Czike L�szl� A Prieur� de Sion Itt az ideje, hogy kicsit ut�na n�zz�nk: mit takar a h�rhedt Prieur� de Sion vagy angolosan Priory of Sion; a rejt�lyes Sioni Rendh�z, a Sion Perjeljei vagy el�l-j�r�i, amely csak nem (?) a Cion B�lcseivel azonos. Egy �jabb kelet� elm�let a templomosokat �s a szabadk�m�veseket egy sokkalta rejt�zk�d�bb szervezeten kereszt�l k�ti �ssze. Baigent, Leigh �s Lincoln sokat vitatott bestsellere, ‘A Szent V�r �s a Szent Gr�l’ err�l az al�bbiakat �rja: „Volt a templomos lovagok m�g�tt egy titkos rend, amely a templomosokat katonai �s adminisztrat�v szerv�kk� tette. Ez a rend, amely v�ltozatos neveken m�k�d�tt, legink�bb Prieur� de Sion-k�nt (‘Sioni Prior�tus’) ismert. A nagymesterek sorozata ir�ny�totta, akiknek nev�t megtal�lhatjuk a nyugati t�rt�nelem �s a kult�ra legkiv�l�bbjai k�z�tt. B�r a templomosokat sz�tz�zt�k �s feloszlatt�k 1307 �s 1314 k�z�tt, - a Prieur� de Sionnak nem esett b�nt�d�sa.” Michael Howard ‘Az okkult �sszeesk�v�s, - a misztikusok, a templomosok �s a szabadk�m�vesek, az okkult t�rsas�gok titkos t�rt�nete’ c�m� munk�ja sokkal �rtelmesebb, mint az e t�rgyk�rben �rottak t�bbs�ge. Azon kev�s alkalmakkor, amikor megeml�ti a Prieur� de Siont, k�r�ltekint�en az al�bbiakhoz hasonl�an fogalmaz: „A Prior�tus alap�t�sa �ll�t�lag a gnosztikus adeptusig (az idegen szavak sz�t�ra szerint „valamely vall�s, tan titkaiba beavatott szem�ly vagy tud�s h�ve, tan�tv�nya”), Ormusig vezethet� vissza, aki Kr. u. az els� sz�zadban �lt”; - „azt kell hinn�nk, hogy a Sioni Prior�tus el�seg�tette az eretneks�gnek az elterjed�s�t, miszerint J�zus t�l�lte a keresztre fesz�t�st.” Lionel Fanthorpe azon sci-fi �r�k k�z� tartozik, akik a tagjai valamelyik szent rendnek. � m�g �vatosabb a Prieur� de Sionnal kapcsolatban: „Lehet, hogy a Sioni Prior�tus a vil�g legr�gebbi, leghatalmasabb �s legjelent�kenyebb titkos t�rsas�gainak egyike, de az is lehet, hogy a templomos lovagok egy bels� csoportj�nak legutols�, t�red�kes nyoma; - esetleg egy t�k�letesen �rtatlan, tiszteletre m�lt� �s pr�zai bar�ti t�rsas�g, de lehet, hogy egy�ltal�n nem is l�teznek.” John Hamill az al�bbiakat f�zi ezekhez: „Tudom�som szerint a Prieur� de Sionra sehol nem utaltak ‘A Szent V�r �s a Szent Gr�l’ megjelen�se el�tt. Bizonyosan mondhatom, hogy a szabadk�m�ves szakirodalomban nincs r�juk utal�s.” Puszt�n csak az, hogy tudjuk, az ‘�si’ templomos lovagrendek, r�tusok t�bbs�g�t „egy v�gb�l szabt�k” a XVIII. sz�zadban, term�szetesen nem jelenti azt, hogy nem l�tezhetett egy nagyon titkos t�rsas�g, amely a templomosok �ta (vagy ak�r �ppen Krisztus �ta) teljesen szem el�l elrejtve l�tezik. De tal�n m�g gyanakv�bbaknak kell lenn�nk, hisz’ a Sioni Rend nagymestereinek list�i olyan nagys�gokat tartalmaznak, mint: Leonardo da Vinci, Sir Isaac Newton, Victor Hugo, Claude Debussy vagy Jean Cocteau.” Kiss Ulrich SJ, a t�ma itthoni szak�rt�je �rja az „IGEN” has�bjain: „Amit az emberek el akarnak hinni, azt el is hiszik - mondta egy k�nai b�lcs. Legal�bbis mondhatta volna. A legelk�peszt�bb ezen elm�letek k�z�l az, amelyik a kital�lt Sion Perjels�get megteszi a templomosok m�g�tt rejl� val�di hatalomm�, �s m�ig is �letben tartja. Dan Brown is �tvette �s terjeszti e sz�p mes�t, melynek pikant�ri�ja, miszerint a Meroving-dinasztia J�zus �s M�ria-Magdolna frigy�b�l sz�rmazik. K�l�n�s, de senki se veszi a f�rads�got, hogy ut�nan�zzen, ki is az a Monsieur Plantard de Saint-Clair, aki a titokzatos rend utols� ismert nagy-mestere. Igaz, a Da Vinci-k�d is megfeledkezik r�la, �s 1963-ban megszakad Jean Cocteau-val a nagymesterek list�ja. S�t, err�l a list�r�l Pierre Plantard is „leiratkozott”, amikor 1984. j�lius 10-�n lemondott tiszts�g�r�l… Pierre Athanasius Marie Plantard (1920. III. 18. - 2000. III. 3.) – minden „de” nemesi el�n�v n�lk�l sz�letett P�rizsban. Apja, Pierre Plantard komornyik - m�s forr�sok szerint borkeresked� – volt, �desanyja Am�lie Marie Raulo, id�nk�nt el�kel� h�zakban, szak�csn�k�nt dolgozott. A fog�kony gyermek �tv�gya a f�-�ri �letm�dra az ilyen h�ztart�sokban tapasztaltakb�l eredhetett. Anyj�t kor�n, k�t�vesen vesztette el. K�z�piskol�it nem fejezte be, els� �ll�s�t a Saint-Louis d’Antin templom sekresty�sek�nt t�lt�tte be. M�sok – de kinek hihet�nk itt?! – ezzel szemben m�g az egyetemre is bejuttatj�k, ahol a g�r�g-r�mai r�g�szetet kit�n� eredm�nnyel tanulm�nyozta volna. A II. Vil�gh�bor� el�tt antiszemita �s szabadk�m�ves-ellenes �r�sokkal szerzett nevet mag�nak. Renovation Nationale Fran�aise, illetve Alpha Galates n�ven fantomszervezeteket hozott l�tre eszm�i propag�l�s�ra. Ez ut�bbit a „titokzatos” George Israele Monti gr�f (?) alap�totta volna, �s lovagrendk�nt szerepel a tud�s�t�sokban. Ki ez a Monti gr�f? Plantard-n�, Anna Lea Hisler, besz�mol�ja szerint a jeles gr�f a rendet m�g 1934-ben alap�totta (volna), amikor m�r bennfentes volt a szabadk�m�vess�gben. Mindezt a rend�rs�g is megfigyelte, �s �gy t�nik, h�s�nk kora�rett, hisz 17 �vesen m�r „befoly�sos tagja” volt e rendnek, s�t, annak „korm�nyz�ja”. M�gis k�l�n�s, hogy egy Izrael nev� szabadk�m�ves lett volna, mind az anti-maszonikus, mind az antiszemita propaganda atyja! Ezzel azonban a t�rt�net m�g nem �r v�get! Plantard 1940. december 16-�n P�tain marsallnak levelet �rt, amelyben a zsid�-szabadk�m�ves �sszeesk�v�st�l �vta a francia vez�rt. A kollabor�tor 1942-1943 k�z�tt „Pierre de France” – a n�v kir�lyi sz�rmaz�st sugall – �ln�ven adta ki a Vaincre (Gy�zni) nev� jobboldali, ezoterikus lapot, amely a „kelta” m�ltat dics��tette… �gy t�nik, ennek nem csak szerkeszt�je, hanem egy�ttal egyetlen szerz�je is volt, amit nagy tal�l�konys�ggal v�lasztott �lnevek m�g� rejtett el, mint Maurice Moncharville gr�f, Robert Amadou, Dr. Camille Savoire, stb. Az olvas�kat – k�rd�s, h�nyan lehettek – ezzel megt�veszthette, a rend�rs�get nem. A p�rizsi prefekt�ra 1941. m�jus 9-�n �gy jellemezte a becsv�gy�, akkor 21 �ves ifj�t: „Plantard k�rkedik, hogy sok politikussal �ll kapcsolatban. �gy t�nik, egyike azoknak a „k�tyagos” henceg�knek, akik t�bb-kev�sb� k�pzelet-beli „csoportokat” futtatnak, hogy fontosnak t�njenek, �s kihaszn�lj�k a jelen ir�nyzatot, mely nagyobb figyelmet szentel a fiataloknak, hogy magukra terelj�k a korm�ny figyelm�t” – eddig a rend�rs�gi jelent�s. Val�j�ban „a mi francia H�ry J�nosunk” azonban csak 1956 m�jus�ban hozta l�tre a „Prieur� de Sion” nev� egyes�letet, bar�tj�val Andr� Bonhomme-mal (ami annyiban mulats�gos, hogy a „bonhomme” egy�gy� embert jelent), amelyet m�jus 7-ik�n jegyzett be a Saint-Julien-en-Genevois al-pekfekt�r�j�n. Ez a n�vad� „Sion” – nem a bibliai Sion hegye, hanem - egy domb az akkoriban a k�s�bbi „nagymester” lakhely��l szolg�l� Annemasse k�zel�ben. Ez a 65 ezer lakos� v�roska semmi rejt�lyt nem tartogat, csak a XX. sz�zadban kezd�d�tt el fejl�dni, a k�zeli Genf gazdas�gi vonzereje k�vetkezt�ben. A v�ros honlapj�n pedig hi�ba keresn�nk „nagy fi�t”, Plantard-t. (Noha a Google 18.600 (sic!) tal�latot jelez e n�vn�l!) A Vaincre ugyan csak hat sz�mot �rt meg, de az ezoterikus halandzsa el�nye, hogy h�s�nk ut�lag belemagyar�zhatta: a Vichy-p�rti lap „rejtett” �zeneteket tartalmazott, �s Plantard �gymond az ellen�ll�s h�se! A rend�rs�g ek�zben figyelte a mintegy �tven tagot sz�ml�l� „lovagrendet”, de nem tartotta vesz�lyesnek. A lap f�c�me minden alkalommal egy rendi jelk�pet is tartalmazott, Franciaorsz�g kult�r�lis �s spiritu�lis meg�jul�s�t jelk�pezend�. Plantard aktivit�s�t az 1945-�s rend-szerv�lt�s nem szak�totta meg. M�r 1947-ben megalap�totta a Latin Akad�mi�t, amely �ll�t�lag a t�rt�nelmi kutat�snak szentelt mag�t, de �gy t�nik, csak jobb-oldali szervezked�s fed�szerve volt. Az �tvenes �vek v�ge fel� Plantard nagyot l�pett, „magasabb szf�r�k” megh�d�t�sa �rdek�ben. A Saint Sulpice-i templom �s szemin�rium k�reiben kezdte elhinteni, hogy a csal�dja a Meroving-dinasztia egyenes-�gi lesz�rmazottja. Ekkoriban vette fel a „Saint-Clair” nevet is. A geneal�giai kutat�st, melyre az �jdons�lt tr�nk�vetel� t�maszkodott, �ll�t�lag apj�nak azonos keresztnev� unokatestv�re v�gezte el, aki a p�rizsi Sainte Clotilde k�pl�nja volt. � „fedezte fel” Barras �rgr�f „piros k�nyv�t”, mely a kihaltnak hitt Meroving-dinasztia csal�df�j�t tartalmazta 1790-ig. A szorgalmas mag�nkutat� 1939. m�rcius�ban tette k�zz� 3 k�tetben a mes�s csal�df�t. H�s�nk pechj�re, vit�i a prel�tussal rosszul v�gz�dtek: b�ntet�sb�l kiz�rta az izg�ga ifj�t az �r�kl�si vonalb�l… Leend� nagymester�nk csak 1961-ben tette k�zz� a m�dos�tott csal�df�t, mely szerint Razès gr�fjai a Stenayben meggyilkolt II. Dagobert lesz�rmazottjai. �s persze - minden szentnek maga fel� hajlik a keze – hirtelen � lett az egyed�li t�rv�nyes lesz�rmazott. K�l�nben �gy t�nik, h�s�nknek csak egy le�nya volt, vagy van (?), �s �gy 2000-ben kihalt a „dinasztia”, - kiv�ve Dan Brown reg�ny�ben… A t�rt�n�szek persze am�gy is k�ts�gbe vonj�k, hogy IV. Sigisbert (II. Dagobertnek �ll�t�lag a gyilkosok el�l elrejtett fia) t�l�lte volna az apja lem�sz�rl�s�t. Egy angol honlap kiss� komisz ir�ni�val megjegyzi, hogy val�j�ban PP egy 16. sz�zadi di�szed� paraszt sarja. K�l�nben PP 1960 el�tt soha nem �ll�totta, hogy ilyen el�kel� csal�df�ja lenne. Ez nem v�letlen, mert a „kutat�sait” inspir�l� cikk, Louis Saurel toll�b�l csak 1960-ban jelent meg a Les Cahiers de l’Histoire els� sz�m�ban! Saurel t�zise volt, hogy II. Dagobert az utols� f�ggetlen Meroving uralkod�, miel�tt a maior-domus-ok (a k�s�bbi karolingok) kiszor�tott�k �ket a hatalomb�l. Mindenesetre a PS, a Sioni Perjels�g alapokirata hasonl�s�got mutat a kor�bbi Alpha Galates rend�vel, �gyhogy, akik minden �ron hinni akarnak a j�zusi le-sz�rmaz�sban - ami persze megint csak egy k�s�bbi fejlem�ny a fant�ziad�s geneal�gi�ban -, azok visszadat�lj�k az esem�nyt: szem�kben egyik is, m�sik is, a Meroving-restaur�ci� fed�szerve. A kev�sb� hisz�kenyek azonban ink�bb az id�rendi sorrendet betartva elemzik m�tosz-alkot� h�s�nk tev�kenys�g�t. A PS k�l�nben is tiszavir�g-�let� volt: 1956. okt�ber�ben Plantard-t 12 havi b�rt�nre �t�lt�k fiatalkor�ak megront�s��rt. A kiszabadul�sa ut�n PP ez�ttal de Gaulle seg�ts�g�re siet, megalak�tja a K�zbiztons�gi Bizotts�got – mely n�v er�sen a jakobinusokra eml�keztet –, amir�l a Le Monde is besz�molt h�rom alkalommal 1958 nyar�n. PP mindig is j� PR-menedzser volt - mondhatn�nk! A Circuit c�m� – kor�bban helyi politik�val foglalkoz� – lapot felt�masztotta, ism�t ezoterikus tartalommal, annak has�bjain a saj�t rendk�v�li pszichikai k�pess�geit rekl�mozva. K�zben azonban PP �sszebar�tkozott G�rard de Sède-del, aki j� toll� �r� l�v�n sikerrel dobta be PP fantazmag�ri�it 1967-ben a „Rennes Aranya” c�m� k�nyvben, m�g Plantard k�ziratait a kiad�k mindig elutas�tott�k. A furcsa p�ros (1962) „Les Templiers sont parni nous” (A templomosok k�z�tt�nk �lnek) c�mmel meg-lovagolta a - m�r unalomig ismert - templomos m�toszt is. Egy m�sik bar�tja, Philippe de Ch�risey seg�tett azokat a hamis „dokumentumokat” (pergameneket) gy�rtani, amelyekre tr�nig�ny�t alapozta. Ennek fej�ben de Ch�risey r�szesedett a k�z�s bar�t, de Sède sikerk�nyv�nek bev�tel�ben. Ezen azt�n �ssze is vesztek, mivel de Sède nem fizetett, de Ch�risey – ez a sok nemesi el�n�v val�sz�n�leg �ppolyan hamis, mint „de” Plantard�! – meg bossz�b�l leleplezte a csal�st. M�g civ�dtak, a hamis�tv�nygy�rt�s az�rt folyt tov�bb, mindaddig, am�g Jean-Luc Chaumeil - aki felfedezte Plantard m�ltj�nak s�t�t foltjait – leleplez�seivel k�nyszer�tette PP-t, hogy 1984. j�lius 10-ik�n vonuljon vissza a PS �l�r�l. A k�nyszer� visszavonul�s azonban nem jelentett v�gleg t�tlens�get. A csal�dfa �s a nagymester-lista �jabb �s �jabb v�ltozatai ker�ltek forgalomba. PP 1989 �s 1993 k�z�tt bizonygatta, hogy a kor�bbi list�k mind hamis�tv�nyok, melyeket Philippe Toscan du Plantier (l�tez� figura, vagy �jabb fantom?) LSD hat�sa alatt t�kolt �ssze, �s tagadni kezdte a templomos �r�ks�get. A Prieur� de Sion az �jabb v�ltozatban 1681-ben j�tt l�tre, Rennes-le-Ch�teau-ban – amely e legendak�r egy m�sik kiemelt helysz�ne –, �s Marie de Negri d’Albes nagyapja alap�totta. Ek�zben �jabb titkos lev�lt�rak „ker�ltek el�” – mintegy rendel�sre - Barcelon�b�l. Ezek szerint PP m�g mindig II. Dagobert k�sei sarja, de csak k�zvetve… A val�di lesz�rmazott Habsburg Ott�. H�s�nk kedv�t a tov�bbi geneal�giai bakugr�sokt�l k�zben elvette a b�r�s�g, amikor PP-vel esk� alatt bevallatta, hogy a nagymesterek list�j�ra felvett Roger-Patrice Pelat soha nem volt „szervezete” nagymestere, amint azt m�g 1993-ban �ll�totta. Ut�bbi, Mitterand eln�k bar�tja id�k�zben egy hatalmas p�nz�gyi botr�ny h�se �s v�dlottja lett, egy�tt a francia minisztereln�kkel, Pierre B�r�govoy-jal. Hi�ba, nem mindig k�nny� megv�lasztani �lmaink nagymester�t! A peches tr�n�r�k�s-nagymester 2000. febru�r 3-ik�n hunyt el P�rizsban, s elhamvasztott�k. �mde a kacsa, amit vil�gg� r�ppentett, tov�bb kering a leveg�ben. Mi pedig tov�bb t�prenghet�nk: egy szabadk�m�ves vajon mi�rt hoz l�tre antimaszonikus (�rtsd: szabadk�m�ves-ellenes) szervezeteket, �s a prel�tusok mi�rt b�szk�k az egyh�zellenes �s�kre? A legm�k�sabb mindenesetre, hogy a nagy hamis�t�s egy sz�llodatulajdonossal, Noel Corbu-val kezd�d�tt, aki fellend�tend� az �zletet, �gyes PR-fog�shoz folyamodott. Azt �ll�totta, hogy a h�za el�z� tulajdonosa, B�renger Saunière abb� (� lett a Da Vinci-k�d els� sz�m� halottj�nak „h�res” n�vad�ja) temploma fel�j�t�sakor egy kincset tal�lt, �s ez lett a Gr�l. Vajon a k�dfejt� Dan Brown fizet-e r�szesed�st, amolyan franchise-d�jat a tal�l�kony sz�llod�s lesz�rmazottjainak? Minden k�d Rennes-le-Ch�teau-ba vezet!” Dan Brown, fent eml�tett bestseller�ben - amelyb�l csak az US�-ban 7,5 milli� p�ld�nyt adtak el; de hozz�nk csak az elm�lt h�napokban, t�bb, mint k�t �ves k�s�ssel jutott el – t�telesen a k�vetkez�ket �rja: „ADATOK: A Sion Rend – egy 1099-ben alap�tott titkos t�rsas�g – l�tez� szervezet. 1975-ben a p�rizsi Bibliotheque Nationale-ban el�ker�lt pergamenek, az �gynevezett Les Dossiers Secrets a Sion Rend sz�mos tagj�t azonos�tj�k, k�zt�k Sir Isaac Newtont, Botticellit, Victor Hug�t �s Leonardo da Vincit.” Ezek ut�n l�ssunk �jabb m�rt�kad� id�zetet, Dr�bik J�nos ‘Uzsoraciviliz�ci�’ c�m� munk�j�b�l: „Az ut�bbi id�kben egyre fontosabb szerephez jut a Prieur� de Sion, amely az eur�pai t�rt�nelmi arisztokr�ci�t �s a (kir�lyi) dinaszti�kat t�m�r�ti, hit�k szerint J�zust�l sz�rmaztatott v�rs�gi kapcsolattal �s k�ldet�s-tudattal, valamint hatalmi ig�nyekkel (v�.: Meroving-dinasztia). Egyre t�bb kutat� foglalkozik r�szletesen a ‘Black Nobility’ vagyis a ‘Fekete Nemess�g’ t�rt�nelmi, illetve a ‘H�L�ZAT’ ir�ny�t�s�ban j�tszott meghat�roz� szerep�vel. Ez a ’fekete nemess�g’ Eur�pa leggazdagabb �s leghatalmasabb �si, nemesi csal�djaib�l �ll, akiknek az el�dei - t�bbek k�z�tt - olyan it�liai v�ros�llamok abszol�t uralkod�i voltak, mint p�ld�ul Velence �s G�nua. K�z�j�k tartoznak a Grosvenorok, a Braganz�k, a Savoyaiak, a Thurn-Taxis-h�z, a Thyssen-Bor-nemissza-h�z, a Bernadott�k, a Hannoveriek, a Hohenzollernek, azt�n az Or�niaiak, a Grimaldik, a Wittelsbachok, az Agnellik, a Colonn�k, a Palla-viciniek, �s tal�n a legfontosabbak, a Guelphsek, akiknek pl. egyenes-�gi le-sz�rmazottja II. Erzs�bet, jelenlegi brit uralkod�.” „A ‘Fekete Nemess�g’ kiemelked� szerep�t az is jelzi, hogy megalap�totta a ’H�romsz�zak Bizotts�g�t’, amely egyike a ’H�L�ZAT’ h�rom legfontosabb k�zponti int�zm�ny�nek, �s t�bb titkos t�rsas�got, s m�s tekint�lyes szervezetet (pl. a R�mai Klubot) ir�ny�t ma is.” A fekete nemess�g jelent�s szerepet j�tszott �s j�tszik az Eur�pai �ni� l�tre-hoz�s�ban, �s mai folyamatos b�v�t�s�ben (v�. pl.: Habsburg Ott�, mint a P�n-eur�pai �ni� eln�ke). A v�gs� c�l m�r hosszabb id� �ta egy olyan kontinent�lis szuperhatalom fel�p�t�se, amely versenyre kelhet a mai – mind gazdas�gi, mind katonai �rtelemben – egyeduralkod�, s�t Eur�p�t szinte m�r vazallus-szerepre k�nyszer�t� Amerikai Egyes�lt �llamokkal. T�rt�nt ugyanis m�g egy k�s�rlet a N�met-R�mai Birodalom felt�maszt�s�ra a XIX. sz�zad v�ge fel�. A francia szerz�, Jean-Luc Chaumeil szerint a Rennes-le-Chateaui rejt�ly t�bb szerepl�je a sk�t r�tus� szabadk�m�vess�g egyik szuper-titkos csoportj�nak tagja volt, mely (az Illumin�tusokhoz hasonl�an) teoz�fi�n �s gnoszticizmuson alapul� Eur�pai �ni� megteremt�s�n f�radozott. Ennek a t�rsas�gnak a neve ‘Hieron du Val d’Or’ (Waldorf?! - Cz. L.) volt, a c�lja pedig a K�lkapcsolatok Tan�cs��hoz �s a Trilater�lis Bizotts�g�hoz hasonl�: l�tre-hozni egy olyan vil�gm�ret�, isteni renden alapul� (evil�gi, politikai) rend-szert, „amelyben az orsz�gok csup�n tartom�nyok lenn�nek, a vezet�ik pedig csup�n egy glob�lis okkult elitkorm�ny helytart�i.” A kutat�k t�bbs�g�ben ez egy korai ‘�j Vil�grend’ j�v�k�p�t id�zi fel. Baigent, Leigh �s Lincoln �gy v�li: „A XIX. sz�zad sor�n a Sioni Rendh�z a szabadk�m�vess�gen �s a ‘Hieron du Val d’Or’-on kereszt�l megpr�b�lta moderniz�lt form�ban �jj��leszteni az egykori N�met-R�mai Birodalmat vagyis l�trehozni egy ‘teokratikus’ Eur�pai Egyes�lt �llamokat, amelyet a Habsburg-h�z �s a radik�lisan megreform�lt katolikus egyh�z egy�ttesen ir�ny�tana.” A k�s�rlet, �gy l�tszik, a XX. sz�zadi esem�nyek hat�s�ra megfeneklett. Az �sszeesk�v�sek e hom�lyos �s sz�vev�nyes h�l�ja a val�s�g egy olyan szintj�re utal, amellyel a napi sajt� nem foglalkozik. Baigent, Leigh �s Lincoln ki is jelentett�k: „K�ts�gbevonhatatlan bizony�t�kok �llnak rendelkez�s�nkre egy szervezett �s egys�ges keretint�zm�ny l�tez�s�r�l, mely �sszehangoltan dolgozik a h�tt�rben, fed�szervezeteket haszn�l �lcak�nt. Ezt a keretint�zm�nyt sehol nem nevezt�k meg ny�ltan, de minden jel arra utal, hogy val�j�ban ez a Sioni Rendh�z.” Elt�prengtek a Rendh�znak ‘az eur�pai �gyek s�t�t alvil�g�val’ is �sszef�gg� rejtett tev�kenys�g�n: „ahol �tfed�s van a maffia, a titkos t�rsas�gok �s a k�l�nb�z� h�rszerz� �gyn�ks�gek k�z�tt, ahol a legbefoly�sosabb �zleti k�r�k �sszefognak a Vatik�nnal, ahol hatalmas �sszegeket k�ltenek hom�lyos, titkos �gyletekre, ahol a politika, a vall�s, a k�mked�s, a p�nzhatalom �s a szervezett b�n�z�s k�z�tt h�z�d� hat�rvonalak lassank�nt �sszemos�dnak �s k�z�s zavaros �rdekter�lett� v�lnak, melyben Eur�pa kereszt�ny-demokrata p�rtjai, az eur�pai egys�get c�lz� k�l�nf�le mozgalmak, a kir�lyp�rti klikkek, az �jfajta lovagrendek, a szabadk�m�ves szekt�k, a CIA, a M�ltai Lovagrend �s a Vatik�n egyetlen hatalmas �rv�nyben egyes�lnek ideiglenesen valamilyen egy�ttes c�l �rdek�ben.” Eddig viszont m�g senkinek nem siker�lt pontos fogalmat alkotni a Rendh�z s az azt k�r�lvev� titkos csoportok mibenl�t�r�l a rengeteg hamis dokumentum, ellentmond�sos �ll�t�s �s a teljes hom�lyba vesz� m�lt miatt. „A Sioni Rendh�z kezdett egyfajta hologramhoz hasonl�tani, amelynek a k�pe prizmaszer�en aszerint v�ltozott, hogy milyen ir�nyb�l esett r� a f�ny �s a tekintet - �rt�k 1986-ban. Az egyik szemsz�gb�l befoly�sos, szerte�gaz�, hatalmas �s vagyonos nemzetk�zi titkos t�rsas�gnak l�tszott, melynek tagjai a kult�r�lis, a politikai �s a p�nz�gyi �let kiemelked� alakjai. M�s oldalr�l viszont zseni�lisan ki-tervelt szemf�nyveszt�snek t�nt az eg�sz, melyet egy kis csoport tal�lt ki valami hom�lyos c�lb�l. Bizonyos szempontb�l tal�n mindkett� egyform�n igaz.” Egyes kutat�k �gy v�lik: a Sioni Rendh�z k�pviselheti a h�tt�rhatalmi piramis cs�cs�t. Fog�kony, politikusi adotts�gokkal �s �rdekl�d�ssel rendelkez� fiatal szabadk�m�veseket h�v a tagjai k�z� a r�zsakeresztess�gen kereszt�l, hogy azut�n a legtehets�gesebbeket kik�pezze, �s a szervez�d� egys�ges vil�ghatalom (a vil�gkorm�ny) szolg�lat�ba �ll�tsa, s eljuttassa �ket az Illumin�tusok Rendje r�v�n a titkos h�tt�rhatalom, a szabadk�m�ves rangfokozatok legmagasabbj�ra. Az �j, kib�v�tett Eur�pai �ni� pedig - ak�r volt eredetileg ilyen ‘templomos’ koncepci�, ak�r nem - azon egys�ges Eur�p�r�l sz�l� elk�pzel�snek a pontos m�sa, amelyet az �j Vil�grend urai �s a Sioni Rendh�z meg�lmodtak... �me: az Illumin�tusok� mellett egy m�sik, „egyenrang�” t�rt�net, melyben egy eredeti legenda kel �letre, �s elkezd m�k�dni, majd a t�rt�nelem fej�re n�… V�c, 2005. m�jus 8. Czike L�szl�