A kereszt�ny szocializmus �s a p�pai enciklik�k A politikai rendszerv�lt�s (1990.) pozit�v/egys�ges, az eg�sz nemzetet �sszefog� eszmeis�g�nek hi�nya, s az ennek jegy�ben eltelt m�sf�l �vtized minden k�l�n�s aktu�lpolitikai esem�nye mag�ban hordja az ellentmond�sos t�rt�nelm� Magyar-orsz�g balj�s megosztotts�g�t, sorstrag�di�j�t. K�l�n�s, �mde a legkev�sb� sem lehet v�letlen - �s ehhez a n�pnek �pp�gy semmi k�ze nem volt, ak�r a komplett rendszerv�lt�shoz! -, hogy a teljes k�z�letet mindm�ig �thatja az irracion�lis �s t�rt�nelmileg abszol�t alaptalan ellens�gesked�s: a jobboldal �s a baloldal �let-hal�l harca. Ez a megosztotts�g minden ismeretelm�leti t�nynek is ellentmond, mert a magyars�g soha nem oszlott jobboldalra �s baloldalra - nem sz�lva arr�l, hogy ezek csak virtu�lis, a m�dia �ltal mesters�gesen �sszet�kolt „val�s�gok”; val�j�ban ostoba fikci�k, amelyek csak megbontj�k a nemzet egys�g�t. Cseppet sem neh�z bebizony�tani, hogy politikai sz�rnysz�l�ttekr�l, kentaurokr�l van sz�! Antall J�zsef minisztereln�k �s MDF-je b�rmi �ron igyekezett �sszeh�zas�tani a kozmopolitizmust a nacionalizmussal, a kereszt�nys�get a liberalizmussal - �mde ehelyett az MSZMP-tagok egyr�sz�vel �tvette az „�tkos” eszmeis�get is. A korm�nyz�s a hagyom�nyait tekintve eg�szen Horthy Mikl�sig ny�lt vissza; - a gyakorlat�ban azonban ink�bb a titkos SZDSZ-paktum domin�lt. Mint l�tjuk, a dologban �pp az a k�l�n�s, hogy a ‘jobboldali elhat�rol�d�st’ titokzatos egy�tt-m�k�d�ssel kombin�lj�k, mik�zben mindk�t akci� (akci� �s reakci�) egyar�nt felesleges p�tcselekv�s, - am�gy csup�n egym�s kompenz�ci�i. Az �gynevezett baloldal eszmei gy�kerei �s gyakorlati tettei k�z�tti szakad�k m�g m�lyebb. Most nem Horn Gyula �letrajz�nak fordulataira, v�lt vagy val�s folytonoss�gi hi�nyaira gondolok, hanem ink�bb arra, hogy az MSZP „szak�tott kommunista m�ltj�val”, szocialist�v� ki�ltotta ki mag�t - �s/de azon nyomban hozz�l�tott a kapitalizmus fel�p�t�s�hez; s�t, vezet� funkcion�riusai percek alatt milli�rdos nagyt�k�sekk� avanzs�ltak, n�tt�k ki magukat. Azt�n t�z �v alatt kider�lt, hogy „a szak�t�s” nem siker�lt t�k�letesen, ugyanis a k�z�s gy�kerek eg�szen a Munk�sp�rtig ny�lnak, csup�n a gurul� doll�rokb�l lett stabil m�k�d�t�ke. A szoci�ldemokr�ci�t viszont nem csup�n t�nylegesen, szervezetileg (MSZDP), de elveiben is siker�lt teljesen likvid�lni, �gy l�thatott napvil�got 1995-ben a Bokros-csomag. A liber�lis egy�tt-m�k�d�st a Horn-kabinet ugyan teljesen ny�ltan, korm�nyszinten felv�llalta, �m n�gy�ves gyakorlat�ra m�gis ink�bb a jobboldali konzervativizmus volt jellemz�. Benne sem szocialista, sem liber�lis elvek nem �rv�nyes�ltek. Orb�n Viktor �s a Fidesz mindenekel�tt „er�szakot tett” a KDNP-n, f�k�nt abb�l a c�lb�l, hogy ateista establishmentj�t �lszent kereszt�nydemokrat�kkal friss�tse fel, �gy keltve fel egy kereszt�ny kurzus - l�tszat�t. Teh�t l�tszat �s ellenl�tszat dialektikus egys�ge uralta a ciklust, amelynek az egyik legpik�nsabb dilemm�ja a kozmopolitizmus �s a nacionalizmus liber�lis �sszeb�k�t�se egym�ssal. Vil�gos, hogy a r�nk k�nyszer�tett globaliz�ci�t csak egyfajta vil�gkereszt�ny hagym�zzal le�ntve lehet sikeresen eladni a n�pnek, amit c�lszer�nek l�tszik koron�s kir�ly-kultusszal is �tv�zni, hogy mellesleg Charles Windsor f�herceg (l�sd: a fot�n!) elismer�s�t is kiv�vhassuk magunknak. Az �ppen uralkod� - jobboldali vagy bal-oldali - korm�nyzat mintha a magyar nemzet (egy�bk�nt nem l�tez�, fikt�v!) egy-kori kollekt�v b�n�ss�g�t igyekezne deklar�lni �s kompenz�lni; el�bb r�t�mad a festett ellens�gre, majd szinte azonnal ki is b�k�l vele, hogy maga mell� emelje a korm�nyz�sban �s a vagyonkezel�sben egyar�nt. Holott val�j�ban a b�n�ket �s az ellenb�n�ket is csak a politikusok, a korm�nyok k�vetik el; az istenadta n�p semmit nem �rt az eg�szb�l. Ma Magyarorsz�gon hitelesen sem jobboldal, sem baloldal nem l�tezik. Csak regn�l� politikusok vannak; m�ltb�li �s mai - fikt�v �s val�s - b�neikkel. Gondoljuk csak meg! H�t nem elk�peszt�, hogy amennyiben Magyarorsz�gon 2000 ut�n valaki sikeresen akar politiz�lni, akkor - ha tetszik neki, ha nem - k�telez� azonosulnia K�d�r J�nos, Horthy Mikl�s vagy Soros Gy�rgy (ut�dai, epigonjai, h�vei) valamelyik�nek a szellemis�g�vel? Vajon mi�rt kell mindenk�ppen odatartozni az egyenk�nt �s ellent�t�kben is mesters�gesen kre�lt �s fenntartott jobb-vagy baloldal egyik�hez, a b�rmilyen politikum mi�rt kiz�r�lag csak e kett� �si ellens�gesked�s�nek b�vk�r�ben �rtelmezhet�?! Vajon mif�le atavisztikus b�n �s b�nh�d�s motiv�ci�ja h�z�dik meg e m�g�tt? Valami paranoid-skizofr�n (h�tt�r)hatalom�? Pr�b�ln�nk meg egyszer d�nteni, �s b�k�ben �lni mi magunk, a magyar nemzet; gy�mok �s �pol�k, ellens�gesked�sek �s paktumok, s�relmek �s kompenz�ci�k n�lk�l, �szint�n �s becs�letesen! �r�somban k�s�rletet teszek a val�di �rt�kek �sszeb�k�t�s�re. Legyenek seg�ts�gemre II. J�nos P�l, a r�mai p�pa 1988-ban �rott Sollicitudo Rei Socialis kezdet�, valamint az 1991-ben �rott „Centesimus Annus” kezdet� enciklik�inak id�zetei, kiemelt nyomdai szed�sben. A r�mai p�pa apostoli k�ldet�se (J�zust�l kapott megb�zat�sa), hogy „legeltesse a b�r�nyokat �s a juhokat” (Jn. 21, 15-17), �s hogy „oldjon �s k�ss�n e f�ld�n (Mt.16,19) a mennyek orsz�g��rt”. A p�pa teh�t semmilyen f�ldi hatalmat nem k�pvisel ugyan, m�gis politiz�lhat: �dv�ss�g�nk �rdek�ben. „Az id�, amint j�l tudjuk, mindig azonos �temben folyik. De mostan�ban �gy �rezz�k, hogy egyre jobban felgyorsul az esem�nyek torl�d�sa �s �ssze-fon�d�sa miatt. Ennek k�vetkezm�nye, hogy a vil�g arculata h�sz �v alatt, b�r n�h�ny alapvet� von�s�t meg�rizte, jelent�s v�ltoz�son ment �t �s �j kil�t�sok t�rultak el�be.” (S.R.S., 5. old.) V�gzetesen szomor�, hogy az emberek t�lnyom� t�bbs�g�n�k vil�gszeml�lete egys�k�; - csup�n a cs�ppnyi r�szletek meg�rt�s�re sz�lett�nk. Az emberis�gnek nincsen �tfog� t�rl�t�sa, sem a t�rt�nelmi id� m�lys�g�ben, sem a jelenben. A t�gul�, g�rb�l� t�rben t�ntorgunk a gyorsul� id�ben, torz k�pek felvillan�saiban kerget�nk ill�zi�kat, s k�r�sz�let�nk tovaillan. A pr�f�t�kat nem ismerj�k fel, vagy a hatalom �ld�zi �s hallgattatja el �ket. El�rel�t�s nincs; minden mindig csak ut�lag igazol�dik, vagy sohasem. Az igazs�g atomiz�lt, ak�rcsak a komplett emberis�g, s a t�rt�nelem. A legut�bbi vit�m alkalm�val azt tal�ltam mondani vitapartneremnek, hogy nem kellene a marxizmus eszm�ib�l mindent gondolkod�s n�lk�l eldobni. Att�l, hogy a bolsevizmus, mint a marxizmust a maga diktat�rikus c�ljaira kisaj�t�t� gonosz rendszer meg�rdemelten a t�rt�nelem szem�tdombj�ra ker�lt, - Marx K�roly m�g nem v�lt visszamen�leg idi�t�v�, elemz�seinek eredm�nye nem v�lt �rt�ktelenn�. Mi t�bb, - aktu�lisabb, mint valaha. Partnerem kifejtette, hogy m�r Marx is a p�nz�gyi vil�ghatalom �gyn�ke volt, s mint ilyen v�lt a kommunizmus-k�s�rlet f� eszmei megalapoz�j�v�. A glob�lis vil�ghatalom ma m�r mindenre kiterjed: hormonja a p�nz, oxig�nje az inform�ci�. A p�nz uralma biztos�tja a hatalom teljes szem�lytelens�g�t. Marx nem lehetett a vil�ghatalom �gyn�ke, hiszen munk�lkod�sa idej�n a vil�ghatalom m�g maximum csak terv lehetett, t�nylegesen nem l�tezett. Erk�lcsileg a leg-tiszt�bb, �s m�ig megfellebbezhetetlen gazdas�gi eszme Karl Marx munka�rt�k-elm�lete. Marx nem l�thatta el�re, hogy a globalizmus - ami nem m�s, mint az egys�ges�lt politikai vil�ghatalom legv�gs� koncentr�ci�ja �s centraliz�ci�ja - t�rh�d�t�s�t, gyors megval�s�t�s�t �ppen a hamis vil�gp�nz, a munka�rt�k-rendet alapjaiban tagad�, felr�g� t�zsdespekul�ns, uzsor�s/har�csol� finansz�roz�s teszi majd lehet�v�, amely a monet�ris restrikci�j�val megfoszt benn�nket a m�t�l, �s m�regdr�g�n megeteteti vel�nk a j�v�t. Marx munka�rt�k-elm�lete �gy korunk legaktu�lisabb, �l� pr�f�ci�ja. „Egykor a termel�s meghat�roz� t�nyez�je a f�ld volt, �s k�s�bb a t�ke lett - ide�rtve a g�pek �s a termel�eszk�z�k �sszess�g�t -, ma m�r egyre ink�bb maga az ember a d�nt� t�nyez�, vagyis megismer� k�pess�ge, amely a tudom�nyos felismer�sekben jut kifejez�sre, tov�bb� a k�z�ss�get alkot� szervez�k�pess�ge, �s az a k�pess�ge, hogy f�l tudja ismerni �s ki tudja el�g�teni m�sok sz�ks�gleteit.” (C. A., 50. old.) Micsoda v�ltoz�s! M�ra a lopott, fikci�s t�ke v�lt a legf�bb „�rt�ktermel�v�”, a munk�t fojtogat�, elburj�nzott m�rges folyond�r. �m Friedrich Engels mondta: „A szabads�g a fel-ismert sz�ks�gszer�s�g.” - „De a szabads�g csak az igazs�g befogad�sa �ltal �rv�nyes�lhet teljesen: egy igazs�g n�lk�li vil�gban a szabads�g elvesz�ti a tartalm�t, �s az ember vad szenved�lyeinek, ny�lt vagy rejtett t�nyez�knek a hat�sa al� ker�l.” (C. A., 71. old.) A becs�letes ember nem hazudik mag�nak, sem m�snak. Isten �gy rendelte, hogy a f�ldi �let�nk sor�n k�teless�g�nk megismerni minden jelens�get, �sszef�gg�st �s t�rv�nyszer�s�get; - eg�szen addig a m�lys�gig, ameddig azt �rz�kel�s�nk �s esz�nk lehet�v� teszi. �m Isten h�s�ges b�r�nyaik�nt, el kell fogadnunk, hogy ez a F�ld m�g nem az igazi, nem a v�gleges vil�g, csup�n megrendezett, virtu�lis k�zd�t�r, cifra sz�npadi d�szlet a megm�rettet�s�nkh�z. Marx K�roly nagyon j�l megl�tta, hogy a kapitalizmus egy embertelen, �m sz�ks�gszer� t�rsadalmi rend-szer, amelynek szabadversenyes �sv�ltozat�b�l igen gyorsan kin�(tt) a monopol-kapitalizmus, az imperializmus, �s mindezeknek a leggonoszabb fels�foka, az �llamkapitalizmus, amely (el�rel�t�n?) szocializmusnak, s�t, kommunizmusnak nevezte el mag�t, hogy a megrendezett buk�s�t k�vet�en m�r, mint globaliz�ci� teljesedj�k ki. Marx tud�s l�ngelme volt, hisz megj�solta, hogy a kommunizmus els�k�nt a legfejlettebb t�k�sorsz�gokban gy�zhet; - majd ezt k�vet�en fut�-t�zk�nt, feltart�ztathatatlanul �rasztja el az eg�sz f�ldgoly�t. Csakhogy az (akkor m�r szervez�d�) angolsz�sz vil�ghatalom el�bb m�g c�lszer�nek l�tta az �j idea kipr�b�l�s�t a nagy Oroszorsz�g k�s�rleti m�hely�ben, ahol Lenin a gyakorlatban val�s�totta meg „a leggyeng�bb l�ncszem” elm�let�t, a prolet�r-kommunizmust. A h�tt�rben k�s�bb azonban nem a prolet�rok, hanem a vil�g t�k�sei egyes�ltek. Minden tudom�ny, tud�s sikeres gyakorlati pr�b�ja, amennyiben az �ltala felt�rt trendvonalak megfelel� meghosszabb�t�sa ment�n pr�f�ci�k val�sulnak meg. A j�vend�l�s teh�t val�ra v�lt; - persze azzal az apr� elt�r�ssel, hogy most sem a Paradicsom sz�llt le a F�ldre a globaliz�ci� k�p�ben, most sem J�zus Krisztus Mennyorsz�ga j�tt el hozz�nk, hanem a S�t�n f�ldi helytart�j��, az Antikrisztus�. „Ahol az egy�ni �rdeket er�szakkal elnyomj�k, ott a b�rokratikus ellen�rz�s elnyom� rendszere alakul ki, amely a szabad kezdem�nyez�s �s a kreativit�s forr�sait kiapasztja. Amikor az emberek �gy v�lik, hogy a rosszat lehetetlenn� tev� t�k�letes t�rsadalmi szervez�d�s titk�t birtokolj�k, azt is gondolj�k, hogy ennek megval�s�t�s�ra minden eszk�zt, m�g az er�szakot vagy a hazugs�got is felhaszn�lhatj�k. A politika ekkor ‘evil�gi vall�ss�’ v�lik, amely t�vesen azzal �ltatja mag�t, hogy a Paradicsomot ezen a F�ld�n val�s�thatja meg. Csakhogy semmilyen saj�t jogrenddel �s t�rv�nyekkel rendelkez� politikai k�z�ss�g sem azonos�that� Isten orsz�g�val.” (C. A., 39. old.) Francis Fukuyama szerint a liber�lis parlamenti demokr�cia glob�lis dominanci�ja a vil�gt�rt�nelem legv�g�t jelenti, mivel ez a mai m�r minden l�tez� t�rsadalmi rendszerek legt�k�letesebbike - el�rkezt�nk teh�t a fejl�d�s v�g�re! „Krisztus kereszt�ldozata egyszer s mindenkorra meghozta Isten Orsz�g�nak a gy�zelm�t. A kereszt�ny �let m�gis megk�veteli a rossz k�s�rt�sei �s er�i elleni harcot. Az �r majd csak a t�rt�nelem v�g�n fog elj�nni dics�s�gben az utols� �t�letre (v�. Mt. 25, 31), �s hogy �j eget �s �j f�ldet teremtsen (v�. 2 Pt. 3, 13; ApCsel. 21, 1). De am�g a vil�g fenn�ll, tart a j� �s a rossz k�zdelme az ember sz�v�ben. Mindaz, amit a Szent�r�s Isten Orsz�g�nak beteljesed�s�r�l tan�t, nincs k�vetkezm�nyek n�lk�l az evil�gi t�rsadalmak �let�re, amelyek - mint nev�k is mutatja - id�h�z k�t�tt val�s�gok, k�vetkez�sk�ppen t�k�letlenek �s ideiglenesek. Az Isten Orsz�ga, amely a vil�gban van, de nem a vil�gb�l val�, megvil�g�tja az emberi t�rsadalom rendj�t, mivelhogy a kegyelem er�i �thatj�k �s �ltetik. �gy m�r sokkal jobban meg�rthet� az emberhez m�lt� t�rsadalom k�vetelm�nye, a t�ved�sek kiigaz�that�k, �s n�vekszik a b�tors�gunk a j��rt v�vott k�zdelemben. A kereszt�nyek, �s k�l�n�sen a vil�gi h�v�k minden j�-akarat� emberrel egy�tt arra kaptak megh�v�st, hogy az emberi val�s�got az evang�lium szellem�vel itass�k �t.” (C. A., 39. old.) Globaliz�lt b�rt�n�nk korl�tai, r�csai k�z�tt viszonylag szabadok lehet�nk. �m aki el�g okos, annak sz�m�ra m�gsem ez a k�tes �rt�k� szabads�g a legf�bb kincs; - ez a „szabads�g” legyen a liber�lis t�velyg�k vigaszd�ja... J�zus Krisztus ezt mondta: „�n vagyok a felt�mad�s �s az �let!” Az igazs�g teh�t oda�t van, s nem ide�t, az Antikrisztus vil�g�llam�ban. Minden igaz kereszt�ny sz�m�ra s�rg�sen felismerend� sz�ks�gszer�s�g, hogy a liber�lis polg�ri vil�gdemokr�cia r�di�telefonnal, m�holddal, bev�s�rl�k�z-pontokkal, internettel, aut�p�ly�kkal, hamburgerrel, col�val egy�tt �s ellen�re sem J�zus Krisztus orsz�ga, csak evil�gi d�lib�b, - s j�l hangz� rekl�mja is csak megannyi m�zesmaszlag, a politikusok hamis �g�retei. Glob�lis/kis demokr�ci�nk ismertet�jegyei - dej� vu - nagyon ismer�sek! · T�bbs�gi diktat�ra, amelyben a mag�t t�bbs�gnek kinevez� kisebbs�g, egy milit�ns sz�kk�r� elit uralkodik, a rendszert demokr�ci�nak �lc�zva. · Demokratikus centralizmus, egyfajta megd�nthetetlen hatalmi piramis �rzi �s szolg�lja ki az uralkod� szem�ly�t, aki val�j�ban egy ostoba dikt�tor. · �sszt�rsadalmi kontraszelekci� a rendszer legfontosabb m�k�d�si elve, ami a szolgalelk� debilek f�nyes gy�zelme az intelligencia felett. · M�diavez�relt t�megpszich�zis biztos�tja a b�k�s birkany�j probl�mamentes terelget�s�t, amelynek pisl�kol� �letkedv�t progressz�v ad�s�vokkal kurt�tj�k. · Korrupt �llamg�pezet, a szervezett b�n�z�ssel kollabor�l� hivatalnok sereg gondoskodik az igazs�gszolg�ltat�s t�k�letes ellehetetlen�t�s�r�l. · Monop�liumok + restrikci� a p�nz�gyi rendszer m�k�d�s�nek alapk�plete, minek k�vetkezt�ben minden alkot� kezdem�nyez�s eleve rem�nytelen. · Istentagad� b�lv�nyim�d�s a k�telez� egyenvall�s, amelyben a templomot, a karriert, a p�nzt, a rekl�mot, a koron�t �s a szent b�kejobbot im�dj�k. · Paranoid-skizofr�n kommunik�ci�, amolyan b�beli nyelvzavar, mert minden m�st jelent, semmi nem igaz vagy szent, de hazug �s �rdektelen. Nem el�g kereszt�nynek l�tszani, - kereszt�nynek is kell lenni! „Mi, akik Isten aj�nd�k�t megkaptuk, hogy kamatoztassuk, a mi dolgunk a vet�s �s a gy�jt�s. Ha nem tessz�k - azt is elveszik t�l�nk, amink van. Ezeknek a szigor� szavaknak a jobb meg�rt�se arra �szt�n�zhet minket, hogy nagyobb elsz�nts�ggal v�llaljuk a mindenkit s�rget� k�telezetts�get, hogy a t�bbiek fejl�d�s�n munk�lkodjunk. Az eg�sz ember �s minden ember fejl�d�s�n. (...) Ebbe az isteni tervbe, amelynek kezdete �r�kt�l fogva Krisztus, az Atya „k�p-m�sa”, �s amely benne �ri el cs�cspontj�t, „ki els�sz�l�tt a holtak k�z�l”, ebbe kapcsol�dik be a mi t�rt�nelm�nk, amelyet a mi szem�lyes �s k�z�ss�gi f�radoz�sunk f�mjelez, �s amely az emberis�g jobb sors�t akarja szolg�lni (...), mik�zben �lland�an fenyeget minket �s akad�lyozza tev�kenys�g�nket az a b�n, melyet Krisztus legy�z�tt �s kiengesztelt (Kol 1, 20).” (S.R.S., 38-39. old.) „Ha a modern ‘imperializmus’ bizonyos form�it e mor�lis krit�riumoknak a f�ny�ben vizsg�ln�nk, megl�tn�nk, hogy bizonyos d�nt�sek m�g�tt, amelyek l�tsz�lag csak gazdas�gi vagy politikai jelleg�ek, val�j�ban a b�lv�nyim�d�s val�di form�i rejlenek: a p�nz�, az oszt�lyok�, az ideol�gi�k�, a technol�gi��.” (S.R.S., 49. oldal) „Az eg�sz ember �s minden egyes ember fejl�d�s�ben mindenkinek egy�tt kell m�k�dnie, ez mindenkinek k�teless�ge mindenkivel szemben, �s ugyanakkor ennek a vil�g mind a n�gy t�j�n (...) egys�gesnek kell lennie. Ha ellenben ezt csak az egyik r�szen, vagy csak az egyik ‘vil�gban’ val�s�tjuk meg, akkor az a t�bbiek rov�s�ra t�rt�nik, �s ott, ahol a fejl�d�s elindult a t�bbiek mell�z�s�vel, az eg�sz t�nkremegy vagy rosszabbra fordul. A n�peknek �s a nemzeteknek joguk van a saj�t �s a teljes fejl�d�s�kh�z, amely term�szetesen, mint mondtuk, gazdas�gi �s szoci�lis jelleg�, de sz�ks�ges, hogy a saj�t egy�ni kult�r�ra �p�lj�n �s a term�szetfelettiekre is nyitott legyen. A fejl�d�s sz�ks�gess�ge nem szolg�lhat �r�gy�l, hogy m�sokra saj�t �let-st�lusukat vagy vall�sos hit�ket r�k�nyszer�ts�k.” (S.R.S., 41. old.) „A totalit�rius �s az �nk�nyuralmi rendszerekben a v�gs�kig fokozt�k az er� els�bbs�g�nek elv�t az �rtelemmel szemben. Az emberre ugyanis egy olyan val�s�gk�pet er�ltettek, amelyet nem az �rtelmi bel�t�s�val �s a szabad el-hat�roz�s�b�l tett mag��v�. El kell vetni ezt az elvet, �s teljes m�rt�kben el kell ismerni az emberi �rtelem jogait is, amelyet kiz�r�lag csak a term�szetes �s a kinyilatkoztatott igazs�g k�t(het). Ezeknek a jogoknak az elismer�s�n alapul minden val�ban szabad politikai rend. (...) Mert a totalitarizmus �s az �nk�ny-uralom r�gi form�i m�g nem teljesen semmis�ltek meg (!), �s fenn�ll �jj�-�led�s�k vesz�lye: ez meg�jult er�fesz�t�sre serkent az orsz�gok k�z�tti egy�tt-m�k�d�s �s a k�lcs�n�s kapcsolatok megteremt�se �rdek�ben. Mert a fejlett orsz�gokban n�ha er�teljes propaganda folyik a tiszt�n haszonelv� �rt�kek mellett, az �szt�n�k f�kezetlen ki�l�s�re �s az �let �lvezet�re, ami megnehez�ti az emberi l�t �rt�kei helyes sorrendj�nek a felismer�s�t �s elismer�s�t (...).” (C. A., 44. old.) Akinek er�s a hite, nem d�l be holmi f�ldi h�vs�goknak, talmi csillog�snak, s nem lehet tart�san megt�veszteni sem. Az igazi kereszt�ny term�szetesen b�tran fel-ismeri �s azonos�tja Krisztus ellens�geit, s�t, kateg�riz�lja is �ket. 1. Liber�lis/libertinista kozmopolit�k, globalista vil�gpolg�rok. 2. Nemzeti �s nemzetk�zi elitist�k, titkos t�rsas�gok, p�holyok. 3. Kriptokommunist�k, bolsevikok, politikai terrorist�k, leninfi�k. A sorrend egyben „nagys�g szerinti” priorit�st is kifejez, s amint l�thatjuk: a fel-sorol�s m�g �tt�telesen sem tartalmazza a szoci�ldemokrat�kat - a rokonlelkeket. „Mert val�ban, honnan sz�rmazik mindaz a rossz, amelyet a Rerum novarum (XIII. Le� enciklik�ja - 1891.!) le akar k�zdeni, ha nem abb�l a szabads�gb�l, amely a gazdas�gi �s t�rsadalmi tev�kenys�g ter�let�n elt�volodik az emberr�l vallott igazs�gt�l? (...) Az ‘�j dolgok’, amelyeket a p�pa vizsg�lt, mindennek voltak nevezhet�k, csak j�nak nem. (...) Val�ban fejl�d�tt az ipar, �s m�dszerei teljesen meg�jultak. Megv�ltoztak a kapcsolatok a munk�ltat� �s a munk�s k�z�tt, a gazdags�g kevesek kez�ben �sszpontosult, a nagy t�bbs�g nyomorba jutott. (...) Mindez, hogy ne is besz�lj�nk az erk�lcs�k megroml�s�r�l - a konfliktus kirobban�s�t eredm�nyezte. (V�: ‘Kommunista Ki�ltv�ny’!) (...) A t�ke �s a munka k�z�tti konfliktus volt ez, vagy ahogyan az enciklika mondja: a munk�sk�rd�s. A p�pa nem habozott v�lem�nyt mondani az akkori ki�lezett helyzetben (...), �s ebb�l ad�dik a gondolat, amelyet az enciklika napjainkra vonatkoztatva sugall. Szemben tal�lva mag�t egy konfliktussal, amely az embereket, mint ‘farkasokat’ szembe �ll�totta egym�ssal - egyr�szr�l azokat, akik a puszta l�t�k�rt k�zd�ttek, m�sr�szr�l pedig azokat, akik d�sk�ltak a javakban -; a p�pa nem habozott latbavetni tekint�ly�t ‘apostoli k�ldet�se’ tudat�ban. (...) A p�pa sz�nd�ka k�ts�gtelen�l a b�ke helyre�ll�t�sa volt, �s az enciklika korabeli olvas�j�nak nem ker�lhette el a figyelm�t (a mi�nket sem!), hogy a felh�v�s�ban milyen ny�ltan �t�lte el az oszt�lyharcot. De nagyon is tudat�ban volt annak a t�nynek, hogy a b�ke az igazs�goss�g alapj�ra �p�l.” (C. A., 9-10. old.) „A Rerum novarum b�r�lja mindk�t t�rsadalmi �s gazdas�gi rendszert - a szocializmust �s a liberalizmust. Az els� r�szt a szocializmusnak szenteli, s ebben meger�s�ti a mag�ntulajdonhoz val� jogot. A liberalizmussal szembeni kritik�k abban a sz�vegr�szben jelennek meg, amely az �llam k�teless�geit t�rgyalja. Az �llam nem korl�toz�dhat arra, hogy ‘csak az �llampolg�rok egy r�sz�re legyen gondja’, nevezetesen a gazdagokra �s a j�l�tben �l�kre, �s nem teheti, hogy ‘elhanyagolja a m�sik r�szt’, amely k�ts�gtelen�l a t�rsadalom nagy t�bbs�g�t teszi ki. (...) Az �llamnak az egy�nek jogainak a v�delm�ben k�l�n�s gondoskod�st kell tan�s�tania a gyeng�k �s szeg�nyek ir�nt.” (C. A., 16. old.) „Az ember a rajta k�v�l �ll� dolgokat nem �gy birtokolja mint saj�tj�t, hanem mint k�z�set, mivel J�zus Krisztus t�rv�nye �s �t�lete f�l�tte �ll az emberek t�rv�nyeinek �s �t�leteinek. (...) A II. Vatik�ni Zsinat tan�t�sa szerint: Az ember, amikor ezeket a javakat haszn�lja, sohasem tekintheti azokat a dolgokat, amelyeket t�rv�nyesen birtokol, kiz�r�lag a saj�tj�nak, hanem k�teles �gy tekinteni, mint amelyek k�z�sek; k�z�sek abban az �rtelemben, hogy nemcsak neki mag�nak, hanem m�soknak is haszn�ra lehessenek.” (C. A., 46-47. old.) „A felek egyenl�s�g�n alapul� kereskedelem logik�j�t �s a hozz� kapcsol�d� jogszer�s�g form�it megel�zi az a valami, ami az embernek az�rt j�r, mert ember, azaz p�ratlan m�lt�s�ga miatt. (...) A Rerum novarum �ltal kifejtett alapelvek (...) az el�rend� c�lt is jelentik; ezek arra ir�nyulnak, hogy meg-g�tolj�k, hogy mag�t az embert �s munk�j�t puszt�n �ruk�nt kezelj�k: meg-felel� b�rt kapjon a csal�dja fenntart�s�ra, szoci�lis biztos�t�kot �regkora �s munkan�lk�lis�ge eset�re, a munkafelt�teleket megfelel�en szab�lyozz�k. (...) Teljes joggal besz�lhet�nk a gazdas�gi rendszer ellen v�vott harcr�l; - olyan m�dszert �rtve alatta, amely abszol�t els�bbs�get biztos�t a t�k�nek, a termel�-eszk�z�k �s a f�ld birtokl�s�nak az emberi munka szabad szem�lyes jelleg�vel szemben. Amikor e rendszer ellen k�zd�nk, nem tekinthetj�k a szocialista rendszert alternat�v modellnek, amely val�j�ban �llamkapitalizmust jelent, hanem a szabad munka, a v�llalkoz�s �s az egy�ttm�k�d�s t�rsadalma jelent alternat�v�t.” (C. A., 53.o.) „Az elnyomottak melletti ki�ll�s �szinte v�gya, �s hogy ne ker�ljenek a t�rt�nelem sodr�n k�v�l, �jabb korunkban sok katolikus h�v�t arra �szt�nz�tt, hogy a marxizmus �s a kereszt�nys�g k�z�tti lehetetlen kompromisszum k�l�nb�z� m�dozatait keresse (v�.: p�ld�ul a latin-amerikai kommunista papok tev�kenys�g�vel!).” (C. A., 41. old.) „(...) XXIII. J�nos p�pa a b�k�r�l sz�l� enciklik�j�t ‘minden j�akarat� emberhez’ is int�zte. Mind-azon�ltal XIII. Le� p�pa szomor�an �llap�totta meg, hogy kor�nak ideol�gi�i, k�l�n�sen a liberalizmus �s a marxizmus, sajnos, elutas�tott�k ezt az egy�tt-m�k�d�st.” (C. A., 88. old.) „Az egyh�z nagyra �rt�keli a demokratikus rendszert, mint olyan rendszert, amely biztos�tja polg�rai sz�m�ra a politikai d�nt�sekben val� r�szv�telt, �s garant�lja a korm�nyzottaknak, hogy maguk v�lassz�k meg �s ellen�rizz�k a vezet�iket, vagy b�k�s form�ban lev�lts�k �ket, ha sz�ks�gesnek l�tszik. Ez�rt az egyh�z nem helyeselheti az olyan z�rtk�r� vezet�csoportok (elitek) l�tre-j�tt�t, melyek az �llamhatalmat (vagy a glob�lis vil�ghatalmat) saj�t hasznukra vagy ideol�giai c�ljaik megval�s�t�s�ra bitorolj�k.” (C. A., 70. old.) „Semmi-f�le t�rsadalmi csoport, de m�g egyetlen politikai p�rt sem jogosult a vezet�s monop�lium�t mag�hoz ragadni. (...) Ilyen helyzetekben a n�p �s az egy�n t�rggy� fokoz�dik le.” (S.R.S., 17. old.) Eur�pa klasszikus trad�ci�i: a kereszt�nys�g �s a szoci�ldemokr�cia. J�zus Krisztus mondta: „Boldogok a lelki szeg�nyek, mert �v�k a mennyek orsz�ga.” A szoci�ldemokrata gondolkod�s ett�l minimum annyiban t�r el, hogy m�r itt a F�ld�n ‘a szeg�nyek�v� szeretn� tenni’ a mennyek orsz�g�t. Ez na�vit�s! A szoci�ldemokrat�k j�mbors�ga mit sem �r az istenhit ereje n�lk�l. „Ennek az ir�nymutat�snak a helyt�ll�s�ga sz�z �v t�vlat�b�l (!) is alkalmat ny�jt nekem arra, hogy hozz�j�rulhassak a ‘kereszt�ny szoci�lis tan�t�s’ ki-alak�t�s�hoz. Az ‘�j evangeliz�ci�’, amelyre modern vil�gunknak s�rg�sen sz�ks�ge van, s amelyet sz�mos alkalommal hangs�lyoztam, l�nyeges elemei k�z� kell sz�m�tani az egyh�z szoci�lis tan�t�s�nak a meghirdet�s�t. Ez a tan�t�s, ak�rcsak XIII. Le� idej�ben, alkalmas arra, hogy megmutassa a helyes utat, amelyen haladva v�laszt adhatunk a jelen nagy kih�v�saira, mi-k�zben az ideol�gi�k lej�ratj�k magukat. Mint annak idej�n Le� p�pa tette, musz�j megism�telnem, hogy az evang�lium n�lk�l nem oldhat� meg a ‘szoci�lis k�rd�s’ �s hogy m�sr�szr�l az ‘�j dolgok’ megtal�lhatj�k benne igazs�g-tartalmukat �s a helyes erk�lcsi alapot.” (C. A., 11. old.) „Az ember a t�rsadalom centrum�ban helyezkedik el, s ez lehet�v� teszi, hogy �nmag�t egyre ink�bb �gy fogja fel, mint ‘t�rsas l�nyt’. Val�di �nazonoss�g�t m�gis egyed�l a hit t�rja fel sz�m�ra, ez�rt �ppen a hit az egyh�z szoci�lis tan�t�s�nak kiindul�pontja.” (C. A., 82. o.) „Nem k�ts�ges, hogy a szolidarit�s kereszt�ny er�ny. (...) Kimutathat� kapcsolata a szeretettel; ez ut�bbi Krisztus tan�tv�nyainak ismertet� jele (v�.: Jn 13).” (S.R.S., 53. old.) A f�ldi hatalom a libertinista gazdagok�, akik nem t�r�dnek az �dv�ss�g�kkel. Az �tlag vil�gpolg�r csak �ssze-vissza r�pk�d - Hongkongt�l Chicag�ig, vagy Vlagyivosztokt�l Trinidadig -, �s e nagy-nagy testi-lelki sz�rnyal�s�ban szil�rd meggy�z�d�ssel vallja, hogy �v� a vil�gszabads�g, s a mindentud�s hatalma. A rekl�mok alapj�n fogyaszt, a m�dia �tmutat�sa szerint gondolkozik, �s a t�k�rb�l tanulja meg a politikailag korrekt mosolyt. Kl�nozott pszichorobot, hasonm�s... A vil�gelithez tartoz� kiv�teles vil�gpolg�r csak kicsit m�s - �v� a vil�ghatalom. Mi�rt gondoljon Istenre, a t�lvil�gra, az �dv�ss�gre - ha egyszer mindenki neki engedelmeskedik ezen a F�ld�n?! Az �lszent hatalomnak nincsen sz�ks�ge egy k�ls�, rendszeridegen Istenre. Temploma a Vil�gbank s a nagyp�holya a nemzet-k�zi r�szv�nyt�zsde. A pog�ny b�lv�nyim�dat t�rgya pedig a p�nz, vagy a titkos inform�ci�k miszt�riuma. Az �llamhatalom h�l�szobatitkait a nemzeti titkos-szolg�latok, - a vil�ghatalom l�nyeg�nek a rejt�ly�t a titkos/elit t�rsas�gok �rzik. C�ljuk a vil�gb�ke. A vil�ghatalom vil�gb�k�je - a vil�gbank p�nz�vel, s a vil�g-korm�ny ereje �ltal. Az �llamhatalmak titkai felold�dnak egy szakr�lis kir�lyi vil�gsz�vets�g hatalm�ban. Mindezeknek szervezett rendje van! A helytart� felkent, magasrang� templomos lovag - a sk�t r�tus szerint -, az �llam titk�rai volt titkos �gyn�k�k, vagyis „nemzeti”/nemzetk�zi ritu�lis t�rsas�gok tagjai, vagy csak egyszer�, prof�n p�rt-komissz�rok. Mint fogaskerekek illeszkednek egym�s ismeretlen rendszereibe. A kereszt�nys�g legnagyobb ellens�gei: (1) A kozmopolita szabadoss�g (2) A titkos/ritu�lis etatizmus (3) A rejt�zk�d� bolsevik elitizmus. A liber�lisok joggal vethetik fel, mi�rt nem eml�kez�nk meg a fasizmusr�l is, mint minden �nk�ny-uralmi rendszerek legrettenetesebbj�r�l?! Az�rt nem, mert a nemzeti fasizmusok vesz�lye annyiban elm�lt, hogy egy tot�lis nacionalista diktat�ra t�bb� m�r nem fenyegetheti vil�gh�bor�val az eg�sz F�ld n�pess�g�nek b�k�j�t. �m ennek a nagy vil�gb�k�nek s�lyos �ra volt! „A jelenlegi vil�gban, amely ellent�tes t�mb�kre oszlik, az ilyen t�rekv�sek a h�bor� vesz�ly�re, a saj�t biztons�g szertelen gondj�ra szervez�dnek, gyakran a gyeng�bb n�pek k�r�ra, szabads�guk, �n�ll�s�guk, ter�leti integrit�suk rov�s�ra, mert ‘m�sok befoly�si �vezet�be’, vagy ‘biztons�gi z�n�ba’ esnek.” (S.R.S., 52. old.) A vil�gpolitika egyik legm�lyebb aktu�lis rejt�lye, hogy ami�ta a F�ld katonailag egyp�lus�v� v�lt, az�ta nemhogy cs�kkent volna, de ink�bb m�g er�s�d�tt is az Atlanti Sz�vets�g mindenir�ny� aktivit�sa, szervez�d�se, be-avatkoz�sa. A globaliz�ci� szinte a kertek alatt lopakodva t�rte meg a nemzet-�llamok ellen�ll�s�t, �s a XX. sz�zad v�g�re megval�sult az egys�ges vil�grend. II. J�nos P�l, a r�mai p�pa mindezekre a vesz�lyekre tulajdonk�ppen m�r �vekkel ezel�tt t�telesen is felh�vta a kereszt�nys�g, a vil�g kereszt�nyeinek a figyelm�t. Olvass figyelmesen a p�pai enciklik�k sorai k�z�tt is! A legnagyobb vesz�ly, hogy a legravaszabb, �j m�don terjed a pog�nys�g! Az �n. �kumenizmus - eredetileg egy�bk�nt j�mbor t�rekv�s�nek - leple alatt pl. a metodizmus, az �j szekt�k, a szabadk�m�vess�g (mint egyfolyt�ban az Anglik�n Egyh�z!), elt�r� elvekkel �s gyakorlattal ugyan, de mind egyar�nt az �g �s a f�ld egybek�t�s�t, vagyis a Mennyorsz�g „f�ldre hozatal�t” forsz�rozz�k, mi�ltal valamennyien az Aranyborj�nak h�dolnak - J�zus Krisztus helyett. A liber�lisok/libertinist�k a f�ggetlen szem�lyis�gben, �nmagukban hisznek. A titkos t�rsas�gok tagjai a vil�ghatalomban, az exkluz�v vil�gelitben. A kommunist�k a vil�gforradalomban, amely v�gleg elvesztette �rtelm�t. Mindannyian el�re kiv�lasztottnak hiszik �nmagukat, pedig - mint j�l tudjuk! - a kiv�laszt�s joga egyed�l Isten�. („Ne im�dj b�lv�nyokat �nhelyettem!”) Mi, kereszt�nyek abban a J�zus Krisztusban hisz�nk, aki megv�ltotta a vil�got. A megv�lt�s megteremtette az �dv�z�l�s lehet�s�g�t, a b�nb�nat �s a b�nbocs�nat szents�ge r�v�n, �m a b�nt mag�t, nem t�r�lhette el. A f�ldi vil�gban a pog�nyok: a libertinist�k, a form�lis �s a titkos hatalom �gyn�kei �s a kriptokommunist�k uralkodnak, kre�lt isten�k az Aranyborj�. �m a szabads�g a felismert sz�ks�g-szer�s�g! Rem�lt t�lvil�gi �dv�ss�g�nk �rdek�ben el kell fogadnunk, hogy ez a f�ldi vil�g sajnos az ellens�geink�. Ne harcoljunk h�t a globaliz�lt vil�ghatalom ellen, mert ezzel csup�n evil�gi szenved�seinket s�lyosb�tan�nk! Ugyanakkor az sem lenne j� megold�s, ha gy�v�n, mi kereszt�nyek is, �nk�nt be�lln�nk a talp- nyal�k sor�ba... Magyarorsz�g, a magyar nemzet 1990-ben �jabb - ki tudja, h�nyadik? - sors-csap�s�t szenvedte el, ami rendszerv�lt�s elnevez�ssel ker�l be a t�rt�nelem-k�nyvekbe. K�zhely, de igaz, hogy a kommunizmusban az a legrosszabb, ami ut�na k�vetkezik. �ppen ide k�v�nkozik kedvenc liber�lis t�v�riporter�nk, Betlen J�nos MaiNapi „sajt�k�v�ns�ga”: „Menj�nk vissza 1990-be, �s kezdj�nk mindent el�r�l!” Deh�t persze ez - sajnos - lehetetlen. Haz�nk a negyven�t�ves szovjet-uralom k�vetkezt�ben �ri�si f�zisk�s�ssel ker�lt abba a megtisztel� helyzetbe, hogy felv�tel rem�ny�vel kopogtathasson a fejlett liber�lis polg�ri demokr�ci�k apr�nk�nt egyes�l� k�z�ss�g�nek, az Eur�pa �ni�nak a k�pzeletbeli kapuj�n. A rendszerv�lt�s �ta a Magyar K�zt�rsas�g is �jra a parlament�ris demokr�cia gyakorlat�t k�veti, tekintve, hogy a kommunista diktat�ra rendszer�t lev�ltott�k. A t�rt�nelem (ut�lag) az adott t�rsadalom szerves fejl�d�s�nek tekintheti, ha egy orsz�gban forradalmi �ton gy�z a halad�bb berendezked�s az elavult rezsimmel szemben; p�ld�ul, amikor a feudalizmust polg�ri forradalom �tj�n felv�ltja a kapitalizmus. Magyarorsz�g eset�ben nem elhanyagolhat�, rendk�v�li t�rt�nelmi saj�toss�g, hogy a 45 �ves szovjet diktat�ra egy el�rehaladott polg�ri fejl�d�st (kapitalizmust) t�rt der�kba, s k�zel f�l �vsz�zadra kiirtotta az emberekb�l m�g a kapitalizmus cs�r�it is. M�ig nem eg�szen tiszt�zott a fasizmus, a kommunizmus (id�rendben �gy k�vetkeztek egym�s ut�n!) �s a parlamenti demokr�cia, illet�leg a kapitalizmus egym�shoz val� viszonya - k�l�n�sen „a fejletts�g” meg�t�l�se tekintet�ben; �m ennek megfejt�s�t a szociol�gusokra, a gazdas�gt�rt�n�szekre b�zzuk... A rendszerv�lt�s az elt�nt m�ltunk folytat�s�ba vitt vissza minket! Csakh�t az ilyen, gombnyom�sra v�ghezvitt digit�lis m�forradalom nem �ppen a szerves t�rsadalmi fejl�d�s tipikus esete! A kapitalizmus visszat�r�s�nek a mai gazdas�gban �ppen �gy nem voltak meg a l�nyegi felt�telei, mik�nt a politikai/ tudati felt�telek is rendre hi�nyoztak az emberek gondolkod�s�b�l, a t�rsadalom mindennapos m�k�d�si gyakorlat�b�l. A t�ke, a piac, a r�szv�ny, a k�tv�ny, a hitel, a v�lt�, a kamat, a t�zsde �s a spekul�ci� t�nyez�it �s mozg�ster�t �pp�gy a semmib�l, m�vileg kellett el�teremteni, mik�nt a politikai p�rtokat az MSZMP �s a h�tt�r-�gyn�ksereg �tmentett, sz�tsz�rt maradv�nyaib�l. A sebbel-lobbal v�grehajtott �talakul�s, a rendszerv�lt�s = m�forradalom!, - amely mindenekel�tt a m�k�d�t�ke szabad privatiz�ci�j�t szolg�lta: s a nemzetiesked� zsolozsm�z�s leple alatt Magyarorsz�g mindenest�l a multik� lett. Amennyiben mindehhez m�g azt is hozz�vessz�k, hogy az eg�sz nyilv�nval�an k�lf�ldi sugallatra, k�zvetlen k�zivez�rl�ssel, �s a k�ls� hatalmak �ltal a feladatra kiv�lasztott c�lszem�lyek felhaszn�l�s�val (nemzeti szuverenit�sunk megs�rt�s�vel!) zajlott le; akkor egy-�rtelm�en meg�llap�thatjuk: a rendszerv�lt�sunk legitimit�sa is er�sen k�ts�ges. „(...) A fejl�d�shez f�z�tt rem�nyek ma nagyon t�vol esnek a beteljesed�s�kt�l �s v�grehajt�sukt�l. Nem tagadhat�, hogy a vil�g jelenlegi helyzete a n�pek fejl�d�se szempontj�b�l ink�bb negat�v benyom�st ny�jt.” (S.R.S., 13-14. old.) „Egyre t�bben �bredtek annak a vesz�lynek a tudat�ra, hogy �k voltak�ppen a neokolonializmus �ldozatai, �s iparkodtak azt elker�lni. (...) Ezek az orsz�gok (ahelyett, hogy �n�ll� nemzetekk� v�ln�nak!) a fejl�d�si k�nyszerp�ly�n egy mechanizmus kerekei lesznek, egy hatalmas nagy g�pezet alkatr�szei (!). Ez gyakran a szoci�lis kommunik�ci�s eszk�z�k �tj�n t�rt�nik.” (S.R.S., 25. old.) „Mindk�t blokk a maga m�dj�n imperializmusra t�rekszik, ahogyan ezt �ltal�ban nevezik, vagy neokolonializmusra. Ez k�nnyed k�s�rt�s, amelybe nemritk�n esik az ember, ahogyan a leg�jabb t�rt�nelem ezt tan�tja. Ez az abnormis helyzet k�vetkezm�nye egy h�bor�t�l agg�d� szorong�snak. Ez a saj�t biztons�got minden m�rt�ken fel�l k�v�nja n�velni. Ez akad�lyozza az embereket, hogy az eg�sz emberis�get a k�zj�ra val� tekintettel ir�ny�ts�k, �gy a b�k�re v�gy�k l�tj�k els�sorban ennek a k�r�t. �ket akad�lyozz�k, hogy a minden embernek sz�nt javakhoz jussanak. (...) A Populorum Progressio enciklik�nak az a meg�llap�t�sa, amely szerint a rendelkez�sre �ll� eszk�z�ket �s beruh�z�sokat, amelyeket a fegyverkez�sre ir�nyoztak el�, a n�lk�l�z� n�pess�g nyomor�nak enyh�t�s�re kellene felhaszn�lni, m�g s�rget�bb� teszi a k�t blokk szemben�ll�s�nak felsz�mol�s�t.” (S.R.S., 25-26. old.) A sors ir�ni�ja, hogy Magyarorsz�g bel�p(tet)�se a NATO-ba j�val a Vars�i Szerz�d�s feloszlat�sa ut�n t�rt�nt; s �jabb rejt�ly, hogy a fegyverkez�si hajsza (sz�munkra is k�telez�, exponenci�lisan n�vekv� k�lts�gekkel) m�g folytat�dik, miut�n m�r megsz�ntek az egym�ssal szemben�ll� katonai blokkok. A vil�gb�ke katonai csend�r�nek partnerei lett�nk - de hol maradt el a k�zj�? Ki d�nt�tt �gy?! „Hely�n val� - t�lz�s n�lk�l - r�mutatni arra, hogy a nemzetek k�z�tti vezet� szerepet csak az a lehet�s�g �s k�szs�g igazolhatja, mely �tfog�an �s nagy-vonal�an j�rul hozz� a k�zj� el�seg�t�s�hez.” (S.R.S., 26. old) De nem kev�sb� tragikus a helyzet vil�ggazdas�gi vet�lete sem: „A vil�g valuta �s p�nz�gyi rend-szer�t ma az �tv�lt�si �rfolyamok �s a kamatl�bak nagy ingadoz�sa jellemzi (megjegyzem: ezt kihaszn�lva szerezte p�ld�ul az �gyes t�zsdespekul�ns, Soros Gy�rgy a soksz�z-milli�rdos vagyon�t, melynek bizonyos h�nyad�t - v�.: a ‘Ny�lt T�rsadalom’ jelszav�val - a volt szocialista orsz�gok fellaz�t�s�ra s az �rtelmis�g liber�lis ‘�tnevel�s�re’ ford�totta, hogy �gy k�sz�tse el� a libertinista/kozmopolita hatalom�tv�telt), �s ebb�l k�vetkezik, hogy az elad�sod�s �s a fizet�si m�rleg, mellyel a szeg�ny orsz�gok k�nl�dnak, mindig az � rov�sukra alakul.” (S.R.S., 59. old.) Magyarorsz�got illet�en ez ma is - egyre ink�bb - meghat�roz� val�s�g. „Le kell rombolni azokat az akad�lyokat �s monop�liumokat, amelyek sz�mos nemzet el�l elz�rj�k a fejl�d�s �tj�t. (...) Az az alapelv, hogy az ad�ss�gokat vissza kell fizetni - term�szetesen igaz. De nem szabad ad�ss�g-visszafizet�st k�rni �s k�vetelni, amikor az val�j�ban olyan term�szet� politikai v�laszt�st is jelent, amely az eg�sz n�pet �hez�sbe vagy rem�nytelens�gbe tasz�tja. Nem szabad a szerz�d�sbe foglalt ad�ss�gok visszafizet�s�t k�vetelni, ha ez csup�n elviselhetetlen �ldozatok �r�n val�sulna meg.” (C. A., 54-55. old.) �m a probl�m�k nem kiz�r�lag elvi vagy filoz�fiai s�kon mer�lnek fel. �jdons�lt liber�lis demokr�ci�nk 14 �v alatt l�nyeg�ben m�k�d�sk�ptelennek bizonyult; - ez�rt szeretne m�g az okos Betlen J�nos is visszat�rni a kezdetekhez. Az �llam �s a nemzet �rdekei k�z�tt m�ly szakad�k t�tong. A korm�nyok a n�p feje felett elpolitiz�lnak, a p�rtok neve alatt nincsen semmilyen elt�r� strat�giai tartalom, a rendszerv�lt� politikusok dosszi�kkal zsarolj�k egym�st. Az elit �sszetart� ereje megannyi titkos paktum. A m�dia dezinform�ci�s k�zpont. A vil�g festett ill�zi�. „M�s (rendszert v�ltott, posztszocialista) nemzeteknek sz�ks�g�k van n�h�ny igazs�gtalan strukt�r�juk reformj�ra; - els�sorban a politikai szerkezetben, az�rt, hogy a korrupt, diktat�rikus �s hatalomra t�r� form�t a demokratikus rend v�lthassa fel.” (S.R.S., 61. old.) Az egykori m�k�d� t�k�nk egy�t�de a volt kommunista funkcion�riusok�, n�gy�t�de pedig a multinacion�lis c�gek� lett. A gazdas�gunk l�tsz�lag n�vekszik; ugyanis a munkaer� �r��rt a t�ke n�lunk az eur�pa�ni�s �tlag egytized�t fizeti - �s az �gy nyert extraprofitb�l ‘n�vekszik’ a n�gy�t�d-r�szben ‘multikb�l �ll�’ nemzetgazdas�g. „Ugyanakkor az �llam fel-adata megszabni azt a jogi keretet, amelyen bel�l kialakulnak a gazdas�gi kapcsolatok, �s k�teles �lym�don szavatolni a szabad gazdas�g els�dleges fel-t�teleit, egy olyan gazdas�g�t, amely felt�telezi a felek bizonyos egyenl�s�g�t, oly m�don, hogy egyik�k se lehessen annyira hatalmas, hogy gyakorlatilag szolgas�gra k�rhoztassa a m�sikat. (...) A t�rsadalom �s az �llam biztos�tani tartozik tov�bb� a b�rek olyan sz�nvonal�t, amely lehet�v� teszi a munk�snak �s csal�dj�nak a meg�lhet�s�t, valamint bizonyos m�rt�k� takar�koskod�st.” (C. A., 25. old.) Keser� sz�j�zzel regisztr�lhatjuk, hogy a vil�gunk mily’ kev�ss� felel meg a p�pai enciklika t�rgyi elv�r�sainak. Csak csod�ra sz�m�thatunk! Non-kreat�v politikusaink ‘�leselm�j�s�g�kben’ gyorsan r�j�ttek arra is, hogy sokkalta k�nyelmesebb a val�s�gos fejleszt�s helyett a statisztikai adatokat kozmetik�zni. A korm�ny parancs�ra egycsap�sra megsz�nt az infl�ci�. K�r�l�tt�nk fergeteges �temben n�nek az �rak - pl. benzin, olaj, g�z, villany, telefon, ingatlan, lak�s, gy�gyszerek, elektronika, aut�, k�zleked�s, keny�r, stb. -, infl�ci� m�g sincs! Minden �jabb orsz�ggy�l�si k�pvisel�-v�laszt�s n�vekv� nosztalgi�val indul, �s keserves csal�d�ssal z�rul; nincs is m�r „sz�zen maradt” p�rtunk - egy sem. A magyar liber�lis polg�ri demokr�cia lassank�nt felmondja a szolg�latot. Ez az az eset, amikor a szem�tdombon nem vir�gzik ki a r�zsabokor. Sz�gyelln� mag�t! „Legal�bb azoknak, akik Isten szav�nak hisznek, k�zenfekv� a k�vetkeztet�s: az emberis�g fejl�d�s�nek jelenkori �llapot�t �gy kell tekinten�nk, mint a t�rt�nelem olyan id�szak�t, amely a vil�gmindens�g teremt�s�vel kezd�d�tt, �s a Teremt� akarat�nak mell�z�s�vel mindig vesz�lyben forgott, - els�sorban a b�lv�nyim�d�s k�s�rt�se miatt, �m az eredeti alapvet� t�rv�nynek m�gis meg-felelt. (...) J�zus Krisztus mondta: ‘... ott is aratok, ahol nem vetettem, s ott is gy�jt�k, ahol nem sz�rtam...’” (S.R.S., 38. old.) A szerves t�rt�nelmi fejl�d�s, a legitim forradalom bizony nagyon is hi�nyzik! Meg a b�tor, tisztess�ges hazafiak, akik nem a k�lf�ldi jutal�kra p�ly�znak. „Jelent�s er�fesz�t�seket kell tenni a kommunizmust most levetk�z�tt �llamok erk�lcsi �s gazdas�gi talpra �ll�t�sa �rdek�ben. R�g�ta eltorzultak a legalapvet�bb gazdas�gi kapcsolatok, �s ki-haltak a gazdas�gi, �zleti �lethez tartoz� er�nyek, mint az igazmond�s, a meg-b�zhat�s�g �s a szorgalom. T�relmesebb anyagi �s erk�lcsi �jj��p�t�sre van sz�ks�g, mik�zben a hossz� n�lk�l�z�sben kimer�lt n�pek korm�nyaikt�l �let-sz�nvonaluk �rezhet�, gyors emelked�s�t, valamint jogos ig�nyeiknek meg-felel� kiel�g�t�s�t v�rj�k. (...) Egyes eur�pai orsz�gokban bizonyos �rtelemben val�di ‘h�bor� ut�ni’ id�szak kezd�dik (...) �sszer� lehet�s�get kell biztos�tani sz�mukra, ami nem t�rt�nhet meg m�s orsz�gok seg�ts�ge n�lk�l. Egy�bk�nt a viszontags�gokkal �s �ns�ggel t�zdelt jelenlegi helyzet egy t�rt�nelmi folyamat k�vetkezm�nye, melynek az egykori kommunista orsz�gok n�pei sokkal ink�bb �ldozatai, semmint a felel�sei voltak. Hatalmas er�forr�sokat lehet szabadd� tenni a Kelet �s Nyugat ellent�te miatt l�trej�tt �ri�si katonai appar�tus le-szerel�s�vel.” (C. A., 41-43. old.) Ehelyett a fegyverkez�s �jra csak felgyorsult! „Nem tekinthet�nk el att�l, hogy fel ne h�vjuk a figyelmet a felebar�ti szeretet k�telezetts�g�re, ami azt jelenti, hogy adnunk kell abb�l, ami ‘f�l�sleges’ �s olykor m�g abb�l is, ami ‘sz�ks�ges’; - hogy biztos�tani lehessen azt, ami a szeg�nyek meg�lhet�s�hez n�lk�l�zhetetlen.” (C. A., 57. old.) A rendszerv�lt�s n�lunk megm�retett, �s k�nny�nek tal�ltatott. A kommunizmus 45 �ve az istenhit cs�r�j�t is ki�lte sok emberb�l, vagy pedig a l�lek legrejtettebb zugaiba sz�m�zte Krisztust. Antall J�zsef �s MDF-je deklar�ltan kereszt�ny Magyarorsz�got akart, �m az els� 4 �v v�geredm�nye „t�ll�tt a c�lon”: a paktumos Antall �nmagunkn�l �s felebar�tainkn�l is jobban meg akarta szerettetni vel�nk az ellens�geinket, ami nem siker�lhetett. Amikor egy k�s� esti telev�zi�s m�sorban a sort�zvez�nyl�ket le�ltett�k s�r�zni �ldozataik �letben maradt hozz�tartoz�ival; abszurd pszicho-dr�m�v� fajult �s kudarcba is fulladt az eg�sz perverz, �lkereszt�ny k�s�rlet. Horn Gyula 4 �vre �jb�l csak visszahozta az egyszer m�r elm�lt istentelens�get. Orb�n Viktor, kabinetje �s establishmentje m�g megalakul�sa el�tt �jra elk�vette az eredeti b�nt, nevezetesen ‘a politikai testv�rgyilkoss�got’. J�csk�n a v�laszt�sok el�tt sz�tverte, megem�sztette, majd mag�ba olvasztotta a kereszt�nydemokr�cia jelent�s h�nyad�t; az�rt, hogy �bel� helyett, a saj�t, er�sebbnek/tetsz�bbnek hitt „�ldozat�t” mutathassa be a kereszt�ny Istennek, akir�l csak liber�lis, metodista/ kereszty�n k�pzetekkel rendelkezhetett. Azut�n - m�r uralmi helyzetben! - angol kir�lyi mint�ra p�nikszer�en �t is t�rtek a szent korona modernnek hitt b�lv�ny-im�d�s�ra... Az �skereszt�nyek kommun�lis �letm�dja �s Krisztus tan�t�sai a szeg�nys�gr�l szoros gondolati rokons�got mutatnak a szoci�ldemokr�cia eszm�ivel. Isten el�tt minden ember egyenl�, mi�rt ne �lhetne minden ember szoci�lis biztons�gban itt a F�ld�n is?! A kereszt�nys�g �s a szoci�ldemokr�cia a modern Eur�p�nak is a legfontosabb klasszikus �rt�kei, f�ltve �rz�tt hagyom�nyai. Ez az a k�t igazs�g, ami alapvet�en megk�l�nb�zteti Eur�p�t az �jvil�gt�l. Ez az a k�t igazs�g, ami Eur�p�ban trad�ci�; - oda�t, a tengerent�lon pedig maximum infantilis rockopera. Az �lkereszt�ny politikai er�kkel nem l�phet�nk sz�vets�gre. Az ilyen „bar�tok” rosszabbak az „ellens�gn�l”, mert hamiss�guk kisz�m�thatatlan. Nem jobb oldal az, amelyik nagyon is evil�gi hatalmat �lc�z - a kereszt�ny k�nt�sben. Tekintve, hogy J�zus Krisztus orsz�ga nem e vil�gr�l val�; - a KDNP soha nem t�zheti ki c�lul �nmaga el� a parlamenti v�laszt�sok megnyer�s�t. Az igazi kereszt�ny p�rt sohasem akarhatja mag��nak a korm�nyt�bbs�get. �mde koal�ci�ban - esetleg v�laszt�si sz�vets�gben - a szoci�ldemokrat�kkal cselekv� kisebb tagja lehet egy olyan korm�nynak, amelyik kereszt�ny hit�t megvallva, m�lt� anyagi �s szellemi l�tet biztos�that a nemzet tagjainak. Val�di hittel, a p�pai enciklik�k szellem�ben tev�kenykedve �s korm�nyozva. Elismerem, hogy a p�pai enciklik�k kv�zi-filoz�fikus elemz�s�b�l direkt m�don m�g nem k�vetkezik - t�ls�gosan mer�sz s nagy�v� egy ilyen ugr�s! -, hogy a kereszt�nydemokr�cia v�laszt�si vagy valamikor korm�nyz�si sz�vets�get k�ss�n a kommunist�k jogut�djaival, a tal�n m�g ma sem igazi szocialist�kkal. �szint�n sz�lva, m�g a szoci�ldemokrat�kkal is kock�zatos lehet ez a kaland! Jobboldal �s baloldal, elm�let �s gyakorlat, eszme �s politika is t�lont�l t�voliak egym�st�l. M�gis, mi a teend�? V�rjuk t�tlen�l balv�gzet�nk beteljesed�s�t?! N�meth Mikl�s sz�vets�ges lehetne, m�r amennyiben t�nylegesen kereszt�ny �s szoci�ldemokrata. Mert sokkal rosszabb is megt�rt�nhet vel�nk, amikor Orb�n �s Torgy�n majd csendben elk�sz�nnek egym�st�l. Ki az alternat�va? Kov�cs L�szl�, aki �jb�l csak a nyakunkra hozza az SZDSZ-t? Nagy S�ndor, aki nagykoal�ci�t akar a levit�zlett jobboldallal? Vagy gy�zz�n megint Horn Gyula, az utols� bolsevik?!