Czike L�szl� A templomosok ut�dszervezetei Az ispot�lyosok 1070-ben, m�g az els� keresztes hadj�rat el�tt kezdt�k meg a m�k�d�s�ket, amikor is az olasz keresked�k egy csoportja k�rh�zat alap�tott Jeruzs�lemben, Keresztel� Szent J�nosnak szentelve. Miut�n 1099-ben a keresztes lovagok el is foglalt�k a v�rost, az ispot�lyosok rendd� alakultak �s nagymestert v�lasztottak. Eredetileg m�g nem voltak katonai rend, �m a Szent J�nos Lovagjainak Rendje egyre ink�bb katonai jelleget �lt�tt, amint a templomosok befoly�sa n�vekedett. A Szentf�ld veszt�vel az ispot�lyosok (�s a templomosok is) Ciprus sziget�re szorultak vissza. A templomosok sz�tver�se (1307-1314.) ut�n vagyonuk nagy-r�szt az ispot�lyosokhoz ker�lt, ami m�g tov�bb er�s�tette az am�gy is igen be-foly�sos rendet. Az ispot�lyos lovagok ezut�n Rodosz sziget�re k�nyszer�ltek k�lt�zni. Amikor a t�r�k�k 1522-ben, h�rom ostrom ut�n �tvett�k az uralmat a sziget f�l�tt, a rend M�lta sziget�re k�lt�z�tt, ahol felvett�k a M�ltai Szuver�n �s Katonai Rend, egyszer�bben a M�ltai Lovagrend nevet. Ma a m�ltai lovagok k�zpontja R�m�ban tal�lhat�, �s a p�pa k�zvetlen fennhat�s�ga al� tartozik. A lovagrendet t�bb mint negyven orsz�g f�ggetlen nemzetnek ismeri el. A rend ‘Jeruzs�lemi Szent J�nos Lovagjai’ nev�, k�l�n�ll� brit szervezete egy Londonban sz�kel� protest�ns (!) rend, amelynek a feje a mindenkori angol uralkod�. David Icke szerint: „A katolikus �s a protest�ns tagozat a legfels�bb szinten egy �s ugyanaz a szervezet. Mind a h�rom rend (�rtsd: a johannita, az ispot�lyos �s a m�ltai) ugyanolyan tev�kenys�get folytatott - bele�rtve a bank-tev�kenys�get is -, �s ugyanazokat a k�ny�rtelen �s g�tl�stalan m�dszereket alkalmazta, hogy el�rje c�ljait.” A XX. sz�zadi jeles amerikai szem�lyis�gek k�z�l olyanok �lltak vagy �llnak ma is kapcsolatban a M�ltai Lovagrenddel, mint a CIA k�t n�hai igazgat�ja, a Chrysler eln�k-vez�rigazgat�ja, az USA vatik�ni nagyk�vete �s egykori k�l�gy-minisztere (Haig). Az Actio Catholica vezet�j�t, dr. Luigi Gedd�t a M�ltai Lovagrend m�g ki is t�ntette munk�j�nak elismer�s��l, amelyet a Vatik�n, a CIA �s az Eur�pai Mozgalom (Joseph Retinger, a Bilderberg-csoport atyja szervezete) k�zti egy�ttm�k�d�sben v�gzett. „Ma a M�ltai Lovagrendet a Vatik�n �s a CIA k�zti egyik legfontosabb h�rviv� csatorn�nak tekintik.” - �rta Baigent, Leigh �s Lincoln. Manaps�g nem kevesebb, mint �t szervezet (rend) l�tezik, amely valamilyen form�ban a templomosok k�zvetlen �r�k�s�nek vallja mag�t. Az ispot�lyosok, a M�ltai Lovagrend, a Szent J�nos Lovagjai (a johannit�k), a szabadk�m�vesek, a r�zsakeresztesek, �s tal�n m�g n�h�ny szervezet, mind, - az ezoterikus tud�sukat a Salamon temploma al�l megszerz� templomos lovagokhoz vezetik vissza saj�t t�rt�net�ket. Ahogy azut�n ezek a csoportok egyre ink�bb egym�sba fon�dtak, - l�nyeg�ben a tags�guk is egybemos�dott. �s a templomos vagyon sk�ciai el-helyez�se valami eg�szen szokatlan dologgal p�rosult, amit a t�rt�n�szek szinte teljesen figyelmen k�v�l hagytak. Sk�ci�ban a XIV. �s a XVI. sz�zad k�z�tti id�szakban - t�bb mint k�tsz�z �vig - a templomosok minden jel szerint egyetlen szervezetet alkottak az ispot�lyosok rendj�vel. Ekkoriban sz�mos utal�s tal�lhat� egy olyan egyes�lt rendre, amely a ‘Szent J�nos Lovagjai �s a Templom Rendje’ nevet viseli. A m�ltai lovagok �pp a Vatik�nnal k�t�tt sz�vets�gnek k�sz�nhet�en v�szelt�k �t a k�z�pkori �ld�ztet�seket, s�t, n�hol r�szt is vettek az Egyh�z ellens�geinek �ld�z�s�ben. Hasonl�k�ppen Eur�pa sz�mos kir�lyi csal�dja, akik maguk is a Merovingok �s m�s dinaszti�k tr�nj�t bitorolt�k, egy�tt a Vatik�nnal, k�z�sen munk�lkodtak a status quo fenntart�s�n. E kir�lyi csal�dokat n�ha a ‘Fekete Nemess�g’ n�vvel illetik.” M�g nincsen �t �ve, hogy a „TESTAMEN - Leonardo evang�liuma” c�m� exkluz�v kiad�s� k�nyv szerz�je, Zelnik J�zsef, a Magyar Kult�r�lis Sz�vets�g eln�ke, a p�pa �ltal 1313. m�rcius 22-�n hivatalosan megsz�ntetett Templomos Lovagrend hazai nagymestere egy hosszabb interj�t adott a Magyar Nemzet has�bjain. Ebben eml�t�st tett arr�l is, hogy „meg kellene vizsg�lni a M�ltai Lovagrend val�di szerep�t a magyarorsz�gi rendszerv�lt�sban.” Zelnik J�zsef k�nyv�b�l m�g megtudhatjuk, hogy Leonardo da Vinci (Sandro Botticelli ut�n) annak a titkos t�rsas�gnak, a Prieur� de Sionnak volt a 12. nagymestere, amely el�rulta ‘az igazi templomosokat’ (Jacques de Molayt), �s �rul�s�val hozz�j�rult a templomos lovagrend felsz�mol�s�hoz (hivatkozott m�: 48. oldal). (A Prieur� de Sion nagymestere volt Sir Isaac Newton, Claude Debussy �s Jean Cocteau is, 1963-ban bek�vetkezett hal�l�ig. Az utols� ismert nagymester Pierre Plantard.) Annak a rendnek a felsz�mol�s�hoz, amelyet a p�pa 1313-ban ‘jogut�d n�lk�l’ megsz�ntetett, de amely Zelnik J�zsef szerint m�gis - hogy, hogy nem? - ‘�jj�-alakult’ 1979-ben, �s ezt �ll�t�lag maga II. J�nos P�l, az �jkori r�mai p�pa is meger�s�tette, amint Zelnik az ‘�j Ember’ katolikus hetilapnak (amelynek egyik szerkeszt�je is) ezt nyilatkozta, 2001. janu�r 21-�n. Elmond�sa szerint az ‘�jj�-alakult templomos lovagrend’ a p�pa �ltal elismert ‘egyetlen hiteles’, amelynek a lovagkeresztj�t �ppen megkapta. Azt a lovagkeresztet, amelyet Eur�p�ban �-rajta k�v�l m�g mind�ssze csak tizenegyen mondhatnak a maguk�nak... Mindez rendk�v�l furcsa �s ellentmond�sos! A legink�bb az�rt, mert a Vatik�n (a r�mai p�pa), a Hittani Kongreg�ci� - egy-kori eln�ke Jozef Ratzinger b�boros volt, aki most XVI. Benedek n�ven az �j p�pa - ma is mind�ssze csak k�t lovagrendet: a M�ltai Lovagrendet �s a Szent S�r �rz�inek Lovagrendj�t ismeri el jogfolytonosan legitimnek... Id�zetek k�vetkeznek (kiemel�sek t�lem: Cz. L.) L�szl� Andr�s: „A LOVAGI �T” c�m� el�ad�s�b�l, amelynek t�zisei 1998. augusztus 1-�n a szabolcsi Sz�z M�ria monostorban hangzottak el. „Mindig voltak �gymond titkos lovagrendek. Hogy ‘titkos’, azt jelentette: annyit tudtak r�luk, hogy vannak, - enn�l t�bbet szinte semmit. A Gr�lnak (ti. ‘a Szent Gr�l’ keres�inek, a ‘Gr�l Lovagjai’-nak) a k�s�bbi v�ltozata a r�zsakeresztess�g volt. Az alk�miai hermetika legf�bb hordoz�ja az igazi r�zsakeresztess�g, - a leger�teljesebben lovagi, ugyanakkor gnosztikus �s egyszersmind m�gikus �t is volt, egyszerre. A legszorosabb �rtelemben vett harcias lovagrendek vir�gkora a XI-XIV. sz�zad volt. Ezek a keresztes hadj�ratokkal f�ggtek �ssze, amelyeknek az volt a l�nyege, hogy a kereszt�nys�g foglalja el - vissza - a Szentf�ldet, Jeruzs�lemet, a k�r�l�tte fekv� f�ldeket, �s a Szents�rt, mindenekel�tt. (Mellesleg a porosz Johannita Lovagrendnek volt tiszteletbeli commendatora a k�t vil�gh�bor� k�z�tt: Vit�z Nagyb�nyai Horthy Mikl�s is.) A magyar k�z�let ‘h�tt�rvonulat�ban’ a porosz Johannita Lovagrendnek �s a M�ltai Lovagrendnek is szerepe volt, ut�bbinak els�sorban a Rend �gynevezett vil�gi Sz�vets�g�n kereszt�l, amelynek J�zsef f�herceg, kir�lyi herceg, t�bor-nagy volt az eln�ke. Ma a m�ltai �s porosz Johannita Lovagrend mellett m�g egy Johannita Lovagrend van, amely �kumenikus term�szet�, teh�t kereszt�ny alapokon �ll; - de mindegy a sz�mukra, hogy katolikus, protest�ns, vagy keleti ortodox, mert �ltal�ban sem elismert m�s lovagrendek �ltal. A Templ�rius Lovagrendet 1314-ben IV. (Sz�p) F�l�p megsemmis�tette: lefejezte, a vezet�it pedig meg�lette. (A Templ�rius Lovagrendet is �jra�lesztett�k, ezek az �jra-�leszt�si k�s�rletek azonban nem teljesen komolyak. Ahogy nem teljesen komoly az egykori magyarorsz�gi megl�t�re alapozva �jj��lesztett Szent Gy�rgy Lovagrend; - b�rmennyire szimpatikus is lenne a Szent Gy�rgy-eszme, ennek komolys�ga is vitathat�.) �ltal�ban azt mondj�k, hogy a templomosok vagyon�t akart�k megszerezni IV. (Sz�p) F�l�p, a p�pa �s Nogaret kancell�r, de - noha azt is meg akart�k szerezni - egy�ltal�n nem ez volt a f� �s meghat�roz� c�l. Volt a Templ�rius Lovagrendben egy a kereszt�nys�g �ltal�nos vonulatait meghalad� �s fel�l-m�l� spiritu�lis er�beli jelenl�t. Valamilyen beavat�si, megval�s�t�si t�bbletre t�rekedtek: ennek jegy�ben egy olyan spiritu�lis alakot �ll�tottak a k�z�p-pontba, melyet Baphometous-nak (‘Baphomet’, a lev�gott fej, a fejn�lk�li emberalak kultusza) neveztek, s ez val�sz�n�leg egy beavat�si istens�g neve. A Rend er�sen elmozdult a gnosztikus �s m�gikus orient�ci�k ir�ny�ba, �s val�-sz�n�leg volt egy olyan c�lja, amely c�l a p�pa, a cs�sz�r �s a lovagrend nagy-mester�nek vagy egy nagymester feletti f�nek egy szem�lyben val� egyes�t�se volt: a cs�sz�r legyen egyszerre p�pa s a legf�bb szem�lyis�ge a lovagrendnek, �s ez a valaki a Ghibellin-dinaszti�b�l ker�lj�n ki. (A Ghibellin-dinasztia tulajdonk�ppen a Hohenstaufen-dinasztia volt, akik azt �ll�tott�k, hogy a cs�sz�r magasabb rang� a p�p�n�l, hiszen ‘Vicarius Christi’, vagyis Krisztus helytart�ja, m�g a p�pa ‘csak’ ‘Vicarius Petri’, azaz P�ter hely-tart�ja... Vel�k szemben �lltak a Guelfek - a mai ‘Guelphs’-ek; amelyik dinaszti�b�l sz�rmazik p�ld�ul II. Erzs�bet, mai brit uralkod� is -, akik a p�pa cs�sz�r feletti korl�tlan fens�bbs�g�t ismert�k el, mondv�n, hogy b�rmikor maga a p�pa lehetne a cs�sz�r, de ha nem, akkor is felette �ll. Tarthatott ez eg�szen addig, am�g VIII. Henrik - hogy �rv�nytelenn� nyilv�n�thassa szab�lyos h�zass�g�t - �nk�nyesen ki nem vonta Angli�t a r�mai p�pa fennhat�s�ga al�l, megt�ve mag�t az anglik�n egyh�z fej�nek is... Mert e l�p�s�vel ugyan most sem ‘a v�n kontinens n�met-r�mai cs�sz�r�t’, de a mindenkori angol uralkod�t, a kir�lyt rangsorban felt�tlen�l a r�mai p�pa ‘f�l�’ rendelte. L�sd m�g Heribert Illig: ‘A kital�lt k�z�pkor’ c�m� k�nyv�nek az 557. oldal�n - Welfek �s Staufok c�m alatt.) A lovagi tendenci�k, mindenekel�tt a Templ�rius Lovagrend - legszorosabban k�t�d�tt a Hohenstaufen-Ghibellin t�rekv�sekhez, annyira, hogy a k�z�pkor lovagi uralkod�s�t d�nt� m�rt�kben ez a Ghibellin-szellemis�g hat�rozta meg, szoros �sszef�gg�sben a Teuton Lovagrenddel �s m�g ink�bb a Templ�rius Lovagrenddel, mindaddig, am�g ez ut�bbi fenn�llt... Ut�na az eg�sz ghibellin-vil�g �sszeomlott, az utols� ghibellin-tr�nk�vetel�t is lefejezt�k.” A p�pa �gy val�sz�n�leg kev�sb� vagyonszerz�si, mint ink�bb strat�giai megfontol�sokb�l d�nthetett a Templomos Lovagrend megsz�ntet�se mellett (1313.)... Mert nem akart ugyan nyugatr�mai cs�sz�r lenni, de �pp �gy nem akarta, hogy a P�pas�g, a r�mai p�pa v�g�l is ‘al�rendel�dj�k’ egy evil�gi hatalomnak, a templomos szellemis�gben fogant �sszeur�pai n�met-r�mai (Stauf) cs�sz�rs�gnak, illetve mag�nak ‘a cs�sz�rnak’... Zelnik J�zsef, a feloszlatott, de nemr�g �jra�lesztett Templomos Lovagrend �j-magyar nagymestere �gy �rt err�l a ‘TESTAMEN, Leonardo evang�liuma’ m�ve 48. oldal�n: „A templomos rend m�g�tti titkos szervezetnek (Prieur� de Sion) m�r k�nyelmetlenn� v�lt a f�kevesztett hatalm� rend (ti. a Templomos!), amely �gy kezdett m�k�dni, mint egy szupranacion�lis nagyv�llalkoz�s, �s f�l� volt, hogy elszakad att�l a titkos k�ldet�s�t�l, ami�rt l�trej�tt. �n, mint a titkos rend (Prieur� de Sion) tizenkettedik nagymestere, (el)ismerem, de senkinek el nem mondhatom azt a d�nt�st, hogy a felfuvalkodott �s v�gs�kig elad�sodott Sz�p F�l�p�t eszk�zk�nt haszn�ltuk (fel) az �gyh�z.” - mondatja ki Leonard�val... Nem sokkal ezel�tt megtudhattuk, hogy a feloszlatott templomos lovagrend vagyona a M�ltai Lovagrend� lett, akik kor�bban ‘az ispot�lyosok’ (johannit�k) voltak. Jim Marrs ‘A titkos uralom’ c�m� k�nyv�ben fel is sorolta mindazokat a szervezeteket, melyek ‘a templomosok’ ut�dainak vallj�k magukat. Nincs k�zt�k ‘templomos lovagrend’. Hacsak nem... „B�r Jacques de Molay nagymester hal�la a templomosok ny�lt hatalm�nak a v�g�t jelentette, bizonyosnak t�nik, hogy a Rend fennmaradt �s m�s titkos t�rsas�gokba olvadt. A mai t�rt�nelemk�nyvek �s lexikonok majdnem kiv�tel n�lk�l azt �rj�k a rendr�l, hogy a XIV. sz�zadban v�glegesen megsz�nt. Csak-hogy nincsen igazuk (Gardner), mert a ‘Jeruzs�lemi Templom Lovagi Katonai Rendje’ (a templomosok leg�jabb megnevez�se!), amely megk�l�nb�ztetend� a k�s�bb megalakult szabadk�m�ves templomosokt�l, a mai napig is vir�gzik az eur�pai kontinensen �s Sk�ci�ban.” Majd Jim Marrs �gy folytatja: „Picknett �s Prince is egyet�rtett ezzel: ‘A templomos lovagok hat�s�gi elnyomat�s�nak a s�t�t korszak�t k�vet�en a lovagrend egy f�ldalatti mozgalomm� alakult �t, �s sz�mos szervezetre m�g azut�n is jelent�s hat�st gyakorolt. Id�vel nyilv�nval�v� v�lt, hogy a r�zsakeresztesek �s a szabadk�m�vesek neve alatt a templomosok - az �ltaluk megszerzett tud�ssal egyetemben - tov�bbra is fennmaradtak.” A templomosok m�g�tt pedig a vil�g egyik legrejt�lyesebb titkos t�rsas�ga h�z�dik meg, amely nemcsak a politika ir�nt mutatott �l�nk �rdekl�d�st, ha-nem az �ltal�nosan elfogadott vall�si tanokt�l is elt�r� n�zeteket vallott. Ez a nagyon kev�ss� ismert t�rsas�g: a Sioni Rendh�z.” Felhaszn�lt �s aj�nlott irodalom: Jim Marrs: A titkos uralom David V. Barrett: Titkos t�rsas�gok Baigent, Leigh �s Lincoln: Szent V�r, Szent Gr�l Zelnik J�zsef: TESTAMEN, Leonardo evang�liuma L�szl� Andr�s: internetes tanulm�nyai a lovagrendekr�l. V�c, 2005. m�jus 10. Czike L�szl�