Czike L�szl� V�dirat az �n. „tud�salap�” vil�gn�zet �s t�rsadalom�p�t�s ellen Dan Brown vitathatatlanul az �j m�faj, a history-fiction legjobb, legn�pszer�bb �r�ja. K�nyveit milli�k �s milli�k olvass�k szerte a vil�gon; a v�n Eur�p�ban �pp�gy, mint az �jvil�gban, amely az �j Vil�grend „sz�l�haz�ja”. Igen, az �j Vil�grend�, melyet senki nem ismer, m�gis mindenki �p�t. Az Illumin�tusok „new world order”-�t, amely a hit helyett az �n. „tud�salapra” �p�l. Arra a tud�salapra, amelyet a magyar k�z�letben is egyre t�bbet, egyre t�bben emlegetnek a parlamentben �pp�gy, mint a telev�zi�ban. Az orsz�ggy�l�si k�pvisel�k halandzs�j�nak legsemmitmond�bb, de egyszer s mind leggyakrabban haszn�lt fr�zis�v�, s�t, mi t�bb, napi k�telez� „p�rt-im�ds�g�v�”, szlogenj�v� v�lt, k�l�n�sk�pp, ami�ta a minisztereln�k, Gyurcs�ny Ferenc is a z�szlaj�ra t�zte. A history-fiction – mint irodalmi m�faj – a legesleg�jabb szellemi term�k; a modern kor �s politika adekv�t, korszer� lek�pez�se. Aki olvassa Dan Brown reg�nyeit, val�s�ggal falja a cselekm�nyt, amely elk�peszt� „t�rt�nelmi” fordulataival elk�pr�ztat, hiszen a r�gm�lt klasszikuss� merevedett alakjait, esem�nyeit ak�r egy mai akci�filmben, �gy mutatja be, �s ez�ltal kett�s, manipulat�v hat�st �r el. A t�rt�nelem klasszikus alakjai �j ruh�ba �lt�znek �s �j t�pus� probl�m�k megold�s��rt, �jszer� feladatokat is kapnak. Egyr�szt lebilincsel�en elsz�rakoztatja a gyan�tlan olvas�t, m�s-r�szt ravasz �rukapcsol�ssal, a tudom�nyoss�g l�tszat�t keltve olyan „ismereteket” cs�p�gtet a mindenre nyitott hamis tudat�ba, amelyekkel alapvet�en �t�rja, mintegy �szrev�tlen�l fel�l�rja az eg�sz val�s t�rt�nelmet. Ez a technika az illumin�tus „vet�tett, festett vil�g” koncepci� szerves r�sze. Igen: amit az emberek el akarnak hinni, azt el is hiszik. Miut�n a telev�zi� m�r sikeresen �tprogramozta az emberek z�m�nek agy�t – mert elhitette vel�k, hogy az a val�di vil�g, a val�di �let, amit a telev�zi�ban mutatnak nekik, amit az �sszt�rsadalmi val�s�gshow szerepl�i alak�tanak -; j�het az �j tartalom: egy olyan, visszamen�leg �jra�rt t�rt�nelem elfogadtat�sa, amely a ma szerves, hiteles el�zm�ny�nek t�nik. A „j�” history-fiction reg�ny – mint modern mese - boszork�nyos �gyess�ggel keveri a k�rty�kat. Mesterien keveri �ssze a hiteles elemeket a l�gb�l kapottakkal, egy el�re meg�rt �j forgat�k�nyv �tmutat�sai szerint, melynek a titkos c�lja, hogy �tprogramozza – most m�r nemcsak az emberek agy�t, hanem – az eg�sz emberi t�rt�nelmet, egy visszamen�leg �t�rt m�ltb�l az illumin�lt j�v� fel�. Dan Brown reg�nyei – ravasz apol�gi�k. Egy manipul�lt j�v� apol�gi�i, amelyek egy meghamis�tott m�ltb�l eredeztetik a mai rettenetes, �jravakolt jelent, hogy elfogadtass�k, legitim�lj�k a bek�vetkez� orwelli j�v�t. A paranoi�s skizofr�nek vil�ga ez. Azok sz�rny� vil�ga, akik k�ts�gbeesett-g�rcs�sen ragaszkodnak az egyszer orvul megszerzett hatalomhoz, hogy korl�tlan szem�lyi szabads�ggal rendelkezzenek m�sok �let�vel �s munk�j�val. Azok vet�tett-festett alvil�ga, akik e r�vidke k�r�sz�let�kben pr�b�lnak leszak�tani minden vir�got �s gy�m�lcs�t, mert oda�t nem lesz r� m�r idej�k. Mert csak itt akarnak �lni, oda�t nem. Mert gy�l�lik Istent, aki a vil�gmindens�g teremt�je �s ura. �lc�z�sul tud�s-alap�nak nevezt�k el r�ms�ges vil�gukat, melyb�l kiz�rt�k Istent, �s a gondvisel�st a „tudom�nnyal” �s a „szoci�lpolitik�val” �g�rik helyettes�teni, sikertelen�l. A szeretetet �s a hitet semmilyen f�ldi hatalom vagy korm�ny nem p�tolhatja. Gyurcs�ny, Pet�, Kuncze s Hiller ostoba elk�pzel�seit maximum Rockefeller igazolja vissza. Ebben a kegyetlen vil�gban semmi nem az igazi. K�d�r ezerszer k�l�nb volt n�luk – s�t: „Come back, Medgyessy! -, mert az � kis-szer� �s kicsinyhit� vil�g�ban legal�bb a krumplileves krumpli-leves volt, a Trabant meg Trabant. Gyurcs�ny�k bilderbergi �s monteri�i vil�g�ban egy dolog igaz�n „�letszer�” �s k�zzelfoghat�: az int�zm�nyes hazudoz�s �s konspir�ci�. Mindez az er�lk�d�s arra, csakis arra ir�nyul, hogyha kell, m�g falrenget� hazugs�gok �r�n is, foggal-k�r�mmel is, de meg�rizz�k a hatalmat, mert ezen a vil�gon semmi m�shoz nem �rtenek, csak a kizs�km�nyol�shoz. �bel sz�ntott-vetett, a f�ldje d�san termett. Tetszett is az �rnak a munk�ja gy�m�lcse. Mert �bel er�sen hitt, �s a munk�ja minden eredm�ny�t mindenhat� Isten�nek aj�nlotta. �mde akkor j�tt a tud�salap� K�in, aki nem szeretett, �s nem is tudott dolgozni – sem vetni, sem aratni nem akart -, ehelyett csak azon j�rt az esze egyfolyt�ban, mik�nt is vehetn� el �belt�l, Istent�l kapott-termett javait. Agyonad�ztatta �belt, kiforgatta minden�b�l, most m�g az utols� rongyait – a t�rsadalombiztos�t�s�t – is elveszi, sz�z apr� ty�kl�p�ssel, mert minek is legyen eg�szs�ges az, akinek �gysincs semmije. Az �sszetarh�lt ad�bev�telt azt�n kivitt�k a K & H bank titkos trezorj�b�l, a kihallgat�si jegyz�k�nyveket meg el�gett�k… Most teh�t az irodalmi id�zet k�vetkezik Dan Brown „Angyalok �s d�monok” c�m� bestseller�b�l, - mintegy bemutatand� a szupra-nacion�lis demag�gia gy�kereit, azt a hamis ideol�gi�t, amelyb�l ez az eg�sz rendszerv�lt� �gyn�k-hanc�r kezdetekt�l t�pl�lkozik: „Az Illumin�tusokhoz – mondta most m�lyebb hangra v�ltva -, �s azokhoz a tud�sokhoz sz�lok, akiket illet. – Sz�netet tartott. Megnyert�tek a h�bor�t. A kerekek m�r r�g�ta mozg�sba lend�ltek. A gy�zelmetek elker�lhetetlen. Soha nem volt m�g ennyire vil�gos ez, mint �pp ebben a pillanatban. A tudom�ny az �j Isten. Orvos-tudom�ny, elektronikus kommunik�ci�, �rutaz�s, g�nseb�szet… ezek azok a csod�k, amelyekr�l ma a gyerekeinknek mes�l�nk. Ezek azok a csod�k, amelyeket annak a bizonys�g�ul hirdet�nk, hogy a tudom�ny adja meg nek�nk a v�laszokat. A szepl�telen fogantat�sr�l, az �g� csipkebokorr�l �s a kett�v�l� tengerr�l sz�l� r�gi mes�k m�r nem �rv�nyesek. Az Isten kiment a divatb�l. A tudom�ny megnyerte a csat�t. Megadjuk magunkat. De a tudom�ny gy�zelm��rt – tette hozz� a camarlingo er�sebb hangon – mindannyiunknak fizetn�nk kell. S�lyos lesz a fizets�g. A tudom�ny enyh�theti ugyan a betegs�g s a l�lek�l� robot k�njait, ell�that benn�nket a sz�rakoz�sunkat s a k�nyelm�nket szolg�l� megannyi k�ty�vel, �mde egy olyan vil�gba vet minket, amelyben m�r nincsenek csod�k… A naplemente hull�mhosszakra �s frekvenci�kra zsugorodott. A vil�gegyetem bonyolult titkai puszt�n a matematikai k�pletekre egyszer�s�dtek. Saj�t emberi l�nyk�nt birtokolt �n�rt�kel�s�nk is megsemmis�lt. A tudom�ny azt �ll�tja, hogy a F�ldbolyg�, minden lak�j�val csak jelent�ktelen porszem a nagyszab�s� tervben. Kozmikus v�letlen. A technol�gia, amelyr�l azt �g�rt�k, hogy �ssze fog k�tni, - ink�bb csak elv�laszt benn�nket. Imm�r valamennyien elektronikusan r� vagyunk csatlakozva a vil�gra, m�gis v�gtelen�l egyed�l vagyunk. Er�szak, megosztotts�g, megt�veszt�s �s �rul�s z�dul r�nk. A szkepticizmus er�ny lett. A cinizmus �s a bizony�t�kok k�vetel�se a felvil�gosults�g jele. Csoda-e, hogy az emberek ma depresszi�snak �s vesztesnek �rzik magukat, sokkal ink�bb, mint a t�rt�nelem sor�n b�rmikor? Van valami, ami szent a tudom�ny sz�m�ra? A tudom�ny v�laszokat keresve, a meg nem sz�letett magzatainkkal k�s�rletezik. S�t, arra k�sz�l, hogy �trendezze benn�nk a DNS-sorozatot. Egyre kisebb �s kisebb darabokra has�tja az Isten vil�g�t, mik�zben az �rtelm�t keresi…, de csak tov�bbi k�rd�seket tal�l. A tudom�ny �s a vall�s k�z�tt r�g�ta foly� h�bor� most v�get �rt. – mondta a camarlingo. Ti gy�ztetek. De cseppet sem becs�letes eszk�z�kkel. Nem azzal, hogy megadt�tok a v�laszokat. Ti azzal gy�ztetek, hogy radik�lisan �t�ll�tott�tok a t�rsadalmat, mely m�r haszn�lhatatlanoknak tekinti a kor�bban sarokk�veknek sz�m�t� igazs�gokat. A vall�s nem b�rja az iramot. A tudom�ny exponenci�lisan n�vekszik. �gy t�pl�lja �nmag�t, mint egy v�rus. Minden �j felfedez�s kaput nyit egy k�vetkez� felfedez�snek. Az emberis�gnek t�bb ezer �v�be ker�lt, hogy eljusson a ker�kt�l az aut�ig. De az aut�t�l eljutni a vil�g�rbe, m�r csup�n n�h�ny �vtizedbe telt. Manaps�g imm�r hetekben m�rj�k a tudom�nyos halad�st. T�l vagyunk p�r�gve. Egyre m�ly�l k�zt�nk a szakad�k s ahogy a vall�s mind jobban lemarad, az emberek spiritu�lisan l�g�res t�rben �rzik magukat. Az �rtelem�rt ki�ltunk. Higgy�k el nekem, val�ban ki�ltozunk. Uf�kat l�tunk, egy m�s vil�ggal, vagy szellemekkel keres�nk kapcsolatot, testen k�v�li �lm�nyekkel �s agykontrollal k�s�rletez�nk… mindezeken a h�bortos �tleteken ott van a tudom�nyos m�z, pedig gyal�zatosan esztelenek. A mag�nyos, elk�nzott modern l�lek k�ts�gbeesett ki�lt�sai ezek, a lelk�nk�, amelyet megnyomor�t a saj�t felvil�gosults�ga �s arra val� k�ptelens�ge, hogy a technik�n k�v�l b�rmi m�sban �rtelmet tal�ljon. A camarlingo most m�g er�teljesebben besz�lt. – Azt mondj�k, hogy a tudom�ny fog minket megmenteni. �n azt mondom, a tudom�ny elpuszt�t benn�nket. Galilei kora �ta az egyh�z megpr�b�lja lass�tani a tudom�ny k�ny�rtelen iram�t, b�r n�ha helytelen eszk�z�kkel, de mindig a legjobb sz�nd�kokt�l vezettetve. A k�s�rt�s azonban t�ls�gosan nagy ahhoz, hogy az ember ellen tudjon �llni… Figyelmeztetlek benneteket, n�zzetek sz�t magatok k�r�l. A tudom�ny nem tartotta be az �g�reteit. A hat�konys�g �s az egy-szer�s�g �g�rete nem hozott m�st, mint k�rnyezetszennyez�st �s k�oszt. Megosztott �s bolond faj vagyunk… - a pusztul�s �tj�n j�runk. Ki ez az Isten-tudom�ny? Ki az az (�j) Isten, aki hatalmat ad a n�p�nek, de nem ad hozz� erk�lcsi kereteket, amelyek megszabhatn�k, hogyan �ljen ezzel a hatalommal? Mif�le Isten az, aki megengedi egy gyermeknek, hogy j�tsszon a t�zzel, de nem figyelmezteti a vesz�lyekre? A tudom�ny nyelve nem ny�jt t�mpontot a j�r�l �s a rosszr�l. A tudom�nyos k�nyvek elmondj�k nek�nk, hogyan lehet beind�tani a nukle�ris reakci�t, de egyetlen fejezet�k sem t�rgyalja azt a k�rd�st, hogy ez j�, vagy rossz elgondol�s. Azt mondom a tudom�nynak: az egyh�z elf�radt. Kimer�tett minket az, hogy megpr�b�ltunk t�mpontokat adni. Felem�sztett�k forr�sainkat a hadj�ratban, amelynek sor�n az egyens�lyt akartuk k�pviselni, m�g ti vakon t�rt�tek magatokat a m�g kisebb chipek�rt �s m�g nagyobb profit�rt. Nem k�rdezz�k, mi�rt nem szab�lyozz�tok magatokat, hisz’ hogyan is tehetn�tek? A vil�gotok olyan gyorsan halad, hogy ha meg�lln�tok ak�r csak egyetlen pillanatra is, hogy felm�rj�tek tetteitek k�vetkezm�nyeit, valaki, aki m�g hat�konyabb, azonnal elsz�guldana mellettetek… Teh�t haladtok tov�bb. Ti terjesztitek a t�megpuszt�t� fegyvereket, de a p�pa az, aki beutazza a vil�got, �s k�ny�r�g a vezet�knek, hogy tan�s�tsanak �nm�rs�kletet. Ti �l�l�nyeket kl�noztok, de az egyh�z az, amely eml�kezet�nkbe id�zi cselekedeteink erk�lcsi vonatkoz�sait. Ti arra �szt�nzitek az embereket: telefonon, k�perny�n s sz�m�t�-g�pen kapcsol�djanak egym�shoz, de az egyh�z az, amely kit�rja kapuit, �s arra int, hogy szem�lyes kapcsolatot keress�nk, mivel arra teremtettek minket. Ti - az �letment� kutat�sok nev�ben - k�pesek vagytok meg�lni a m�g meg nem sz�letett magzatot is. �s megint csak az egy-h�z az, amely r�mutat ennek az �rvel�snek a hamiss�g�ra. �m ti tudatlannak nevezitek az egyh�zat. Ki h�t a tudatlanabb? Az az ember, aki nem ismeri a vill�ml�s magyar�zat�t, vagy az, aki nem tiszteli a f�lelmetes erej�t? Ez az egyh�z a kez�t ny�jtja fel�tek. Mindenki fel�. �s m�gis, ti ell�kitek ezt a fel�tek ny�jtott kezet. Mutassatok bizony�t�kot Isten l�tez�s�re, mondj�tok. �n meg azt mondom, haszn�lj�tok t�vcs�veiteket, n�zzetek r� az �gboltra, �s feleljetek: h�t lehets�ges az, hogy nincsen Isten? Azt k�rditek, hogy milyen az Isten. �n azt k�rdem, honnan val� ez a k�rd�s? A v�lasz egy �s ugyanaz. Nem l�tj�tok Istent a tudom�nyotokban? Hogyan lehet �t nem �szrevenni? Azt �ll�tj�tok, m�r a legkisebb v�ltoz�s a gravit�ci� nagys�g�ban vagy egy atom s�ly�ban el�g lett volna, hogy a vil�gegyetem�nk holt-�lettelen k�dd� v�ljon a mennyei �gitestek csod�latos tengere helyett, �s m�gsem vagytok k�pesek megl�tni ebben Isten kez�t? T�nyleg annyival k�nnyebb abban hinni, hogy egyszer�en csak j� lapot h�ztunk a milli�rdos paklib�l? Olyan m�ly spiritu�lis cs�dbe jutottatok, hogy komolyan ink�bb hisztek a matematikai lehetetlenben, mint egy n�lunkn�l nagyobb hatalomban? De ak�r hisztek Istenben, ak�r nem – mondta a camarlingo az elsz�nts�gt�l cseng� hangon -, ezt m�r el kell hinnetek. Amikor az emberi faj elveti mag�t�l a mi igazs�gunkat egy n�lunk nagyobb hatalomr�l, akkor elvesz�tj�k a sz�mon k�rhet�s�g tudat�t. A hit… valamennyi hit… figyelmeztet�s arra, hogy van valami, amit mi nem �rthet�nk, valami, ami el�tt sz�mot kell adnunk… A hittel sz�mon k�rhet�k vagyunk m�sok s �nmagunk el�tt, egy magasabb igazs�g el�tt. A vall�s nem hib�tlan, de csak az�rt nem, mert maga az ember sem hib�tlan. Ha a k�lvil�g �gy tudn� l�tni ezt az egyh�zat, ahogyan �n… ha t�ll�tna ezen falak ritu�l�j�n… egy modern csod�t l�tna… t�k�letlen, egyszer� lelkek testv�ris�g�t, mely nem akar t�bbet, mint a r�szv�t hangj�n sz�lni egy t�lp�rg�tt vil�gban. Kiment�nk a divatb�l? – tette fel a k�rd�st a camarlingo. – Ezek a f�rfiak (a b�borosok) itt dinozauruszok? H�t �n? Val�ban nincs sz�ks�ge a vil�gnak olyanokra, akik sz�t emelnek a szeg�nyek�rt, a gyeng�k�rt, az elnyomottak�rt, vagy a meg nem sz�letett gyermekek�rt? Val�ban nincs sz�ks�g�nk ezekre a lelkekre, akik ha t�k�letlenek is, de arra sz�nj�k eg�sz �let�ket, hogy rim�nkodjanak nek�nk: k�vess�k az erk�lcs jelz�kar�it, hogy el ne t�vedj�nk? Ma este egy mered�ly sz�l�n gubbasztunk. Senki nem engedheti meg mag�nak a k�z�ny�s belet�r�d�s luxus�t. Ak�r a S�t�nnak, ak�r egyszer�en romlotts�gnak vagy erk�lcstelens�gnek tekintitek ezt a gonoszt… a s�t�t er� l�tezik, �s napr�l napra hatalmasabb. Ne kicsinyelj�tek le. Ez az er�, j�llehet �ri�si, nem legy�zhetetlen. Az isteni er� elb�r vele. Hallgassatok a sz�vetekre. Hallgassatok – Istenre. Egy�tt elh�tr�lunk a szakad�k sz�l�r�l. A camarlingo let�rdelt az olt�rn�l. – Im�dkozzatok velem. A b�borosok koll�giuma t�rdre hullt, hogy csatlakozzon hozz� az im�ban. Odakint a Szent P�ter t�ren �s az eg�sz f�ldkereks�gen… a megd�bbent vil�g egy�tt t�rdelt vel�k.” Mi�rt adott az �r teljesen szabad akaratot az embernek, hogy egy kiv�tellel az �denkert b�rmely, tetsz�leges f�j�r�l szakaszthasson gy�m�lcs�t? �s mi�rt csak egyetlen-egynek, �pp a Tud�s F�j�nak a gy�m�lcs�t�l, a tud�s alm�j�t�l tiltotta el? Mert az �sb�n, hogy az ember Isten akar lenni, a S�t�n k�s�rt�se. A mindentud�s joga egyed�l a mindenhat�, teremt�, gondvisel� Isten�, s privil�gium�t a Gonosz k�ts�gbe vonja. Az eg�sz t�rt�nelem sor�n visszat�r az a vez�rmot�vum, hogy az �rd�g – milli� k�s�rt�ssel – r� akarja venni az embert: seg�tsen neki „letasz�tani az Istent” a vil�gmindens�g tr�nj�r�l, s „� lehet�v� teszi” a sz�m�ra, hogy mindenhat� legyen. A S�t�n legnagyobb k�s�rt�se a „mindentud�s alm�ja: egyeteme”. Az anyagi vil�gban – itt, a F�ld�n – �pp a mindentud�s lehet�s�ge l�tszat�nak kelt�s�vel uralkodik. Err�l sz�l a technikai fejl�d�s… No de az ember nemcsak szabad akaratot kapott Isten�t�l, hanem intelligenci�t is. Mi h�v�k, a gonosz kev�lys�g�vel ellent�tben m�s-k�ppen hat�rozzuk meg. Mert mi is az emberi intelligencia? Nem a „tud�s” maximuma vagy az inform�ci� monop�liuma. Eg�szen m�s: a saj�t kicsinys�g�nk, porszem mivoltunk b�lcs felismer�se. K�pess�g, hogy r��bredj�nk: Isten n�lk�l semmik vagyunk. A „tud�s �s a meggazdagod�s” vil�g�val szemben a hitvall�s �s a h�s�g, az igazs�g �s a becs�let, a munka �s az �p�t�s val� vil�g�t k�n�ld az embereknek, Viktor, �s akkor gy�zni fogsz! Ne a „tud�s” �s az �nmagunk isten�v� �nfejleszt�s aljas hazugs�g�nak egy m�sik, szel�debb, kev�sb� kommunista �s liber�lis v�ltozat�t k�n�ld nek�nk, hanem add vissza az int�zm�nyes istenhit igaz lehet�s�g�t – orsz�gnak, n�pnek, szem�lynek egyar�nt. Mutasd meg, hogy Te – nem vagy illumin�tus! �ldozd fel az �rdekeidet a nemzet, a n�p �rdekei�rt! Egy eg�sz orsz�g fog k�vetni T�ged! V�c, 2005. m�jus 10. Czike L�szl�