Ismertet�s a k�nyv �r�j�r�l Czike L�szl� 54 �ves okleveles k�zgazda. Budapesten sz�letett, - hat gyermek �desapja. Ma V�con �l. Diplom�j�t a Marx K�roly K�zgazdas�gtudom�nyi Egyetem ipari kar�n v�dte meg 1977-ben, v�llalati strat�gi�b�l. Harminc �ves gazdas�gi vezet�i gyakorlattal rendelkezik; tapasztalatait a rendszerv�lt�s el�tt m�g orsz�gos szocialista �llami nagyv�llalatokn�l (Magyar Posta, Magyar �llamvasutak, �FOR, Hungarocamion, stb.), - 1990. ut�n pedig mint privatiz�ci�s tan�csad� szerezte. 1995. �ta menedzsment (�zleti) tan�csad�ssal, valamint szakmai tanulm�nyok �r�s�val is foglalkozik. 1996-t�l t�bb nagyv�llalat vezet�i tan�csad�ja (Antenna Hung�ria Rt., BKV Rt., stb.); 1997-ben pedig Pet�k Istv�n eln�k f�tan�csad�ja a Magyar Telev�zi� Rt.-ben. Politikai, politol�giai, glob�lis k�zgazdas�gi tanulm�nyok, elemz�sek �s essz�k, biblia-magyar�zatok, pamfletek �r�s�val �s egy�b publicisztik�val 1996. �ta foglalkozik; r�videbb-hosszabb terjedelm� cikkei t�bbek k�z�tt: a Demokrat�ban, az �j Id�kben, az �j Magyarorsz�gban, a Magyar Nemzetben, a Leleplez�ben, a Nemzet�rben, a KAPU-ban �s a Sz�vets�gben l�ttak napvil�got, illetve jelennek meg a mai napig is. A Magyar Telev�zi�r�l 1999-ben �rott k�nyv-k�zirata (“A pokol legals�bb bugyra”) kiad�s�t eddig egyetlen kiad� sem v�llalta. H�rom k�nyve jelent meg: a “Nexusban a Co-Nexussal” (2001.) a V�lasz K�nyvkiad�n�l, a “Magyarorsz�g privatiz�ci�ja” (2003.) a KAPU-n�l, “A szeretet t�rv�nye” (2004.) pedig a Kairosz Kiad�n�l. Sz�ves kiad�sra felk�n�lt, nyomdak�sz k�nyv-k�zirataim: 1. “A pokol legals�bb bugyra” (a Magyar Telev�zi�): Pet�k Istv�n eln�k f�tan�csad�ja voltam, vezet� k�zgazd�sz beoszt�sban, 1997-ben. Feladatom a pazarl�s felt�r�sa volt, �s javaslatok kidolgoz�sa annak megsz�ntet�s�re. Ebbe mindkett�nk ‘bicsk�ja belet�rt’ - a k�ztelev�zi�t sz�tvitt�k a lobbyk. A/4-es form�tumban 239 oldal, - 558.008 bet�. “Epil�gus A Magyar Telev�zi� Rt. anyagi, p�nz�gyi-gazd�lkod�si �s mor�lis helyzete 2005. elej�ig szemernyit sem v�ltozott. A k�ztelev�zi� kiszolg�ltatott az �llami k�lts�gvet�s mindenkori p�nz�gyi poz�ci�j�nak, - gazdas�gi �s szellemi �n�ll�s�ga megsz�nt. �n�ll� gazd�lkod� szellemi-kultur�lis m�helyb�l a napi politika kiszolg�l� j�t�kszer�v� v�lt. Annyit p�nzt k�lthet, �s csak arra, - amennyit �s amire sz�m�ra az adott �vi b�dzs� el��r, illetve meghat�roz. Ami pedig a lobby-harcok ered�je... A k�nyv - kort�rt�neti dokumentum - �ppen azt az id�szakot mutatja be, amikor a k�zszolg�lati telev�zi�t az orsz�g ‘rendszerv�lt� politikai elitj�nek’ lobbyi �n�s �rdekb�l megfosztott�k �n�ll�s�g�t�l. Auton�mi�j�t a plur�lis (demokratikus) hatalom sem volt k�pes meg�rizni, �gy a f�ggetlen k�ztelev�zi� l�nyeg�ben �llamilag dot�lt kereskedelmi telev�zi�v� v�lt.” 2. “Magyarorsz�g �jrafeloszt�sa” (globaliz�ci� �s rendszerv�lt�s): az elm�lt 15 �v politikai t�rt�nete politol�giai essz�k form�j�ban, folyamatos jelen-id�ben elbesz�lve. A/4-es form�tumban 289 oldal, - 686.210 bet�. “Mindezen, a fentiekben r�szletezett sz�rny�s�gekhez k�pest val�s�gos �d�t� kiv�tel �s kellemes sz�n-folt volt, amikor a szimpl�n csak hazugs�ggy�rnak titul�lt Fidesz listavezet�je, Schmitt P�l k�zfog�sra ny�jtotta jobb kez�t Kov�cs L�szl�nak, aki a szokatlan politikai t�lt�s� n�vad�st tettleg elk�vette. N�h�ny perccel csak azut�n, hogy Demszky m�g tett egy pik�rt szem�lyes megjegyz�st vitapartnere �let-�tj�nak �ll�t�lagos vargabet�ire n�zve, ami nyilv�n id� hi�ny�ban, de megv�laszolatlanul maradt. Nagy lelki nyugalomra, higgadts�gra, emelkedetts�gre vall� gesztus volt h�t Schmitt P�l spont�n, bar�ti k�z-ny�jt�sa! M�gsem tudom teljesen elhallgatni a sanda gyan�mat, hogy az “Egy�tt siker�lhet!” semmit-mond�, but�cska szlogennek az adott k�r�lm�nyek k�zt �s sz�veg�sszef�gg�sben t�rt�nt ‘felemleget�se’ szinte m�r fel�rt ‘a Nagy Testv�rrel’ val� v�gs� b�kek�t�s halv�ny, t�tova k�s�rlet�vel, ami ak�r egy k�s�bbi nagykoal�ci� es�ly�t is el�revet�theti. Mi m�s siker�lhetne nekik, vel�k egy�tt?! D�vid Ibolya volt ugyeb�r, aki kor�bban t�bb talk-showban is felvetette azt a bizonyos 70-30 %-os ‘ar�nyt’, amely szerint - illetve szerinte - a k�t nagy politikai vet�lyt�rs lobby-jai megegyeztek �s osztozkodnak a nagy �llami projektek, az aut�p�lya-�p�t�sek k�lts�gvet�si t�teleinek haszn�n. Egy�tt t�nyleg siker�lhet... Nem csod�lhat�, hogyha D�vid Iboly��k “egy norm�lis piaci, �zleti �s k�z�letben, egy norm�lis, j�-kedv� Magyarorsz�gban” �rdekeltek... Magam is, mi mindannyian szint�n ebben lenn�nk �rdekeltek, mi sem szeretn�nk, hogyha valami fat�lis v�letlen folyt�n kifelejten�nek minket, n�pet ebb�l a finom kis nagykoal�ci�b�l. Csakhogy �gy 15 �vvel ezel�tt t�rt�nt valami fr�nya rendszerv�lt�s, vagy mi, amir�l az�ta kider�lni l�tszik, hogy az ellenkez�je sem volt igaz. Volt valami MDF, amely akkoriban meg-egyezett az MSZ(M)P-vel, s�t, v�laszt�si gy�zelme ut�n a legnagyobb, imm�r legy�z�tt ellenfel�vel, az SZDSZ-szel is...Az ember m�r nem is tudja, kinek higgyen, de emlegetnek valamilyen ‘R�zsadombi Paktumot’ is; - nem ennek a teljes�t�se vagy a felr�g�sa, mint �si, ritu�lis t�bort�z k�r�l folyik a nagy politikai �s a p�nzes koncok feletti �nfeledt osztozkod�s, mindm�ig?! Egyszer minden kisemmizett meg-�rti, hol �s kik vert�k �t, �s akkor v�get �r ez a vid�m fosztogat�s �s osztogat�s. Akkor t�nyleg lesz min megs�rt�dni, mert n�hai Antall J�zsef megfordul a s�rj�ban �s �gy sz�l fel a szerencs�tlen n�phez: “Tessenek ink�bb v�gre forradalmat csin�lni!”.” 3.”Magyarorsz�g globaliz�ci�ja” (az elm�lt 15 �v gazdas�gt�rt�nete, folyamatos jelenben, essz�kben elbesz�lve. Kort�rt�neti dokumentum; adatokkal, glob�lis elemz�ssel, k�z�rthet� st�lusban.) A/4-es form�tumban 316 oldal, - 750.918 bet�. “Vid�m pillanatfelv�tel�nk 1990-ben az abszol�t tudatosan rendszerv�lt� Magyarorsz�got mutatja, mikor a frissen megv�lasztott Antall-korm�ny a n�pfels�g elv�t nagyvonal�an mell�zve �ppen �tv�llalja az illegitim �llamad�ss�g jogfolytonos szolg�lat�t, amivel persze a k�ls� hitelez�k el�tt saj�t p�nz�gyi �nazonoss�g�t is (!) deklar�lja a megel�z�, reformkommunista N�meth-korm�nnyal; azzal, amelyik alig 1 �vvel kor�bban szint�n csak “r�csod�lkozott” az �ppen el�tal�lt �llamad�ss�g �sszeg�re...! De ez m�g semmi. Annak ellen�re, hogy az Antall-korm�nyra az ad�ss�gszolg�lat felv�llal�s�val kapcsolatban semmilyen k�ls� nyom�s (l�sd: Schamschula Gy�rgy gazdas�gi tan�csad�, volt k�zleked�si miniszter err�l sz�l� �r�s�t az 1997. V. 29-iki Magyar Demokrat�ban!) nem nehezedett, - Antall J�zsef korm�nya r�gt�n olyan tartalm� koncepci�t dolgozott ki, miszerint a 20,5 Mrd USD k�ls� �llamad�ss�got a hirtelen �llami vagyonn� konvert�lt (degrad�lt) t�rsadalmi tulajdon, vagy m�s sz�val: a nemzeti m�k�d� t�ke kamp�nyszer� privatiz�ci�j�val, annak a bev�tel�b�l kell kiegyenl�teni.” 4. “Csillagk�zi mag a f�ldi gr�lban” (history fiction - essz�gy�jtem�ny) A/4-es form�tumban 340 oldal, 898.668 bet�. A k�nyv c�me - “Csillagk�zi mag a f�ldi gr�lban” - kett�s szimb�lum. Utal egyr�szt a nyit� �s vez�r-essz� tartalm�ra (Jim Marrs: ‘A titkos uralom’ c�m� k�nyv�re), a Discovery t�v�ad�n nemr�g k�zz�tett kutat�si eredm�nyekre, amelyek a mai Irak ter�let�n tal�lt sok ezernyi, �si �k�r�ssal �rott sum�r eredet� k�t�bla sz�vegeinek megfejt�s�r�l tud�s�tanak. A sum�r ‘�st�rt�nelem’ szerint az emberis�g csillagk�zi sz�rmaz�s�; - egy olyan hibrid faj, amely g�nseb�szeti beavatkoz�sok, majd �vezredeken �t folytatott ‘k�s�rleti belteny�szt�s’ (g�nmanipul�ci�k, visszakeresztez�sek �s szelekci�) eredm�nyek�nt egy oldalr�l a f�ldi evol�ci� (�rtsd: �sember), m�sik oldalr�l az ‘intergalaktikus szuperl�nyek’ (Annunaki) ‘�ssze-h�zas�t�s�nak’ intelligens, �m agressz�v �s rosszra hajl� ‘biol�giai term�ke’, �szv�r teremtm�nye. Az Annunaki �ltal l�trehozott f�ldi ‘elit-fajta’ neve: a K�gy�kir�lyok, akiknek a kit�ntetett kasztja mind a mai napig titkos uralmat tart fenn, illetve gyakorol ‘a b�k�s birkany�j’ �llapotban megtartott emberi nem fokozatosan fejl�d� t�rsadalmai felett - tudatlans�gban tartva, f�lrevezetve, kizs�km�nyolva, meg-osztva, teh�t folyamatosan manipul�lva a f�ldi emberis�get. Az �si elit kaszt a folytat�lagos uralm�t az �vezredek �ta l�tez� titkos t�rsas�gok, a beavatottak r�v�n gyakorolja - mind a mai napig. E t�rsas�gok tagjai �llnak kapcsolatban az okkult term�szeti er�kkel, �s rendelkeznek azzal az �si tud�ssal (gn�zis), amellyel k�pesek sakkban �s elbutults�gban tartani a F�ld valamennyi t�rsadalm�t. A hatalmuk �sforr�sa teh�t olyan ‘titkok’ �rz�se, amelyeket f�lt�kenys�gb�l a beavatottakon k�v�l senkivel sem osztanak meg. A hatalmuk magva a p�nz �s inform�ci� monop�liuma. F�ld�nk m�ra m�r t�ln�pesedett. Az �si elitnek siker�lt �nmaga sz�m�ra olyan privilegiz�lt anyagi �s szellemi, vagyoni �s j�vedelmi poz�ci�kat kiv�vnia, �s hossz�t�vra is bebiztos�tania, amelyeket sz�lesebb k�rben, pl�ne az eg�sz emberis�g sz�m�ra m�g perspektivikusan sem lehet garant�lni, mivel a F�ld�nk energia-�s nyersanyagforr�sai v�gesek. Az eddigi fejl�d�si trendek tov�bbfuttat�sa egy�rtelm�en f�ldi �kol�giai �s t�rsadalmi (vil�g-)katasztr�f�hoz vezet, vagyis a jelen �llapotok - m�rmint, hogy sz�zezrek d�zs�lnek, mik�zben milli�rdok �heznek - sok�ig m�r nem tarthat�k fenn. Ezt az uralkod� elit is �rzi, - de az �vezredeken �t kiv�vott, �s gondosan ‘karbantartott’ kiv�lts�gair�l nem hajland� lemondani. Hogy a felgy�lemlett fesz�lts�gen n�mileg enyh�tsen - valamint a tot�lis p�nikot elker�lend� - megkezdte h�t a titkok egy r�sz�nek fokozatos kisziv�rogtat�s�t... Ma �gy a tud�s robban�s�t, forradalm�t is �t�lj�k! A k�nyv essz�k gy�jtem�nye; egy logikai �s id�rendi sorba felf�zve. Bemutatja, hogy a mai rendk�v�li, �tmeneti korban az emberis�get rohamosan egy vil�gv�ls�g fel� sodr� glob�lis - p�nz�gyi �s politikai - tendenci�k mik�nt �rv�nyes�lnek (der�lnek ki, vagy maradnak egyel�re titokban) Magyarorsz�gon... A c�m szimb�lum�nak m�sik jelent�se teh�t: “kakukktoj�s” a magyar rendszerv�lt� politik�ban. 5. “Mag�nkinyilatkoztat�sok” (mag�n-j�vend�l�sek essz�gy�jtem�nye) A/4-es form�tumban 340 oldal, 840.939 bet�. “K�t h�t alatt f�h�s�nk meg�rta a “Kereszt�ny szocializmus” c�m� tanulm�ny�t, amit vaslogik�val, legjobb tud�sa �s ismeretei szerint �rt meg. Ekkor 2000. december�ben j�rtunk. Elk�ldte teh�t �r�s�t a Nemzeti Lepkevad�sz Alap�tv�ny eln�k�nek, s v�rta, hogy mi k�vetkezik. Egy h�t m�lva jelentkezett is Langsdorff Koszmer, �s a megbesz�l�s�k sz�nhely��l megjel�lte az egyik dunaparti palot�t. Ez a besz�lget�s ez�ttal igen r�vid ideig tartott, �s nem egy szob�ban, hanem a t�gas aul�ban, k�t oszlop - J�kin �s Bo�z? - k�z�tt zajlott le. “Igen �rt�kes a munk�d - kezdte Koszmer -, de engedd meg, hogy a v�gk�vetkeztet�seidet ‘m�dos�tsam’! Egyr�szt m�g nem d�nt�tt�k el, hogy Orb�n Viktor minisztereln�k�t ‘ejts�k-e’, vagy sem. M�sr�szt viszont, amennyiben m�gis ‘lev�ltan�nk’; akkor sem N�meth Mikl�s lenne az egyezm�nyes minisztereln�k (aki ugyan kereszt�ny �s szocialista is egy-szem�lyben), hanem a Horn-vonal j�nne vissza, valamilyen form�ban. Ett�l f�ggetlen�l a levezet�sed hib�tlan; - �m a politika nem tudom�ny, �s nem �rzelmek k�rd�se, hanem a hatalom m�v�szete. J�l jegyezd meg ezt a tov�bbiakban!” 6. “V�gtelenek kereszt�tj�n” (biblia-magyar�zatok - az �tered� b�nt�l a Mennyei Jeruzs�lemig) A/4-es form�tumban 152 oldal, 327.527 bet�. “Sohasem fogjuk megtudni, vajon a ty�k volt-e el�bb, vagy a toj�s. Vagyis hogy a g�rbe meredeks�g�be van-e belek�dolva a kollekt�v sorsunk, vagy a mi szabad akaratunk, teh�t magunk csin�lta t�rt�nelm�nk id�zi-e el� az ‘�letg�rb�nk’ felfel� �vel�s�t, avagy tragikus lekonyul�s�t?! K�nny� megold�s lenne a praedestin�ci�ra ‘fogni’ mindent, amivel a Teremt�s �s a Gondvisel�s �sszes erk�lcsi felel�ss�g�t Isten nyak�ba varrhatn�nk. Eleve meghat�rozott k�plet ugyanis nincs. M�s k�rd�s azonban, hogy att�l a pillanatt�l kezdve, amikort�l m�r nem csak a gyorsul�s, de annak a m�rt�ke, s�t, m�g az ir�nya is felismerhet�v� v�lik; - att�l kezdve bizony ‘nagy baj van’, mert a k�plet ‘k�be v�sve’ t�nik el�... Innen kezdve ugyan lehet m�g elemezni, sir�nkozni, mosakodni, magyar�zni, mell� besz�lni, fogadkozni, k�d�s�teni, j�pof�skodni - de v�ltoztatni m�r nem. K�nyszerp�ly�ra l�pett a Vil�g!” 7. “Kicsinyhit�eknek a kif�rk�szhetetlenr�l” (biblia-magyar�zatok – “a rem�ny vil�grendje”) A/4-es form�tumban 135 oldal, - 294.845 bet� Mott�: “Az igazs�g �tja nem jobbra vezet. Balra �jra az �rd�g birodalm�ba jutunk. Arany k�z�p�t nincs, csak egyhelyben topog�s, - vagy a dzsungel, ahol Az Antikrisztus az �r. Az igazs�g odakint, oda�t van. A csillagk�zi t�rben, a hypert�rben, - a fekete lyukon �s a f�ny kapuj�n is t�l: a Mennyorsz�gban, Krisztus orsz�g�ban. Istenben nincsenek ir�nyok, vagy utak, - Csup�n csak v�gtelen szeretet. Ilyen egyszer�.” Essz�-gy�jtem�ny a szerz� 2000-2004. k�z�tti �r�saib�l, melyek az istenhit, Isten �s egym�s felebar�ti szeretete t�rgyk�r�ben �r�dtak; jelent�s r�sz�k Biblia-magyar�zat. Az essz�k fel�lelik �gysz�lv�n a l�t �s a t�rsadalomfiloz�fia teljes t�mak�r�t; - eszmei gy�kerei �s k�vetkeztet�sei minden esetben Krisztus, a kereszt�nys�g tan�t�saihoz igazodnak. Egy r�sz�k aktu�lis vitairat is - ezek t�bbs�ge publicisztikak�nt a k�l�nb�z� lapokban m�r kor�bban napvil�got l�tott. A k�nyv er�nye, hogy olyan egys�ges vil�gk�pet ny�jt, amelyben a vall�s, a tudom�ny �s a filoz�fia aktu�lis t�nyei, ismeretei egys�ges eg�szet alkotnak. Izgalmas olvasm�ny, amely ismeretterjeszt� �s elgondolkodtat� egyszerre; - amellett, hogy krist�lyos, logikusan fel�p�tett erk�lcsi n�zetek rendszere, ugyanakkor b�velkedik meglepet�sekben is... 8. “Hallgatni = Arany R�zsakereszt” (ellen-history-fiction) A/4-es form�tumban 125 oldal, - 247.874 bet�. “Megmagyar�zhatatlanul furcsa v�letlen, ahogyan ez a reprezentat�v ki�ll�t�s�, patin�s k�nyv kezembe ker�lt, hogy el is olvashassam. (Barna, b�rszer�, b�rsonyos tapint�s� bor�t�; id�t�ll� k�t�s, hogy soha sz�t ne essen; s�rg�s, pergamenszer� lapok, melyek nem gy�r�dnek, s nem ragadnak egym�shoz; - a bor�t�n az �r�s �s a szakr�lis jelek (a ‘Testamen’ c�m m�sodik ‘t’-bet�je p�ld�ul egy kett�s kereszt) be-aranyozottak; - a k�zep�n egy f�nyk�pszer� kerek grafika, mely l�that�an �jsz�l�tt �rd�g�t vagy UFO-b�bit �br�zol szoknyaszer� pendelyben, �l�-pityog� p�zban.) M�g furcs�bb, hogy �pp id�ben jutottam hozz�; hiszen m�g meleg, alig j�tt ki a nyomd�b�l, hogy megkezdje szakr�lis k�ldet�s�t. Mert minden k�nyvnek saj�t, k�l�n �lete van. Az �r� gondolatai (asztr�l)testet �ltenek, megfogannak �s gy�keret vernek, - sz�rba is sz�kkennek az olvas� agy�ban, hogy majd befoly�solj�k a tetteit is. Minden k�nyvet szenved�llyel �s (h�ts�) motiv�ci�val �rnak. Vagy az�rt, hogy a gondolatfolyam j�rhat�, helyes (�let)utat mutasson; - vagy ellenkez�leg, hogy let�r�tsen arr�l. Vannak k�nyvek, melyek f�ld�nt�li der�t, nyugalmat sug�roznak magukb�l, �s vagy a lebilincsel� cselekm�ny (�s)vagy a magas fok� eszt�tikai �lm�ny ok�n ‘letehetetlenek’; �s vannak olyanok, melyt�l a h�tunk is bors�dzik, a gyomrunk felkavarog, az elm�nk vaks�t�t, dermeszt� r�m�letben k�v�lyog; s menek�l�, elbitangolni igyekv� lelk�nk, mint az epilepszi�s k�ly�kkutya: mindennek csak nekisz�d�l, nekiv�g�dik, ami �pp el�je ker�l. Elolvassuk; hogy a r�m�lomnak mihamar�bb v�ge legyen. Err�l a k�nyvr�l - amelynek nincsen �ra, �m az ‘�rt�ke’ m�gis felbecs�lhetetlen; a kereskedelmi forgalomban nem kaphat�, hisz nem anyagi haszonszerz�s c�lj�val ihletett, hanem ‘lelki aj�nd�k’ jogc�m�n terjed - nem lehet egyszer� kritik�t vagy m�ltat�st �rni; csakis terjedelmes essz�t, amely egyben a tartalom ‘foly�sz�mla-kivonat�t’ is adja; mintegy szakr�lis ‘tartozik-k�vetel’ st�lusban… Az eredeti k�nyv egys�ges, de kett�s sz�nd�kkal �r�dott. Hat�sa manipul�l, kiv�dhetetlen; - akkor is, ha meg�rted, akkor is, ha nem. De meg kell �rtened, hogy tudd, mit olvast�l, �s mit vesz�tett�l (volna), ha (n�lk�lem) soha nem �rted meg. �m ez a m� akkor is hat�ssal lesz az �letedre, ha el sem olvasod, bele sem n�zel, - csak �gy, olvasatlanul a k�nyvespolcodra helyezed, a t�bbi k�nyv k�z�! Valahov�, valakik k�z� tartozni fogsz; puszt�n att�l, hogy a polcodra tetted. Jobb h�t, ha megtudod, mi az, ami n�lad van! Az ember sose vigyen haza ismeretlen fajt�j� h�zi�llatot...” 9. “A gy�k�rtelen j�v� – Mezopot�mi�t�l Irakig (az �skori gy�kerek �jkori kipuszt�t�s�r�l) A/4-es form�tumban 87 oldal, - 197.020 bet�. “A terrorizmus-ellenes ‘permanens, megel�z� vil�gh�bor�’ voltak�pp egy modern keresztes h�bor� a mohamedanizmus, a vil�g-iszl�m ellen, melyben az�rt els�dleges c�lpontok az arab orsz�gok, mert a strat�giai olajkincs birtokl�sa egy �jabb f�lelmetes (gazdas�gi) fegyver lesz az USA kez�ben, amellyel nemcsak az oroszokat �s a k�naiakat, de az eg�sz vil�got megzsarolhatja; tekintve, hogy vil�gunk �n-�s k�rnyezetgyilkos technol�gi�ja a fosszilis t�zel�anyagokra �p�l.” (…) “Ez az oka, ami�rt a val�di kereszt�nys�g ut�n az iszl�mot is fel kell sz�molni! Nem igaz, hamis Samuel P. Huntington ’fantazmag�ri�ja’: a vil�gban manaps�g nem ‘a civiliz�ci�k �sszecsap�sa’ folyik, hanem egy olyan �j vil�grend titkos h�tt�rhatalom �ltali fel�p�t�se, amely az amerikai ‘uni-formis’ felhaszn�l�s�val er�szakos �ton egys�ges�ti a vil�got: a p�nz-vall�s (f�tis) k�telez�v� t�tele r�v�n feleslegess� teszi �s megsemmis�ti a t�lvil�gi �letet, a felt�mad�st h�v� t�rt�nelmi vall�sokat.” V�c, 2005. febru�r 5. Czike L�szl� Ismertet�s a k�nyv �r�j�r�l Czike L�szl� 54 �ves okleveles k�zgazda. Budapesten sz�letett, - hat gyermek �desapja. Ma V�con �l. Diplom�j�t a Marx K�roly K�zgazdas�gtudom�nyi Egyetem ipari kar�n v�dte meg 1977-ben, v�llalati strat�gi�b�l. Harminc �ves gazdas�gi vezet�i gyakorlattal rendelkezik; tapasztalatait a rendszerv�lt�s el�tt m�g orsz�gos szocialista �llami nagyv�llalatokn�l (Magyar Posta, Magyar �llamvasutak, �FOR, Hungarocamion, stb.), - 1990. ut�n pedig mint privatiz�ci�s tan�csad� szerezte. 1995. �ta menedzsment (�zleti) tan�csad�ssal, valamint szakmai tanulm�nyok �r�s�val is foglalkozik. 1996-t�l t�bb nagyv�llalat vezet�i tan�csad�ja (Antenna Hung�ria Rt., BKV Rt., stb.); 1997-ben pedig Pet�k Istv�n eln�k f�tan�csad�ja a Magyar Telev�zi� Rt.-ben. Politikai, politol�giai, glob�lis k�zgazdas�gi tanulm�nyok, elemz�sek �s essz�k, biblia-magyar�zatok, pamfletek �r�s�val �s egy�b publicisztik�val 1996. �ta foglalkozik; r�videbb-hosszabb terjedelm� cikkei t�bbek k�z�tt: a Demokrat�ban, az �j Id�kben, az �j Magyarorsz�gban, a Magyar Nemzetben, a Leleplez�ben, a Nemzet�rben, a KAPU-ban �s a Sz�vets�gben l�ttak napvil�got, illetve jelennek meg a mai napig is. A Magyar Telev�zi�r�l 1999-ben �rott k�nyv-k�zirata (“A pokol legals�bb bugyra”) kiad�s�t eddig egyetlen kiad� sem v�llalta. H�rom k�nyve jelent meg: a “Nexusban a Co-Nexussal” (2001.) a V�lasz K�nyvkiad�n�l, a “Magyarorsz�g privatiz�ci�ja” (2003.) a KAPU-n�l, “A szeretet t�rv�nye” (2004.) pedig a Kairosz Kiad�n�l. Sz�ves kiad�sra felk�n�lt, nyomdak�sz k�nyv-k�zirataim: 1. “A pokol legals�bb bugyra” (a Magyar Telev�zi�): Pet�k Istv�n eln�k f�tan�csad�ja voltam, vezet� k�zgazd�sz beoszt�sban, 1997-ben. Feladatom a pazarl�s felt�r�sa volt, �s javaslatok kidolgoz�sa annak megsz�ntet�s�re. Ebbe mindkett�nk ‘bicsk�ja belet�rt’ - a k�ztelev�zi�t sz�tvitt�k a lobbyk. A/4-es form�tumban 239 oldal, - 558.008 bet�. “Epil�gus A Magyar Telev�zi� Rt. anyagi, p�nz�gyi-gazd�lkod�si �s mor�lis helyzete 2005. elej�ig szemernyit sem v�ltozott. A k�ztelev�zi� kiszolg�ltatott az �llami k�lts�gvet�s mindenkori p�nz�gyi poz�ci�j�nak, - gazdas�gi �s szellemi �n�ll�s�ga megsz�nt. �n�ll� gazd�lkod� szellemi-kultur�lis m�helyb�l a napi politika kiszolg�l� j�t�kszer�v� v�lt. Annyit p�nzt k�lthet, �s csak arra, - amennyit �s amire sz�m�ra az adott �vi b�dzs� el��r, illetve meghat�roz. Ami pedig a lobby-harcok ered�je... A k�nyv - kort�rt�neti dokumentum - �ppen azt az id�szakot mutatja be, amikor a k�zszolg�lati telev�zi�t az orsz�g ‘rendszerv�lt� politikai elitj�nek’ lobbyi �n�s �rdekb�l megfosztott�k �n�ll�s�g�t�l. Auton�mi�j�t a plur�lis (demokratikus) hatalom sem volt k�pes meg�rizni, �gy a f�ggetlen k�ztelev�zi� l�nyeg�ben �llamilag dot�lt kereskedelmi telev�zi�v� v�lt.” 2. “Magyarorsz�g �jrafeloszt�sa” (globaliz�ci� �s rendszerv�lt�s): az elm�lt 15 �v politikai t�rt�nete politol�giai essz�k form�j�ban, folyamatos jelen-id�ben elbesz�lve. A/4-es form�tumban 289 oldal, - 686.210 bet�. “Mindezen, a fentiekben r�szletezett sz�rny�s�gekhez k�pest val�s�gos �d�t� kiv�tel �s kellemes sz�n-folt volt, amikor a szimpl�n csak hazugs�ggy�rnak titul�lt Fidesz listavezet�je, Schmitt P�l k�zfog�sra ny�jtotta jobb kez�t Kov�cs L�szl�nak, aki a szokatlan politikai t�lt�s� n�vad�st tettleg elk�vette. N�h�ny perccel csak azut�n, hogy Demszky m�g tett egy pik�rt szem�lyes megjegyz�st vitapartnere �let-�tj�nak �ll�t�lagos vargabet�ire n�zve, ami nyilv�n id� hi�ny�ban, de megv�laszolatlanul maradt. Nagy lelki nyugalomra, higgadts�gra, emelkedetts�gre vall� gesztus volt h�t Schmitt P�l spont�n, bar�ti k�z-ny�jt�sa! M�gsem tudom teljesen elhallgatni a sanda gyan�mat, hogy az “Egy�tt siker�lhet!” semmit-mond�, but�cska szlogennek az adott k�r�lm�nyek k�zt �s sz�veg�sszef�gg�sben t�rt�nt ‘felemleget�se’ szinte m�r fel�rt ‘a Nagy Testv�rrel’ val� v�gs� b�kek�t�s halv�ny, t�tova k�s�rlet�vel, ami ak�r egy k�s�bbi nagykoal�ci� es�ly�t is el�revet�theti. Mi m�s siker�lhetne nekik, vel�k egy�tt?! D�vid Ibolya volt ugyeb�r, aki kor�bban t�bb talk-showban is felvetette azt a bizonyos 70-30 %-os ‘ar�nyt’, amely szerint - illetve szerinte - a k�t nagy politikai vet�lyt�rs lobby-jai megegyeztek �s osztozkodnak a nagy �llami projektek, az aut�p�lya-�p�t�sek k�lts�gvet�si t�teleinek haszn�n. Egy�tt t�nyleg siker�lhet... Nem csod�lhat�, hogyha D�vid Iboly��k “egy norm�lis piaci, �zleti �s k�z�letben, egy norm�lis, j�-kedv� Magyarorsz�gban” �rdekeltek... Magam is, mi mindannyian szint�n ebben lenn�nk �rdekeltek, mi sem szeretn�nk, hogyha valami fat�lis v�letlen folyt�n kifelejten�nek minket, n�pet ebb�l a finom kis nagykoal�ci�b�l. Csakhogy �gy 15 �vvel ezel�tt t�rt�nt valami fr�nya rendszerv�lt�s, vagy mi, amir�l az�ta kider�lni l�tszik, hogy az ellenkez�je sem volt igaz. Volt valami MDF, amely akkoriban meg-egyezett az MSZ(M)P-vel, s�t, v�laszt�si gy�zelme ut�n a legnagyobb, imm�r legy�z�tt ellenfel�vel, az SZDSZ-szel is...Az ember m�r nem is tudja, kinek higgyen, de emlegetnek valamilyen ‘R�zsadombi Paktumot’ is; - nem ennek a teljes�t�se vagy a felr�g�sa, mint �si, ritu�lis t�bort�z k�r�l folyik a nagy politikai �s a p�nzes koncok feletti �nfeledt osztozkod�s, mindm�ig?! Egyszer minden kisemmizett meg-�rti, hol �s kik vert�k �t, �s akkor v�get �r ez a vid�m fosztogat�s �s osztogat�s. Akkor t�nyleg lesz min megs�rt�dni, mert n�hai Antall J�zsef megfordul a s�rj�ban �s �gy sz�l fel a szerencs�tlen n�phez: “Tessenek ink�bb v�gre forradalmat csin�lni!”.” 3.”Magyarorsz�g globaliz�ci�ja” (az elm�lt 15 �v gazdas�gt�rt�nete, folyamatos jelenben, essz�kben elbesz�lve. Kort�rt�neti dokumentum; adatokkal, glob�lis elemz�ssel, k�z�rthet� st�lusban.) A/4-es form�tumban 316 oldal, - 750.918 bet�. “Vid�m pillanatfelv�tel�nk 1990-ben az abszol�t tudatosan rendszerv�lt� Magyarorsz�got mutatja, mikor a frissen megv�lasztott Antall-korm�ny a n�pfels�g elv�t nagyvonal�an mell�zve �ppen �tv�llalja az illegitim �llamad�ss�g jogfolytonos szolg�lat�t, amivel persze a k�ls� hitelez�k el�tt saj�t p�nz�gyi �nazonoss�g�t is (!) deklar�lja a megel�z�, reformkommunista N�meth-korm�nnyal; azzal, amelyik alig 1 �vvel kor�bban szint�n csak “r�csod�lkozott” az �ppen el�tal�lt �llamad�ss�g �sszeg�re...! De ez m�g semmi. Annak ellen�re, hogy az Antall-korm�nyra az ad�ss�gszolg�lat felv�llal�s�val kapcsolatban semmilyen k�ls� nyom�s (l�sd: Schamschula Gy�rgy gazdas�gi tan�csad�, volt k�zleked�si miniszter err�l sz�l� �r�s�t az 1997. V. 29-iki Magyar Demokrat�ban!) nem nehezedett, - Antall J�zsef korm�nya r�gt�n olyan tartalm� koncepci�t dolgozott ki, miszerint a 20,5 Mrd USD k�ls� �llamad�ss�got a hirtelen �llami vagyonn� konvert�lt (degrad�lt) t�rsadalmi tulajdon, vagy m�s sz�val: a nemzeti m�k�d� t�ke kamp�nyszer� privatiz�ci�j�val, annak a bev�tel�b�l kell kiegyenl�teni.” 4. “Csillagk�zi mag a f�ldi gr�lban” (history fiction - essz�gy�jtem�ny) A/4-es form�tumban 340 oldal, 898.668 bet�. A k�nyv c�me - “Csillagk�zi mag a f�ldi gr�lban” - kett�s szimb�lum. Utal egyr�szt a nyit� �s vez�r-essz� tartalm�ra (Jim Marrs: ‘A titkos uralom’ c�m� k�nyv�re), a Discovery t�v�ad�n nemr�g k�zz�tett kutat�si eredm�nyekre, amelyek a mai Irak ter�let�n tal�lt sok ezernyi, �si �k�r�ssal �rott sum�r eredet� k�t�bla sz�vegeinek megfejt�s�r�l tud�s�tanak. A sum�r ‘�st�rt�nelem’ szerint az emberis�g csillagk�zi sz�rmaz�s�; - egy olyan hibrid faj, amely g�nseb�szeti beavatkoz�sok, majd �vezredeken �t folytatott ‘k�s�rleti belteny�szt�s’ (g�nmanipul�ci�k, visszakeresztez�sek �s szelekci�) eredm�nyek�nt egy oldalr�l a f�ldi evol�ci� (�rtsd: �sember), m�sik oldalr�l az ‘intergalaktikus szuperl�nyek’ (Annunaki) ‘�ssze-h�zas�t�s�nak’ intelligens, �m agressz�v �s rosszra hajl� ‘biol�giai term�ke’, �szv�r teremtm�nye. Az Annunaki �ltal l�trehozott f�ldi ‘elit-fajta’ neve: a K�gy�kir�lyok, akiknek a kit�ntetett kasztja mind a mai napig titkos uralmat tart fenn, illetve gyakorol ‘a b�k�s birkany�j’ �llapotban megtartott emberi nem fokozatosan fejl�d� t�rsadalmai felett - tudatlans�gban tartva, f�lrevezetve, kizs�km�nyolva, meg-osztva, teh�t folyamatosan manipul�lva a f�ldi emberis�get. Az �si elit kaszt a folytat�lagos uralm�t az �vezredek �ta l�tez� titkos t�rsas�gok, a beavatottak r�v�n gyakorolja - mind a mai napig. E t�rsas�gok tagjai �llnak kapcsolatban az okkult term�szeti er�kkel, �s rendelkeznek azzal az �si tud�ssal (gn�zis), amellyel k�pesek sakkban �s elbutults�gban tartani a F�ld valamennyi t�rsadalm�t. A hatalmuk �sforr�sa teh�t olyan ‘titkok’ �rz�se, amelyeket f�lt�kenys�gb�l a beavatottakon k�v�l senkivel sem osztanak meg. A hatalmuk magva a p�nz �s inform�ci� monop�liuma. F�ld�nk m�ra m�r t�ln�pesedett. Az �si elitnek siker�lt �nmaga sz�m�ra olyan privilegiz�lt anyagi �s szellemi, vagyoni �s j�vedelmi poz�ci�kat kiv�vnia, �s hossz�t�vra is bebiztos�tania, amelyeket sz�lesebb k�rben, pl�ne az eg�sz emberis�g sz�m�ra m�g perspektivikusan sem lehet garant�lni, mivel a F�ld�nk energia-�s nyersanyagforr�sai v�gesek. Az eddigi fejl�d�si trendek tov�bbfuttat�sa egy�rtelm�en f�ldi �kol�giai �s t�rsadalmi (vil�g-)katasztr�f�hoz vezet, vagyis a jelen �llapotok - m�rmint, hogy sz�zezrek d�zs�lnek, mik�zben milli�rdok �heznek - sok�ig m�r nem tarthat�k fenn. Ezt az uralkod� elit is �rzi, - de az �vezredeken �t kiv�vott, �s gondosan ‘karbantartott’ kiv�lts�gair�l nem hajland� lemondani. Hogy a felgy�lemlett fesz�lts�gen n�mileg enyh�tsen - valamint a tot�lis p�nikot elker�lend� - megkezdte h�t a titkok egy r�sz�nek fokozatos kisziv�rogtat�s�t... Ma �gy a tud�s robban�s�t, forradalm�t is �t�lj�k! A k�nyv essz�k gy�jtem�nye; egy logikai �s id�rendi sorba felf�zve. Bemutatja, hogy a mai rendk�v�li, �tmeneti korban az emberis�get rohamosan egy vil�gv�ls�g fel� sodr� glob�lis - p�nz�gyi �s politikai - tendenci�k mik�nt �rv�nyes�lnek (der�lnek ki, vagy maradnak egyel�re titokban) Magyarorsz�gon... A c�m szimb�lum�nak m�sik jelent�se teh�t: “kakukktoj�s” a magyar rendszerv�lt� politik�ban. 5. “Mag�nkinyilatkoztat�sok” (mag�n-j�vend�l�sek essz�gy�jtem�nye) A/4-es form�tumban 340 oldal, 840.939 bet�. “K�t h�t alatt f�h�s�nk meg�rta a “Kereszt�ny szocializmus” c�m� tanulm�ny�t, amit vaslogik�val, legjobb tud�sa �s ismeretei szerint �rt meg. Ekkor 2000. december�ben j�rtunk. Elk�ldte teh�t �r�s�t a Nemzeti Lepkevad�sz Alap�tv�ny eln�k�nek, s v�rta, hogy mi k�vetkezik. Egy h�t m�lva jelentkezett is Langsdorff Koszmer, �s a megbesz�l�s�k sz�nhely��l megjel�lte az egyik dunaparti palot�t. Ez a besz�lget�s ez�ttal igen r�vid ideig tartott, �s nem egy szob�ban, hanem a t�gas aul�ban, k�t oszlop - J�kin �s Bo�z? - k�z�tt zajlott le. “Igen �rt�kes a munk�d - kezdte Koszmer -, de engedd meg, hogy a v�gk�vetkeztet�seidet ‘m�dos�tsam’! Egyr�szt m�g nem d�nt�tt�k el, hogy Orb�n Viktor minisztereln�k�t ‘ejts�k-e’, vagy sem. M�sr�szt viszont, amennyiben m�gis ‘lev�ltan�nk’; akkor sem N�meth Mikl�s lenne az egyezm�nyes minisztereln�k (aki ugyan kereszt�ny �s szocialista is egy-szem�lyben), hanem a Horn-vonal j�nne vissza, valamilyen form�ban. Ett�l f�ggetlen�l a levezet�sed hib�tlan; - �m a politika nem tudom�ny, �s nem �rzelmek k�rd�se, hanem a hatalom m�v�szete. J�l jegyezd meg ezt a tov�bbiakban!” 6. “V�gtelenek kereszt�tj�n” (biblia-magyar�zatok - az �tered� b�nt�l a Mennyei Jeruzs�lemig) A/4-es form�tumban 152 oldal, 327.527 bet�. “Sohasem fogjuk megtudni, vajon a ty�k volt-e el�bb, vagy a toj�s. Vagyis hogy a g�rbe meredeks�g�be van-e belek�dolva a kollekt�v sorsunk, vagy a mi szabad akaratunk, teh�t magunk csin�lta t�rt�nelm�nk id�zi-e el� az ‘�letg�rb�nk’ felfel� �vel�s�t, avagy tragikus lekonyul�s�t?! K�nny� megold�s lenne a praedestin�ci�ra ‘fogni’ mindent, amivel a Teremt�s �s a Gondvisel�s �sszes erk�lcsi felel�ss�g�t Isten nyak�ba varrhatn�nk. Eleve meghat�rozott k�plet ugyanis nincs. M�s k�rd�s azonban, hogy att�l a pillanatt�l kezdve, amikort�l m�r nem csak a gyorsul�s, de annak a m�rt�ke, s�t, m�g az ir�nya is felismerhet�v� v�lik; - att�l kezdve bizony ‘nagy baj van’, mert a k�plet ‘k�be v�sve’ t�nik el�... Innen kezdve ugyan lehet m�g elemezni, sir�nkozni, mosakodni, magyar�zni, mell� besz�lni, fogadkozni, k�d�s�teni, j�pof�skodni - de v�ltoztatni m�r nem. K�nyszerp�ly�ra l�pett a Vil�g!” 7. “Kicsinyhit�eknek a kif�rk�szhetetlenr�l” (biblia-magyar�zatok – “a rem�ny vil�grendje”) A/4-es form�tumban 135 oldal, - 294.845 bet� Mott�: “Az igazs�g �tja nem jobbra vezet. Balra �jra az �rd�g birodalm�ba jutunk. Arany k�z�p�t nincs, csak egyhelyben topog�s, - vagy a dzsungel, ahol Az Antikrisztus az �r. Az igazs�g odakint, oda�t van. A csillagk�zi t�rben, a hypert�rben, - a fekete lyukon �s a f�ny kapuj�n is t�l: a Mennyorsz�gban, Krisztus orsz�g�ban. Istenben nincsenek ir�nyok, vagy utak, - Csup�n csak v�gtelen szeretet. Ilyen egyszer�.” Essz�-gy�jtem�ny a szerz� 2000-2004. k�z�tti �r�saib�l, melyek az istenhit, Isten �s egym�s felebar�ti szeretete t�rgyk�r�ben �r�dtak; jelent�s r�sz�k Biblia-magyar�zat. Az essz�k fel�lelik �gysz�lv�n a l�t �s a t�rsadalomfiloz�fia teljes t�mak�r�t; - eszmei gy�kerei �s k�vetkeztet�sei minden esetben Krisztus, a kereszt�nys�g tan�t�saihoz igazodnak. Egy r�sz�k aktu�lis vitairat is - ezek t�bbs�ge publicisztikak�nt a k�l�nb�z� lapokban m�r kor�bban napvil�got l�tott. A k�nyv er�nye, hogy olyan egys�ges vil�gk�pet ny�jt, amelyben a vall�s, a tudom�ny �s a filoz�fia aktu�lis t�nyei, ismeretei egys�ges eg�szet alkotnak. Izgalmas olvasm�ny, amely ismeretterjeszt� �s elgondolkodtat� egyszerre; - amellett, hogy krist�lyos, logikusan fel�p�tett erk�lcsi n�zetek rendszere, ugyanakkor b�velkedik meglepet�sekben is... 8. “Hallgatni = Arany R�zsakereszt” (ellen-history-fiction) A/4-es form�tumban 125 oldal, - 247.874 bet�. “Megmagyar�zhatatlanul furcsa v�letlen, ahogyan ez a reprezentat�v ki�ll�t�s�, patin�s k�nyv kezembe ker�lt, hogy el is olvashassam. (Barna, b�rszer�, b�rsonyos tapint�s� bor�t�; id�t�ll� k�t�s, hogy soha sz�t ne essen; s�rg�s, pergamenszer� lapok, melyek nem gy�r�dnek, s nem ragadnak egym�shoz; - a bor�t�n az �r�s �s a szakr�lis jelek (a ‘Testamen’ c�m m�sodik ‘t’-bet�je p�ld�ul egy kett�s kereszt) be-aranyozottak; - a k�zep�n egy f�nyk�pszer� kerek grafika, mely l�that�an �jsz�l�tt �rd�g�t vagy UFO-b�bit �br�zol szoknyaszer� pendelyben, �l�-pityog� p�zban.) M�g furcs�bb, hogy �pp id�ben jutottam hozz�; hiszen m�g meleg, alig j�tt ki a nyomd�b�l, hogy megkezdje szakr�lis k�ldet�s�t. Mert minden k�nyvnek saj�t, k�l�n �lete van. Az �r� gondolatai (asztr�l)testet �ltenek, megfogannak �s gy�keret vernek, - sz�rba is sz�kkennek az olvas� agy�ban, hogy majd befoly�solj�k a tetteit is. Minden k�nyvet szenved�llyel �s (h�ts�) motiv�ci�val �rnak. Vagy az�rt, hogy a gondolatfolyam j�rhat�, helyes (�let)utat mutasson; - vagy ellenkez�leg, hogy let�r�tsen arr�l. Vannak k�nyvek, melyek f�ld�nt�li der�t, nyugalmat sug�roznak magukb�l, �s vagy a lebilincsel� cselekm�ny (�s)vagy a magas fok� eszt�tikai �lm�ny ok�n ‘letehetetlenek’; �s vannak olyanok, melyt�l a h�tunk is bors�dzik, a gyomrunk felkavarog, az elm�nk vaks�t�t, dermeszt� r�m�letben k�v�lyog; s menek�l�, elbitangolni igyekv� lelk�nk, mint az epilepszi�s k�ly�kkutya: mindennek csak nekisz�d�l, nekiv�g�dik, ami �pp el�je ker�l. Elolvassuk; hogy a r�m�lomnak mihamar�bb v�ge legyen. Err�l a k�nyvr�l - amelynek nincsen �ra, �m az ‘�rt�ke’ m�gis felbecs�lhetetlen; a kereskedelmi forgalomban nem kaphat�, hisz nem anyagi haszonszerz�s c�lj�val ihletett, hanem ‘lelki aj�nd�k’ jogc�m�n terjed - nem lehet egyszer� kritik�t vagy m�ltat�st �rni; csakis terjedelmes essz�t, amely egyben a tartalom ‘foly�sz�mla-kivonat�t’ is adja; mintegy szakr�lis ‘tartozik-k�vetel’ st�lusban… Az eredeti k�nyv egys�ges, de kett�s sz�nd�kkal �r�dott. Hat�sa manipul�l, kiv�dhetetlen; - akkor is, ha meg�rted, akkor is, ha nem. De meg kell �rtened, hogy tudd, mit olvast�l, �s mit vesz�tett�l (volna), ha (n�lk�lem) soha nem �rted meg. �m ez a m� akkor is hat�ssal lesz az �letedre, ha el sem olvasod, bele sem n�zel, - csak �gy, olvasatlanul a k�nyvespolcodra helyezed, a t�bbi k�nyv k�z�! Valahov�, valakik k�z� tartozni fogsz; puszt�n att�l, hogy a polcodra tetted. Jobb h�t, ha megtudod, mi az, ami n�lad van! Az ember sose vigyen haza ismeretlen fajt�j� h�zi�llatot...” 9. “A gy�k�rtelen j�v� – Mezopot�mi�t�l Irakig (az �skori gy�kerek �jkori kipuszt�t�s�r�l) A/4-es form�tumban 87 oldal, - 197.020 bet�. “A terrorizmus-ellenes ‘permanens, megel�z� vil�gh�bor�’ voltak�pp egy modern keresztes h�bor� a mohamedanizmus, a vil�g-iszl�m ellen, melyben az�rt els�dleges c�lpontok az arab orsz�gok, mert a strat�giai olajkincs birtokl�sa egy �jabb f�lelmetes (gazdas�gi) fegyver lesz az USA kez�ben, amellyel nemcsak az oroszokat �s a k�naiakat, de az eg�sz vil�got megzsarolhatja; tekintve, hogy vil�gunk �n-�s k�rnyezetgyilkos technol�gi�ja a fosszilis t�zel�anyagokra �p�l.” (…) “Ez az oka, ami�rt a val�di kereszt�nys�g ut�n az iszl�mot is fel kell sz�molni! Nem igaz, hamis Samuel P. Huntington ’fantazmag�ri�ja’: a vil�gban manaps�g nem ‘a civiliz�ci�k �sszecsap�sa’ folyik, hanem egy olyan �j vil�grend titkos h�tt�rhatalom �ltali fel�p�t�se, amely az amerikai ‘uni-formis’ felhaszn�l�s�val er�szakos �ton egys�ges�ti a vil�got: a p�nz-vall�s (f�tis) k�telez�v� t�tele r�v�n feleslegess� teszi �s megsemmis�ti a t�lvil�gi �letet, a felt�mad�st h�v� t�rt�nelmi vall�sokat.” V�c, 2005. febru�r 5. Czike L�szl�