Magyar �llamis�gunk dilemm�ja ezer �ve �s ma Szent Istv�n kir�lyunk �llamalap�t�sa �ta nagyj�b�l ezer �v telt el, a legnagyobb mai dilemm�nk m�gis hasonl�: a f�ggetlen magyar �llamis�g megteremt�se. Az alapprobl�ma kicsit tov�bb bonyol�dott, - tekintettel arra, hogy egyes kulcs-szavak ma m�r nem eg�szen ugyanazt jelentik, mint akkor. Olvasom a Korm�ny f�ggetlen polg�ri napilapj�ban, hogy a Vil�gbank j�v�-hagyta a f�ggetlen magyar polg�ri korm�ny d�nt�s�t, miszerint legott elt�rli a tand�jfizet�si k�telezetts�get, ami mellesleg a b�dzs� cca. 0,2 ezrel�knyi bev�teli t�tele. Nagyon j� h�r ez!, mert: (1) A vezet� korm�nyp�rt betartotta a v�laszt�si �g�ret�t, �s hatalomra ker�lv�n l�m, r�gvest int�zkedett is. (2) A magyar korm�ny int�zked�se azonos ir�nyba mutat a Vil�gbank helyi elk�pzel�seivel, hisz a t�rgyi int�zked�s �ltala azonnal j�v�hagy�st is nyert. Van azonban ennek a j� h�rnek �rnyoldala is, hiszen: (3) Ezek szerint k�tes�lyes lehetett a v�laszt�si �g�ret, mert a realiz�l�sa v�g�l is - ne sz�p�tgess�k! - a Vil�gbank most megadott, ut�lagos enged�ly�t�l f�gg�tt. (4) Szomor�, mi t�bb elgondolkodtat�, hogy �llami k�lts�g-vet�s�nk egy�t�d-ezrednyi, margin�lis m�dos�t�s�hoz is a Vil�gbank fejb�lint�sa sz�ks�ges. Mert ez azt jelenti, hogy m�r ennyi szabad mozg�ster�nk sincs! A tand�jak megsz�ntet�se a Korm�ny becs�letes j�sz�nd�k�t t�kr�zi, mert es�ly-egyenl�s�get teremt a tanulni v�gy� fiatalok k�z�tt: �gy a szellemi felemelked�st r�szben f�ggetlen�ti a sz�l�k vagyoni helyzet�t�l, serkenti a t�rsadalmi mobilit�st, el�seg�ti a polg�rosod�st. A Korm�ny teh�t (a magyar �llampolg�rok k�z�tt, bel-f�ldi viszonylatban) nemcsup�n jogegyenl�s�get akar - ami egy�bk�nt t�bbnyire puszta elv, �rott malaszt marad -, hanem val�di es�lyegyenl�s�gre, gyakorlati ki-egyenl�t�d�sre t�rekszik, ami m�g fejlett szoci�lis �rz�kenys�gre, er�teljes n�pi-nemzeti elk�telezetts�gre, valamint felel�s igazs�goss�g-�rzetre is vall. De vajon mennyire l�tjogosultak �s mennyire �rv�nyes�thet�k korm�nyunk nemes sz�nd�kai az Eur�pai �ni�hoz bel�that� id�n bel�li csatlakoz�sunk t�kr�ben?! Hogyan fogadja majd az Eur�pai �ni� j�l�tben pancsikol�, h�n adakozni v�gy� n�pess�ge �s �llamk�z�ss�ge a magyarok offenz�v egyenl�s�gi t�rekv�seit? Hogy �llunk a jogharmoniz�ci� �s es�lyegyenl�s�g p�rhuzama/ellent�te tekintet�ben? Vajon teremt(het)-e es�lyegyenl�s�get az �llami �s az �llampolg�ri-, a nemzeti �s az egy�ni boldogul�sra az egyszer�, szol�d jogharmoniz�ci�s egyeztet�s?! Tartok t�le, hogy a t�ke, a p�nz, a munkaer�, a term�kek(?) "szabad �raml�s�nak" deklar�l�sa, a felt�telek jogharmoniz�ci�ja, az azonos jogi felt�telrendszer fel-v�llal�sa �s bevezet�se nem m�s, illetve nem t�bb, mint az adott (jelenlegi) fejletts�gi szintek/ar�nyok megmerev�t� r�gz�t�se. Konvenci� "az er�sebb kutya alap�t csal�dot" k�z�s vez�relv k�lcs�n�s/k�rk�r�s elfogad�s�ra. Aki koldusk�nt l�p be, az koldus is marad. Mert ugyan mit is jelent eur�pai-�ni�s vonatkoz�sban az �ni�s �llampolg�rok val�di es�lyegyenl�s�ge? (1) Mindenki ott �lne, tanulna �s dolgozna, ahol akar. Fikt�v p�lda: mondjuk, 600.000 magyar munkav�llal� menne dolgozni (csal�dostul!) N�metorsz�gba - 600.000 n�met pedig cser�be Magyarorsz�gra j�nne. (Rajta!) (2) Egyenl� min�s�g� munk��rt minden�tt egyenl� b�rt. Fikt�v p�lda: a magyar (vend�g?-)munkav�llal�k a honiakkal azonos b�rre (!) tarthatn�nak ig�nyt N�met-orsz�gban - noch dazu, eur�ban kifizetve -, ami a jelenlegi brutt� magyar b�rek kb. 8-10-szeres�t tenn� ki. (Nosza!) (3) Azonos term�k�rt azonos �rat. Fikt�v p�lda: az �mlesztve be�raml� import-b�vlik fogyaszt�i �ra azonnal 50-70 sz�zal�kkal m�rs�kl�d(het)ne - export-�raink pedig mintegy 100-120 sz�zal�kkal javul(hat)n�nak. Azonnal megsz�n(het)ne az �vtizedek �ta tart�, nemzetgazdas�gunknak iszonyatos k�rokat okoz� cserear�ny-roml�s. (Juhh�!) (4) Azonos �rt�k� t�k�re sz�m�tva azonos kamatot vagy �tlagprofitot, - meg-hat�rozott �jrabefektet�si (visszaforgat�si) k�telezetts�ggel. A magyarorsz�gi multinacion�lis c�gek profitr�t�ja, befektet�i j�vedelme, kamatszintje jelent�sen romlana, hisz az jelenleg csak az alacsony b�rsz�nvonalunk miatt j�val magasabb az eur�pai-�ni�s �tlagn�l. (Emellett a multik a n�lunk realiz�lt extraprofitjukat szinte marad�ktalanul repatri�lj�k.) Fikt�v p�lda: A "nagy l�tsz�mban be�raml� kvalifik�lt n�met munkaer�nek" ugyanannyi b�rt kellene fizetni a magyar Opel-gy�rban, mint az N�metorsz�gban megszokott. K�l�nben a k�lf�ldi munkaer�, a nagyobb szaktud�s nem j�n ide. (Nosza, gyertek h�t: n�metek, angolok, franci�k, hollandok, olaszok - hadd romoljon az �tlagprofit-r�t�nk!) (5) Azonos valutaparit�st (a nemzeti valut�nk �rt�k�ll�s�g�t, stabilit�s�t) �s azonos (csek�ly) m�rt�k� infl�ci�t. Fikt�v p�lda: A forint t�bb� nem romlana az �lenj�r� valut�khoz k�pest, - megsz�nne a cs�sz� le�rt�kel�s, mi�ltal meg�llna az infl�ci� is... Az el�z� 5 felt�tel marad�ktalan teljes�l�se eset�n megteremt�d(het)ne a magyar �llampolg�rok, a magyar nemzet�llam teljes es�lyegyenl�s�ge az Eur�pai �ni�n bel�l. Nem kellene m�st tenn�nk, mint megtanulnunk hib�tlanul besz�lni n�met�l, angolul, franci�ul vagy norv�gul - csal�dunk �s �nmagunk l�tfelt�teleit r�gt�n "a r�gi eur�paiakkal azonos" es�llyel �s sz�nvonalon teremthetn�nk meg... Mert amennyiben nem lesz val�di es�lyegyenl�s�g, �gy minden marad a r�giben, - az �ni�ba val� bel�p�ssel csak a kizs�km�nyol�sunk "spont�n lebegtet�ssel" ki-alak�tott kond�ci�it v�sn�k k�be (angolul) a jogharmoniz�ci�s megegyez�sek. F�ggetlen magyar �llamis�gunk dilemm�ja ezer �vvel ezel�tt �gy sz�lt: teljes jog� eur�pai nemzett� v�lhatunk, amennyiben a magyar n�p felveszi a r�mai katolikus kereszt�ny vall�st, felhagy az id�tlen �s kock�zatos rabl� kalandoz�sokkal, le-telep�l, f�ldm�vel�ssel �s �llatteny�szt�ssel keresi meg a mindennapi kenyer�t, megteremti a feud�lis-h�b�ri gazd�lkod�s kereteit, felt�teleit �s a fejlett eur�pai nemzet�llamok mint�j�ra szervezi meg a saj�t bels� jogrendj�t, �llam�t. Mag��v� teszi, elfogadja az eur�pai �llamok egym�shoz �s R�m�hoz kapcsol�d�s�nak z�rt hatalmi rendj�t, elsaj�t�tja viselked�sm�djukat, s�t, �tveszi kult�r�juk egy r�sz�t. Ez volt ugyanis az akkori jogharmoniz�ci� l�nyege. A jelen dilemma sokkal �sszetettebb, �tl�thatatlanabb. Eur�pa politikai-hatalmi strukt�r�ja, perspekt�vikus �nszervez�d�se l�nyegesen bonyolultabb - a vall�si �s kult�r�lis "t�rk�pe" heterog�nebb, mint valaha. Magunk pedig "megfogyva b�r, de t�rve nem" pr�b�ljuk magunkat a saj�t hajunkn�l fogva kiemelni az 50 �ves kommunista anyagi, szellemi �s erk�lcsi �smocs�r visszah�z� iszapj�b�l. Orb�n Viktor mai feladata, k�ldet�se teh�t semmivel sem k�nnyebb, mint Szent Istv�n�, egykori �llamalap�t� kir�lyunk� volt. A kereszt�ny (?) Eur�pa r�szei vagyunk ugyan, azonban Eur�pa �s a magyars�g kereszt�nys�ge is egyar�nt j�csk�n megkopott - el�bbi� a liberalizmus, ut�bbi� a kommunizmus �s a liberalizmus k�vetkezt�ben... Eur�pa hatalmi k�zpontja m�r nem R�ma, hanem Br�sszel. Hogy e v�ltoz�s mit is jelent val�j�ban nek�nk, Moszkv�hoz szocializ�l�dott magyaroknak, - azt ink�bb a sz�v�nkkel �rezz�k csup�n, mintsem az esz�nkkel �rten�nk... Ma az Eur�pai �ni�ba igyeksz�nk, - f�k�nt a v�rt p�nz�gyi t�mogat�sok�rt, no-meg mez�gazdas�gi term�keink piac�nak b�v�t�se rem�ny�ben. Eleddig szem�rmes koldusk�nt, �res tariszny�val poroszk�ltunk a br�sszeli �ton, a fej�nk felett posztk�d�rista vezet�ink handaband�ztak. Mostant�l �ll�t�lag kem�nyen fogunk alkudni �s dolgozni. A korm�ny alkudni, a n�p pedig dolgozni - mert ez �gy van rendj�n. Most kellene alaposan felm�rn�nk, hogy konkr�ten mit akarunk kapni, �s (el)adni �rte cser�be. J�el�re kellene most pontos, megb�zhat� egyenleget vonnunk. Hogy majd a valamikori n�pszavaz�s ne egyszer� n�pi tal�lgat�s (eur�pa-lott�) legyen. Meg kellene alkotnunk v�gre a saj�t nemzeti strat�gi�nkat, �s nyilv�nosan meg is kellene vitatnunk - az Orsz�ggy�l�sben - a bel�p�s komplex koncepci�j�t. Mindannyiunk joga �s k�teless�ge tudni: honnan j�v�nk, �s merre tartunk.