedt fradi-futballista - B., B., M. - valamelyik�r�l van itt sz�!), majd k�s�bb vett egy doktori c�met is. Diplomamunk�j�t, doktori disszert�ci�j�t sohasem l�tta senki. Olyat is ismerek, aki sok�ig eszt�t�nak adta ki mag�t, mint �njel�lt �js�g�r�, �m a diplom�j�t csak �vekkel k�s�bb szerezte meg. Ezek a kor�bbi "�szt�n�s mag�n-szabadalmak" az�ta m�r sorozatgy�rt�s� t�meg-cikkekk� v�ltak: eme szellemi lengyel-piacon b�rmikor v�s�rolhat� nyelvvizsga-bizony�tv�ny, b�rmilyen diploma �s tudom�nyos fokozat �ppen �gy, mint hamis �tlev�l vagy forgalmi enged�ly - mindennek szabott �rfolyama van... �mde Magyarorsz�g jelenkori helyzet�ben a legnagyobb baj m�giscsak az lehet, hogy ebben az orsz�gban annyi m�r a nagyform�tum� botcsin�lta k�zgazd�sz, mint r�ten a f�sz�l. A ‘dics� eml�kezet�’ Mao Ce-Tung h�res-h�rhedt jelszava volt, hogy: "Vir�gozz�k minden vir�g!". Vir�gzott is, rendesen. Mint ismeretes, a kult�r�lis forradalom nagy v�vm�nyai k�z� tartozott, miszerint t�esz-parasztokat k�thetes gyorstalpal�val sikeresen k�peztek ki orvosokk�, illetve vice versa. J� n�h�ny �vvel k�s�bb - eln�z�st k�rek a fekete humor�rt! - a l�zad� egyetemist�k "lekasz�l�s�ra" is sor ker�lt: a Mennyei B�ke ter�n. Majdnem �gy, mint n�lunk, 1956-ban, a Kossuth-t�ren... Sz�val egyr�szt t�l sok a botcsin�lta k�zgazd�szunk, m�sr�szt t�l kev�s az igazi. Pedig orsz�gunknak saj�t nemzeti strat�gi�ra lenne v�gre sz�ks�ge, amelynek a kidolgoz�s�t kiz�r�lag val�di, nemzeti elk�telezetts�g� szak�rt�kt�l rem�lhetj�k. A sarlat�nok, a k�klerek, a kont�rok, az �lszak�rt�k, a botcsin�lta k�zgazd�szok ugyanis hamar l�tv�nyos kudarcot vallanak, - a nemzetietlenek pedig g�tl�stalanul tov�bb folytatj�k az orsz�g ki�rus�t�s�t �s elad�s�t�s�t. N�zz�k, hogyan is �llunk a vezet� politikusaink k�zgazdas�gi szak�rtelm�vel, illetve vajon lehetnek-e v�rmes rem�nyeink e t�ren a k�zelj�v�ben?! G�ncz �rp�d �llamf�, k�zt�rsas�gi eln�k, orsz�gunk legf�bb k�zjogi m�lt�s�ga eredeti foglalkoz�s�ra n�zve �r�-m�ford�t�, - teh�t a legkev�sb� sem k�zgazd�sz. Ugyanakkor a rendszerv�lt�s �ta k�ts�gtelen�l heves �rdekl�d�st mutat a glob�lis gazdas�gi, p�nz�gyi k�rd�sek ir�nt, - el�g, ha csup�n arra gondolunk, hogy �vek �ta szem�lye a legizgalmasabb attrakci� a v�llalkoz�k orsz�gos b�lj�n. Emellett rendszeresen nyilatkozik tiszt�n k�zgazdas�gi k�rd�sekben, - ‘holtbiztos tippeket adva’ bizonyos probl�m�ink �tfog� megold�s�ra. �llamf�nk az elm�lt �vekben gyakran utazott t�voli f�ldr�szek orsz�gaiba (eml�kezetem szerint pl. Kanad�ba, az US�-ba, Malajzi�ba, D�l-Kore�ba, stb.) is, ahol a kereskedelmi �s az �zleti kapcsolatok fejleszt�s�r�l, k�lcs�n�s befektet�si lehet�s�gekr�l, esetleg konkr�t projektekr�l is b�zv�st es(het)ett sz�, - s�t, tal�n meg�llapod�sok, szerz�d�sek �s �zletk�t�sek is sz�let(het)tek. Mindezt val�sz�n�s�ti az is, hogy az 1990-es �vek els� fel�ben tett k�lf�ldi �tjain k�zismert magyar �zletemberk�nt rendszeresen G�ncz �rp�d k�s�ret�hez tartozott Dr. L�szl� Andr�s, a Co-Nexus eln�k-vez�r-igazgat�ja is, aki feltehet�en p�nz�gyi tan�csokkal l�tta el a k�zt�rsas�gi eln�k�t. Konkr�t �zleti sikerekr�l nincs tudom�sunk. Horn Gyula minisztereln�k k�zgazdas�gi-p�nz�gyi szak�rtelm�t semmik�ppen nem vonhatjuk k�ts�gbe, hiszen a szakk�pzetts�g�re n�zve v�rbeli �zemgazd�sz! Mint ismeretes, p�nz�gyi f�iskol�t v�gzett a szovjet�ni�beli Rosztovban, doktori disszert�ci�j�t pedig az 1970-es �vek jugoszl�v gazdas�g�r�l �rta, - ha hinni lehet a mindezekr�l sz�l�, gyakori, igen r�szletes sajt�h�rad�soknak. A k�zgazdas�gi szakk�pzetts�g megl�t�nek dics�s�g�b�l mit sem von le az a t�ny, hogy - a sajt� szerint - sem a diplomamunk�hoz, sem a disszert�ci�hoz nem lehet a szokv�nyos int�zm�nyes �ton hozz�jutni. Puszt�n �rdekess�g, hogy a Co-Nexus Rt. n�h�ny igazgat�ja szint�n m�g a kommunista gazdas�gfelfog�s� Szovjet�ni�ban szerezte meg k�zgazdas�gi vagy egy�b fels�fok� v�gzetts�g�t, - �k ma szint�n sikeres kapitalista szakemberek. Nem lenne �ppen eredeti szellemesked�s azonosulnom azzal a gyakori-ellenz�ki v�lem�nnyel, miszerint minisztereln�k�nk Rosztovban anno nemzetk�zi kommunista �gyn�kk�pz�t v�gzett. Az effajta min�s�tget�sekkel ugyanis nagyon cs�nj�n kell b�nni! Ugyeb�r ilyesmit ny�ltan eg�szen addig nem �ll�thatott senki, ameddig Magyarorsz�gon is a l�tez� kommunizmus uralkodott. Na m�rmost: akkoriban egy ilyen kijelent�s egyen�rt�k� lett volna azzal, mintha valaki ma azt �ll�tan�, hogy nemzetk�zi kapitalista (globalista) �gyn�kk�pz�re j�rt mindenki, aki mondjuk az USA-beli Yale-egyetemen szerzett diplom�t. Ugye, micsoda k�ptelens�g?! Vagy: sokan �s gyakran viccel�dnek azon, hogy a magyar kommunista p�rt �s �llami vezet�ink annak idej�n minden jelent�s k�rd�s el-d�nt�se c�lj�b�l Moszkv�ba mentek tan�cs�rt, vagy konkr�t utas�t�s�rt, - vagy �ppen azon, hogy 1989-ben az MSZMP-b�l MSZP-v� alakult �llamp�rt vezet� n�gyesfogat�nak (N�meth, Nyers, Gr�sz, Pozsgay) "els� hivatalos �tja" �ll�t�lag r�gt�n Mark Palmer, USA-nagyk�vethez vezetett. Vigy�zat! Vajon hov� j�rtak 1988-1989-ben rendszerv�lt� nagyjaink - Pozsgay, G�ncz, Antall - aktu�lis j� tan�csok�rt? Amerik�ba. �s vajon hov� is j�r �lland� eligaz�t�s�rt orsz�ggy�l�s�nk nemzetk�zi integr�ci�s bizotts�g�nak vezet�je, az ifj� dr. Orb�n Viktor? Br�sszelbe. Mik�zben napi h�rom-n�gyszeri gyakoris�ggal ism�telgeti - tal�n �nmag�nak?! -, hogy m�r-pedig Br�sszel nem Moszkva. Vagy: hov� is ment igazgat�-bank�rnak a volt minisztereln�k�nk, N�meth Mikl�s, �s volt MNB-eln�k�nk, Bod P�ter �kos? Az EBRD-hez, a Kelet-Eur�pai �jj��p�t�si �s Fejleszt�si Bankhoz. �s: hov� t�vozott levit�zlett p�nz�gyminiszter�nk, Bokros Lajos tan�csad�nak? A Vil�gbankhoz... No �s kis egyszer�s�t�ssel: ki parancsol a teljesen elad�sodott Magyarorsz�gnak, legal�bbis, ami a p�nz�gyeket illeti? Mr. Wolfensohn, a Vil�gbank igazgat�ja. �s v�g�l: ki szabja meg a k�vetend� politikai ir�nyvonalat Giczy Gy�rgynek, a KDNP eln�k�nek? Wim van Welzen �r, - nan�, hogy "Br�sszelb�l"! Ne v�doljunk, s ne "b�ntess�nk" teh�t senkit sem meggondolatlanul: sem Horn Gyul�t, sem Antall J�zsefet, sem Orb�n Viktort, - vagy m�sokat! �rdemes n�h�ny sz�t sz�lnom arr�l, hogy v�lem�nyem szerint mi lehetett az oka 1989-ben a m�r eml�tett MSZP-n�gyesfogat gyors felboml�s�nak? Nyilv�n az, hogy egy bolsevik-t�pus� p�rt csak ideig-�r�ig m�k�dhet t�bbp�lus�, kv�zi-demokratikus vezet�s alatt, hisz a kommunista p�rtok alapvet� m�k�d�si elve az �n. "demokratikus centralizmus", vagyis az egyszem�lyi diktat�ra. (�ppen a l�tsz�lagos demokratizmus k�r�mszakadt�ig val� er�ltet�se okozza napjainkban - ragyog� p�lda! - az SZDSZ gyorsul� felboml�s�t.) Pozsgay Imre sors�t r�vid�ton megpecs�telte, hogy: nyilv�nosan �s "hivatalosan" n�pfelkel�snek min�s�tette az 1956-os forradalmat �s szabads�gharcot. Akasztott ember h�z�ban a k�telet, - bolsevik p�rtban a n�pet emlegetni megbocs�thatatlan b�n. N�meth Mikl�s - a gyorsfelfog�s�, tanul�kony vid�ki fiatalember - a rendszerv�lt�s el�k�sz�t�se, a minisztereln�ki staf�tabot �s ‘a r�m�lettel felfedezett’ 20,5 Mrd USD ad�ss�g �tad�sa ut�n Angli�ba sietett bank�r-szerencs�t pr�b�lni. Gr�sz K�roly sajnos elhunyt, miel�tt p�tolhatatlan �rt�k� eml�kiratait a sz�munkra meg�rhatta volna. Egy�bk�nt is t�voznia kellett, hiszen v�gig h� maradt (volna) �sbolsevik elveihez. Nyers Rezs�t nyilv�n az�rt tett�k "parkol� p�ly�ra", mert az elm�lt �vtizedekben tal�n � volt az egyetlen, aki egyr�szt v�rbeli k�zgazd�sz, m�sr�szt nem reform-kommunista, hanem val�di szoci�ldemokrata volt �s maradt, szemben az MSZP �js�tet� eszmeis�g�vel... Mindezek a t�rt�n�sek, valamint a folytat�s mutatja Horn Gyula politikai vezet�i karizm�j�t �s - szimpatikus, vagy nem szimpatikus, de - zsenialit�s�t. Ugyanis az MSZP-ben vissza�ll�totta a demokratikus centralizmust - vagyis a diktat�rikus vezet�st -, minden hatalmat a saj�t kez�ben �sszpontos�tott, �s a romokb�l fel-�p�tett egy olyan �j bolsevik p�rtot, amelyiknek imm�r l�tv�nyosan semmi k�ze nincsen az eredeti elvekhez. Marx �s Lenin, de k�l�n�sen Szt�lin �s R�kosi forogna a s�rj�ban, ha a mai MSZP-seket megfigyelhetn� p�ld�ul szemforgat� parlamenti munk�juk k�zben! Horn Gyula �letm�ve p�ratlan - s persze negat�v el�jel�! - szellemi produktum, egy d�bbenetesen �gyes b�v�szmutatv�ny. �jabb 4 �vre (1994-1998.) szinte az eg�sz n�ppel, de legal�bbis az MSZP tags�g�val siker�lt elhitetnie, hogy �k folytat�lag is baloldali �rt�keket k�pviselnek. Ezt a teljes�tm�nyt a p�rteln�k mindenekel�tt azzal a k�pess�g�vel, kvalit�s�val �rte el, miszerint - tetszik, nem tetszik - a mai magyar p�rteln�ki v�laszt�kban eleddig nemcsak hogy az egyetlen "k�zgazd�sz", hanem egyszer s mind az egyetlen olyan vezet� politikus is, aki komoly vezet�i gyakorlattal �s hatalmas tapasztalattal rendelkezik. A t�bbi n�ma csend... Horn Gyul�val �sszef�gg�sben kell eml�t�st tenn�nk m�g k�t olyan MSZP-s k�zgazd�sz-politikusr�l, akik szem�lye ak�r potenci�lis minisztereln�k-jel�ltk�nt is sz�ba j�het. Nagy S�ndort Horn Gyula egyszer m�r jel�lte az �n. gazdas�gi-strat�giai, koordin�ci�s minisztereln�k-helyettesi posztra, - �mde hirtelen t�madt egy�ni �tlet�nek a megval�s�t�s�t az SZDSZ szok�s szerint meghi�s�totta. Ekkor Nagy S�ndor l�tsz�lag a partvonalon t�lra ker�lt, de r�videsen kapott egy kutat�-int�zetet f�jdalomd�jul, aminek ma is � az igazgat�ja. Nagy S�ndor szem�lye az MSZP-ben legal�bbis a szimbolikus �sszek�t� kapocs a Horn Gyula-f�le hinta-politika szolg�lat�ban, - a B�kesi-f�le �n. liber�lis sz�rny, illetve a t�megar�nyok szempontj�b�l perd�nt� jelent�s�g� MSZOSZ-k�pvisel�k (m�s n�ven "baloldali t�m�r�l�s"?) k�z�tt. Ne higgy�k, hogy Nagy S�ndor echte n�pi figura, - de azt sem, hogy nagytehets�g� k�zgazda. Szinte kiz�r�lag szakszervezeti-mozgalmi vezet�i gyakorlattal rendelkezik, �gy fontosabb v�llalatvezet�i beoszt�st sohasem t�lt�tt be. K�ts�gtelen potent�t, �m re�lis es�lyei val�sz�n�leg nincsenek, - Horn sosem engedheti a val�di hatalom k�zel�be. Sajn�lkozni ez�rt - nincsen okunk... N�meth Mikl�s minisztereln�ks�ge v�gezt�vel a k�d�s Albionba "sz�m�zetett", ahol m�r mint angol-magyar bank�r - igaz�n j�l �rzi mag�t. Esze �g�ban sincsen haza j�nni holmi ‘�jb�li minisztereln�ki megb�zat�s’ rem�ny�ben. Ennek ellen�re N�meth Mikl�s szem�ly�t egyesek az MSZP-n bel�l is Horn Gyula egyik es�lyes alternat�v�jak�nt emlegetik, - a n�p eml�kezet�ben pedig m�g mindig �gy �l, mint a n�p egyszer� fia, a szocialista reformkorszak kiemelked�en pozit�v politikusa, illetve a k�zelm�lt "legkev�sb� rossz" minisztereln�ke. Horn �r�l, hogy N�meth nem k�v�n vele ringbe sz�llni. A telev�zi�ban t�bbsz�r kinyilatkoztatta, hogy nem k�v�nja N�meth Mikl�st "hazah�vni", - ugyanis az MSZP minden eddigi politikai "siker�t" kiz�r�lag a saj�tj�nak tekinti, amelyben N�methnek nem volt �s nem is lehet r�sze. Ez �gyben a minap �cska kis sz�nj�t�knak lehett�nk szem-�s f�ltan�i a Friderikusz-showban. Friderikusz showman - �ppen most! - kenetteljesen el�-adta, hogy lev�lben k�rte N�meth Mikl�st, venne r�szt vend�gk�nt a m�sor�ban, mire N�meth angol nyelv� lev�lben k�z�lte vele elutas�t� v�lasz�t. Friderikusz - Horn Gyula jelenl�t�ben! - nem restelkedett a vill�mgyors min�s�t�ssel: szerinte N�meth az "angolos" elutas�t�s�val valahol az eg�sz magyar n�pet v�gta pofon! Csak a h�ly�k nem vett�k �szre - az eg�sz cirkusz arra ir�nyult, hogy a magyar n�p �rtse meg: N�meth Mikl�s nem lehet Horn Gyula riv�lisa! Horn teh�t nem adja �t a hatalmat, 1998-ban �jra minisztereln�k akar lenni... Most - miel�tt az ellenz�kre t�rn�nk r� - ejts�nk n�h�ny sz�t a jelenlegi kisebbik korm�nyz� p�rt jel�ltjeinek az es�lyeir�l. A magyar gazdas�g mai katasztrof�lis �llapot�nak t�kr�ben ak�r pozit�vumk�nt nyugt�zhatn�nk, hogy Pet� Iv�n lev�l-t�ros doktor (n�ha pedig t�rt�n�sz) lemondott az SZDSZ p�rteln�ki poz�ci�j�r�l, amelyet legottan Kuncze G�bor k�zgazd�sznak adott �t. �m ha arra gondolunk, hogy Kuncze G�bor sem dicsekedhet komolyabb gazdas�gi vezet�i gyakorlattal, s�t, eddig semmilyen glob�lis gazdas�gpolitikai megnyilatkoz�st (pl.: publik�ci�t) soha nem tett, �s v�lhet�leg nem is rendelkezik semmilyen �tfog� koncepci�val, tov�bb� fant�zi�tlan szem�lyis�ge t�k�letesen n�lk�l�z mindenfajta kreativit�st, - akkor egy pillanatig sem vehetj�k komolyan esetleges minisztereln�k-jel�lts�g�t. Legfeljebb akkor, ha a lemondott lev�lt�ros s�g neki, folyamatosan b�ztatja, - Bauer Tam�s k�zgazd�sz pedig ir�nyt mutat a sz�m�ra... Az is lehet, hogy a Kuncz�val fel�kes�tett SZDSZ pont a koncepci�tlans�got, az alkot� gondolkod�s sz�ks�gtelens�g�t akarja "beadni" a magyar n�pnek, - hisz szerint�k minden �gy a legjobb, ahogy �ppen van. Most pedig az ellenz�k p�rteln�keir�l, vezet� politikusair�l, k�zgazdas�gi szak-k�pzetts�g�kr�l, gyakorlatukr�l �s tud�sukr�l. Kezdj�k a parlamentiekkel. Szab� Iv�n (MDNP) k�zgazd�sz-p�rteln�k, - ipari miniszternek sikeres volt, p�nz�gy-miniszternek kev�sb�. A nev�hez f�z�dik a magyarorsz�gi rendszerv�lt�snak a privatiz�ci�hoz hasonl� nagys�grend� �s jelent�s�g� "p�nz�gyi sz�gyenfoltja", a soksz�z-milli�rdos �ltal�nos bankkonszolid�ci�, melynek sark�tott l�nyege, hogy a volt szocialista klient�ra korrupci�val szerzett, soha vissza nem fizetett ‘d�gl�tt hiteleit’ a rendszerv�lt� �llam (a k�lf�ldi hitelekhez hasonl�an - illegitim m�don) �tv�llalta, �s a k�lts�gvet�s terh�re megt�r�tette az �rintett bankoknak, a val�di ad�sok helyett. Egyes bankokat k�s�bb, t�bb �temben "siker�lt" olyannyira fel-t�k�s�teni, hogy a privatiz�ci�s v�tel�r �pphogy csak fedezte az �llami juttat�sok �sszeg�t (l�sd: a Budapest Bank �rt�kes�t�s�t, 22 milli�rd forint�rt). Szab� Iv�n teh�t nem igaz�n nemzeti �rzelm�, m�g kev�sb� j� k�zgazd�sz. Pusztai Erzs�bet (MDNP) orvos-p�rtaleln�k, aki parlamenti felsz�lal�saiban is sokat foglalkozik k�zgazdas�gi-p�nz�gyi, ezenbel�l els�sorban szoci�lis-eg�szs�g�gyi, t�rsadalom-biztos�t�si �s oktat�si k�rd�sekkel. K�zgazd�szk�nt jobban �rthetn� a val�s ok-okozati �sszef�gg�seket, - orvosk�nt ink�bb a heves szakmaszeretet sz�l bel�le. Lezs�k S�ndor (MDF) falusi tan�t�, k�lt�-p�rteln�k, - akinek a k�zgazdas�gi k�rd�sekr�l, lehets�ges megold�sukr�l halv�ny fogalma sincs. Szel�d, frusztr�lt, a balsorst�l megt�p�zott tekintet� ember, aki jelenleg l�zasan az �sszkelet-eur�pai, "nemzetk�zi MDF" megteremt�s�n f�radozik, hisz belf�ld�n m�r r�gen h�s�g-esk�t tett Orb�nnak... Demeter Ervin frakci�vezet� (MDF) a Demokrat�ban megjelent r�vid nacion�l�ja szerint p�nz�gyi f�iskol�t v�gzett k�zgazd�sz. �gy tudom, hogy a f�iskolai v�gzetts�g csup�n �zemgazd�szi szakk�pzetts�get ny�jt, - ami legal�bb egy fokozattal alacsonyabb a k�zgazd�sz k�pzetts�gn�l. A k�t szint dilett�ns �sszekever�se nagyj�b�l ugyanaz, mintha a fogorvost kinevezn�nk sz�j-seb�sznek, mondv�n: egyform�k, hiszen mindketten emberek sz�j�ban turk�lnak. Az �zemgazd�sznak �zemi szinten ("fogak", - fogaskerekek), - a k�zgazd�sznak glob�lisan (komplex emberi szervezet, - konstrukci�), rendszerszeml�letben kell szak�rt�k�nt eligazodnia... Giczy Gy�rgy (KDNP) teol�gus-�js�g�r� p�rteln�k glob�lis k�zgazdas�gi szak-k�pzetts�ge �s t�rgyi tud�sa �ppen Lezs�k S�ndor�val egyenl�, - ami egy�bk�nt pontosan megegyezik a parlamentben rendk�v�l nagy sz�mban "helyet foglal�" jog�szok, �r�k, t�rt�n�szek, filoz�fusok, m�v�szek, orvosok, stb. szem�lyenk�nti �s �sszevont t�rgyi szaktud�s�val. Bizonyos nyilatkozatok szerint a KDNP-nek - szemben minden ellenkez� l�tszattal �s h�resztel�ssel - lenne megval�s�that�, glob�lis �s konzisztens nemzetgazdas�gi koncepci�ja... Ezt azonban eddig senki sem l�tta, vagy olvasta. Latorcai J�nos sikeres ipari miniszter volt, �m makro-�kon�miai �sszef�gg�sek �tfog� elemz�s�vel � sem foglalkozik. Ami�ta f�v�rosi f�polg�rmesters�ge ‘nem j�tt �ssze’ (1994.), az�ta fokoz�d� energi�val a Giczy-ellenes p�rt�t�st ir�ny�tja. Sziszifuszi aknamunk�j�ban m�g Is�py Tam�s jog�sz-frakci�vezet� �s Surj�n L�szl� k�rboncnok-exp�rteln�k adjut�nsok seg�tik �t. Az FKgP �s a Fidesz "kit�rgyal�sa" el�tt sz�t kell m�g ejten�nk a MI�P-r�l, �s Gidai Erzs�betr�l, aki saj�tos, a k�l�nb�z� p�rt-ideol�gi�kon �t�vel� hat�s�, �gy bizonyos ellenz�ki p�rtokat �sszekapcsol� szem�lyis�g. Csurka Istv�n �r�-p�rt-eln�k - aki kiv�teles fant�zi�val, intuit�v �s empatikus k�szs�ggel rendelkezik - kiv�l� �rz�k�, �szt�n�s k�zgazda. Ez nem igaz�n meglep�, ha meg�rtj�k, hogy Csurka m�lyrehat� elemz�ssel �s kreat�v k�pzel�er�vel sz�ntelen�l ‘az abszol�t’ igazs�got keresi. Ezzel az �szinte hittel �s �t�l�ssel messzire lehet jutni, - t�rgyi szakk�pzetts�g n�lk�l is. Csurk�nak a privatiz�ci�r�l, az �llamh�ztart�sr�l �s m�s �tfog� t�m�kr�l �rott kv�zi-k�zgazdas�gi elemz�sei oly sz�nvonalasak, hogy sz�p-irodalmi �rt�k�k mellett kifejezetten szakirodalomnak is tekinthet�k. Gidai Erzs�bet gyakorlatilag a teljes, FKgP-n�lk�li (!) radik�lis nemzeti ellenz�k "�ltal�nosan elfogadott gazdas�gi f�ideol�gusa" (az MDF radik�lis sz�rnya, a MI�P, a val�di ‘56-osok egyar�nt favoriz�lj�k). Az ad�ss�gszolg�lat azonnali �s teljes le�ll�t�sa mellett t�r l�ndzs�t, ami gyakorlatilag kivitelezhetetlennek t�nik. Dr. Torgy�n J�zsef (FKgP) �gyv�d-p�rteln�k gazdas�gpolitikai l�nyegl�t�sa - a szakk�pzetts�g�hez viszony�tva - megd�bbent�en �les. ‘Csod�latunk’ ir�nta csak fokoz�dik, amennyiben �tl�tjuk: haszn�lhat� tan�csad�ja gyakorlatilag nincs... A gyakori t�rgyi t�ved�sei mindig csak r�szletk�rd�seket �rintenek, - a fontos �sszef�gg�seket nagyon is tiszt�n l�tja! Pedig Pokol B�la �s Szabadi B�la, mint legf�bb szak�rt�i, - nem k�nyeztetik el Torgy�nt oknyomoz�, d�nt�s-el�k�sz�t� kritikai elemz�sekkel! Az FKgP-nek egy�bk�nt nincs komplex gazdas�gpolitikai koncepci�ja, - �ppen �gy, ahogy az MDF-nek vagy a KDNP-nek sincs... Sz�nd�kosan hagytam a v�g�re Orb�n Viktort �s a Fideszt - ebben a sorrendben. Dr. Orb�n Viktor (Fidesz) �gyv�d-p�rteln�k, az 1998. �vi parlamenti k�pvisel�-v�laszt�sok abszol�t favoritja; - semmif�le k�zgazdas�gi szakk�pzetts�ggel nem rendelkezik, v�llalati fels�vezet� soha nem volt, ehhez m�rten k�l�n�sebb vezet�i gyakorlata sincsen; s�t, mit tesz Isten: �ll�sban sem volt m�g soha, mivel a jog-tudom�nyi egyetem elv�gz�se ut�n azonnal politikai p�ly�ra l�pett! Orb�n Viktornak nincsen gyakorlott gazdas�gi tan�csad�ja, - a Fidesz gazdas�gi kabinetj�nek vezet�je egy fiatal k�zgazda: a karcagi Varga Mih�ly, a Fidesz egyik aleln�ke. Orb�n gazdas�gi k�rd�sekkel k�zvetlen�l nem foglalkozik, - az � "kedvenc szakter�lete" a k�lpolitika, s�t, az eur�pai �ni�s integr�ci�. Ez a mai Magyarorsz�g legfontosabb k�lgazdas�gi dilemm�ja, - amit sem Orb�n Viktor, sem Varga Mih�ly nem k�pesek �n�ll�an megoldani. A legnagyobb baj azonban az, hogy a Fidesz �sszes glob�lis gazdas�gpolitikai megnyilv�nul�sa halov�ny SZDSZ-ut�n�rz�s! Rettenetes probl�m�ink sz�rmazhatnak m�g abb�l, ha Giczy Gy�rgynek Wim van Welzen, Lezs�k S�ndornak pedig Orb�n Viktor parancsol, - mik�zben a ‘l�tens’ Polg�ri Sz�vets�g gazdas�gpolitik�j�t Varga Mih�ly ir�ny�tja, aki esetleg tudat alatt Bauer Tam�s liber�lis nyomdokain halad, - akinek viszont Mr. Wolfensohn ad ‘t�v-utas�t�sokat’, on-line, a Vil�gbankt�l... Hiteles el��let�, glob�lisan m�sk�nt gondolkod�, szak�rt� k�zgazd�szokra lenne sz�ks�ge Magyarorsz�gnak, - olyanokra, akik sem az egyik, sem a m�sik oldali sz�ls�s�g ir�ny�ban nem vetik el a sulykot. K�z�ss�gileg fel kell ismern�nk, �s el is kell kergetn�nk az �sszes hamis pr�f�t�t: a botcsin�lta k�zgazd�szokat! Meg kell keresn�nk, meg kell tal�lnunk a megfelel�en kreat�v, a nemzethez h�, szak�rt� szem�lyis�geket. K�nnyen lehet, hogy nem a parlamenti p�rtok soraiban kell keresn�nk �ket - ott nem sok alkot� elm�t tal�lunk! -, hanem a p�rtokon �s a parlamenten is k�v�l. �gy legyen!