Czike L�szl� Templomosok �s szabadk�m�vesek Id�zetek k�vetkeznek (kiemel�sek t�lem: Cz. L.) L�szl� Andr�s: „A LOVAGI �T” c�m� el�ad�s�b�l, amely t�zisei 1998. augusztus 1-�n a szabolcsi Sz�z M�ria monostorban hangzottak el. „Mindig voltak �gymond titkos lovagrendek. Hogy ‘titkos’, azt jelentette: annyit tudtak r�luk, hogy vannak, - enn�l t�bbet szinte semmit. A Gr�lnak (ti. ‘a Szent Gr�l’ keres�inek, a ‘Gr�l Lovagjai’-nak) egy k�s�bbi v�ltozata a r�zsakeresztess�g volt. Az alk�miai hermetika legf�bb hordoz�ja az igazi r�zsakeresztess�g, - a leger�teljesebben lovagi, ugyanakkor gnosztikus �s m�gikus �t volt, egyszerre. A legszorosabb �rtelemben harcias lovagrendek vir�gkora a XI-XIV. sz�zad volt. Ezek a keresztes hadj�ratokkal f�ggtek �ssze, amelyeknek az volt a l�nyege, hogy a kereszt�nys�g foglalja el - vissza - a Szentf�ldet, Jeruzs�lemet, a k�r�l�tte fekv� f�ldeket, �s a Szents�rt mindenekel�tt. A Templ�rius Lovagrendet 1314-ben IV. (Sz�p) F�l�p megsemmis�tette: le-fejezte, a vezet�it kiv�geztette. (A Templ�rius Lovagrendet is �jra�lesztett�k, ezek az �jra�leszt�si k�s�rletek azonban nem teljesen komolyak.) Azt mondj�k, hogy a templomosok vagyon�t akart�k megszerezni IV. (Sz�p) F�l�p, a p�pa �s Nogaret kancell�r, de egy�ltal�n nem ez lehetett a meghat�roz� c�l. Volt a Templ�rius Lovagrendben a kereszt�nys�g �ltal�nos vonulatait meghalad� �s fel�lm�l� spiritu�lis er�beli jelenl�t. Valami beavat�si, megval�s�t�si t�bbletre t�rekedtek: ennek jegy�ben egy spiritu�lis r�malakot �ll�tottak a k�z�ppontba, amelyet Baphometous-nak (‘Baphomet’, a lev�gott fej, a fejn�lk�li emberalak kultusza) neveztek, s ez val�sz�n�leg egy beavat�si istens�g neve. A Rend er�sen elmozdult a gnosztikus �s m�gikus orient�ci�k ir�ny�ba, �s volt egy olyan c�lja, mely a p�pa, a cs�sz�r �s a lovagrend nagymester�nek vagy egy nagymester feletti f�nek egy szem�lyben val� egyes�t�se volt: a cs�sz�r legyen egyszerre p�pa s a legf�bb szem�lyis�ge a lovagrendnek, �s ez a valaki a Ghibellin-dinaszti�b�l ker�lj�n ki. (A Ghibellin-dinasztia tulajdonk�ppen a Hohenstaufen-dinasztia volt, akik azt �ll�tott�k, hogy a cs�sz�r magasabb rang� a p�p�n�l, mert ‘Vicarius Christi’ vagyis Krisztus helytart�ja, m�g a p�pa ‘csak’ ‘Vicarius Petri’, azaz P�ter helytart�ja... Vel�k szemben �lltak a Guelfek - a mai ‘Guelphs’-ek; k�z�l�k sz�rmazik p�ld�ul II. Erzs�bet, a mai brit uralkod� is! -, akik a p�pa cs�sz�r feletti korl�tlan fens�bbs�g�t ismert�k el, mondv�n, hogy b�rmikor a p�pa lehetne a cs�sz�r, de ha nem, akkor is felette �ll. Tarthatott ez eg�szen addig, am�g VIII. Henrik - hogy �rv�nytelenn� nyilv�n�thassa szab�lyos h�zass�g�t - �nk�nyesen ‘ki nem vonta’ Angli�t a r�mai p�pa fennhat�s�ga al�l, megt�ve �nmag�t az anglik�n egyh�z fej�nek is. E l�p�s�vel ugyan nem ‘a v�n kontinens n�met-r�mai cs�sz�r�t’, de a mindenkori angol uralkod�t rangsorban felt�tlen�l a r�mai p�pa ‘f�l�’ rendelte.) A lovagi tendenci�k, mindenekel�tt a Templ�rius Lovagrend legszorosabban k�t�d�tt a Hohenstaufen-Ghibellin t�rekv�sekhez, annyira, hogy a k�z�pkor lovagi uralkod�s�t d�nt� m�rt�kben ez a Ghibellin-szellemis�g hat�rozta meg, szoros �sszef�gg�sben a Teuton Lovagrenddel �s m�g ink�bb a Templ�rius Lovagrenddel, mindaddig, am�g ez ut�bbi fenn�llt... Ut�na az eg�sz ghibellin-vil�g �sszeomlott, az utols� ghibellin-tr�nk�vetel�t is lefejezt�k.” A p�pa teh�t kev�sb� vagyonszerz�si, mint ink�bb strat�giai megfontol�sokb�l d�nt�tt a Templomos Lovagrend megsz�ntet�se mellett (1313.). Mert nem akart ugyan nyugat-r�mai cs�sz�r lenni, de nem akarta azt sem, hogy a P�pas�g v�g�l is ‘al�rendel�dj�k’ egy evil�gi hatalomnak: a templomos szellemis�gben fogant �sszeur�pai n�met-r�mai (Stauf) cs�sz�rs�gnak, s�t, mag�nak ‘a cs�sz�rnak’... „B�r Jacques de Molay nagymester hal�la a templomosok ny�lt hatalm�nak a v�g�t jelentette, bizonyosnak t�nik, hogy a Rend fennmaradt �s m�s titkos t�rsas�gokba olvadt. A mai t�rt�nelemk�nyvek �s lexikonok majdnem kiv�tel n�lk�l azt �rj�k a rendr�l, hogy a XIV. sz�zadban v�glegesen megsz�nt. Csak-hogy nincsen igazuk (Gardner), mert a ‘Jeruzs�lemi Templom Lovagi Katonai Rendje’ (a templomosok leg�jabb megnevez�se), amely megk�l�nb�ztetend� a k�s�bb megalakult szabadk�m�ves templomosokt�l, a mai napig is vir�gzik az eur�pai kontinensen �s Sk�ci�ban.” Majd Jim Marrs �gy folytatja: „Picknett �s Prince is egyet�rtett ezzel: ‘A templomos lovagok hat�s�gi elnyomat�s�nak a s�t�t korszak�t k�vet�en a lovagrend egy f�ldalatti mozgalomm� alakult �t, �s sz�mos szervezetre m�g azut�n is jelent�s hat�st gyakorolt. Id�vel nyilv�nval�v� v�lt, hogy a r�zsakeresztesek �s a szabadk�m�vesek neve alatt a templomosok - az �ltaluk megszerzett tud�ssal egyetemben - tov�bbra is fennmaradtak.” A ‘felvil�gosult’ n�met Lessinget - �r�, polemista �s eszt�ta - 1771-ben fogadta soraiba a hamburgi „H�rom Arany R�zs�hoz” szabadk�m�ves p�holy. A hal�la el�tti �vben megjelent „Az emberi nem nevel�se” c�m� m�v�ben olyan kort j�vend�l, melyben a felvil�gosult �sz kiszor�tja a halad�s ellenfel�t, a vall�st. Most a h�res-h�rhedt „Szabadk�m�ves p�rbesz�dek”-b�l id�zek, amely egy �n. ‘tandr�ma’ (kiemel�s t�lem - Cz. L.): „Az egyik (ti. szabadk�m�ves) aranyat csin�lna, a m�sik szellemet id�z, - a harmadik ism�t felt�masztan� a templomos rendet. (...) Amint, �s aki megleli a B�lcsek K�v�t, azon nyomban szabadk�m�vess� v�lik. Megjegyz�sem: A szabadk�m�vess�g l�tjogosults�ga - legal�bbis ami a szem�lyis�gfejleszt�s ter�n �lvezett �s hirdetett ‘privil�giumukat’ illeti - azon �ll, vagy bukik: el tudj�k-e hitetni a vil�ggal �s kiszemeltjeikkel, hogy a vil�g rendje az emberben bel�l, �s k�r�l�tte csak a szabadk�m�ves alapokon ismerhet� �s teremthet� meg, illetve �p�thet� fel. �gy k�pzelik �s hirdetik is, hogy a b�lcsess�g magas foka kiz�r�lag legitim szabadk�m�vesk�nt, elismert p�holy szab�lyszer�en beavatott tagjak�nt, a rangl�tra fokozatos megm�sz�sa r�v�n �rhet� el. Ebb�l k�vetkezik: aki b�lcs, az nyilv�nval�an szabadk�m�ves! Mely ‘magyar�zat’ pedig - tautol�gia. Ez az �nigazol�si g�rcs jellemzi Lessing id�zett gondolat�t is. Az igazs�g az, hogy a b�lcsess�g Isten aj�nd�ka, ami mag�nyban is megszerezhet�, s�t, a mag�nyos gondolkod�s, az elm�lked�s csak kataliz�lja az Istenre val� r�tal�l�st, �s meg-k�nny�ti az Istennel folytatott p�rbesz�det is, szemben a nemk�v�natos �llapottal, amikor az ember m�sok befoly�sa al� ker�l, net�n m�r ‘esk� terhe’ alatt. �m ha az ember b�lccs� v�lhat a szabadk�m�ves tags�g n�lk�l is, akkor meg mi�rt kellene bel�pnie? Voltak hajdan templomos lovagok, amint aranycsin�l�k, szellemid�z�k is l�tezhettek. A szabadk�m�vesek a titkaikat akkor sem vehetik az ajkukra, ha k�v�nn�k. �mde a titok tiszt�n kifejezhet�, mert csak bizonyos helyzetekben �s orsz�gokban kellett elrejteni, a rosszhiszemt�l �vni, r�szben f�lelemb�l, r�szben �vatoss�gb�l. Vegy�k el�sz�r is a szabadk�m�vesek �s a templomos lovagok kapcsolat�t. Az nagyon is lehets�ges, hogy valaha sz�ks�ges �s k�v�natos volt hallgatni r�la. Most azonban �rtalmas lenne tagadni kapcsolatukat. Jobban tenn�nk, hogyha fennhangon elismern�nk �s meg�llap�tan�nk, hogy mikor voltak a templomos lovagok koruk szabadk�m�vesei. Hogyan is juthatott volna ilyen k�l�ncs�g esz�kbe: felt�masztani a templomos rendet? Az id�, amikor a templomosok szabadk�m�vesek voltak, elj�rt. Eur�pa mindenesetre m�r t�l van rajta, nincs sz�ks�g k�l�n�sebb seg�ts�gre.” Mint a Lessing-id�zetekb�l is kider�l - a templomosok �s a szabadk�m�vesek t�rt�nelmi kapcsolat�hoz nem f�rhet k�ts�g. Lessing azonban nem l�thatta el�re minden tekintetben pontosan a j�v�t. Lehet, hogy a templomosok beleolvadtak a legk�l�nb�z�bb titkos t�rsas�gokba, szabadk�m�ves p�holyokba a Rend k�z�p-kori er�szakos felsz�mol�sa ut�n, de az is lehet, hogy nem. Lehets�ges, hogy ma is l�tezik egy olyan k�zpont, mely minden titkos t�rsas�g aktivit�s�t templomos alapokon, egys�gesen szervezi �s ir�ny�tja, an�lk�l, hogy ez az ‘�sszehangol�s’ b�rkinek is felt�nne, ak�r k�v�l van a Renden, ak�r bel�l. A jelek arra utalnak, hogy l�tezik ilyen finom koordin�ci�, ak�r a templomosok k�sei ut�dai v�gzik, ak�r m�sok. A szabadk�m�vess�g lej�ratta mag�t, mint a nemzeteket egym�st�l sz�tv�laszt� (nemzeti forradalmak, szabads�gharcok, nemzet�llam, a nemzeti kult�ra �rz�se, stb.) vagy k�s�bb, mint a nemzeteket integr�l� (vil�gszabads�g, testv�ris�g, j�l�ti �llam, szoci�ldemokr�cia, szolidarit�s, szoci�lis piacgazdas�g, stb.) eszme egyar�nt. Magyar�n kimondva: sem a nemzeti, sem a nemzetek feletti ‘meg-old�sok’ nem bizonyultak �dv�z�t�nek. A F�ld bolyg� �gyei egyre rosszabbul �llnak - soha nem volt m�g a n�pek �letmin�s�gbeli �s politikai megosztotts�ga ennyire tragikus, helyrehozhatatlan, kiegyenl�thetetlen, mint �pp napjainkban. Mindazon eszm�k, amelyek a felvil�gosod�sban, az ember Istent�l val� kev�ly elrugaszkod�s�ban gy�kereztek, megteremtend� az �g �s a F�ld paradicsomi egys�g�t hit �s Isten n�lk�l - kiv�tel n�lk�l cs�d�t mondtak, ma m�r senki nem hisz benn�k. A ‘vil�ghatalmi status quo-t’ kiz�r�lag a mesters�gesen, az imm�r v�gletekig sz�tott paranoi�s vil�gretteg�s tartja l�tsz�lag szil�rdan, az emberek egzisztenci�lis f�lelm�kben - m�r-m�r t�megpszich�zisban - tesznek csak ‘�gy’, mintha elhinn�k a hatalom tan�cstalan-fant�zi�tlan szemf�nyveszt� hazugs�gait. Tombol az er�szak, a bizalmatlans�g, a b�n �s a hitetlens�g. Az emberek m�r minden m�g�tt titkos �sszefon�d�sokat, �sszeesk�v�seket sejtenek �s egy�ltal�n nem j�rnak messze az igazs�gt�l. Noha a S�t�n m�g soha nem �llt ilyen k�zel ‘a v�gs� gy�zelm�hez’, val�j�ban v�gs� veres�g�hez ker�lt igen k�zel. K�ts�gbe-esetten pr�b�lja egy elvetem�lt, utols� gig�szi er�fesz�t�ssel mag�hoz �desgetni, l�ncolni a lelkeket, azonban a t�lnyom� t�bbs�g ‘a lelke legm�ly�n’ m�r csak Krisztust �s m�sodik, gy�zedelmes elj�vetel�t rem�li. Nem a templomosok kora j�rt h�t le, hanem a mindenfajta – szabadk�m�ves vagy nem szabadk�m�ves - g�tl�stalan hazudoz�k�. A minden szervezked�s m�g�tt �sszeesk�v�st sejt� emberek el�tt a szabadk�m�vess�g puszta eml�t�se is ‘v�r�s poszt�’. Idegenkednek �s �szt�n�sen f�lnek a szabadk�m�ves vil�g�llam ‘h�r�t�l’: min�l ink�bb hallgat r�la a vil�g-multim�dia, ann�l nyilv�nval�bbnak �rzik, l�tj�k a l�tez�s�t. Az emberek nem felejtenek, �s m�r r�ges-r�gen meg-�rtett�k, hogy az Istent kirekeszt� „Szabads�g, egyenl�s�g, testv�ris�g!” jelsz� csak �res fecseg�s, m�kony, �s �ppen ennek a pog�ny csal�snak, tartalmatlan sz�facsar�snak a k�zvetlen k�vetkezm�nye, hogy mostanra ide jutottunk. A nagy okt�beri forradalom �ppen �gy �nc�l� v�ront�sba torkollott, mik�nt a nagy francia; �s ‘a megval�sult szocializmus’ �pp�gy holtv�g�nynak bizonyult, mint kor�bban ‘a nemzeti’. Mint ahogy’ az �nmag�ban paradox ‘b�keharc’ sem sz�nt meg mind a mai napig, csup�n ugyanazok keresztelt�k �t p�ld�ul a ‘terrorizmus-ellenes’ koal�ci� val�di c�ljainak az elleplez�s�re - a v�gtelen igazs�g vagy a tart�s szabads�g hadm�veleti fed�n�vre -, akik a hidegh�bor�t megval�s�tott�k. A szabadk�m�ves vil�g�llam - ahogyan ma m�r a h�ztet�kr�l suttogva hirdeti mindenki! - szervez�se ‘az emberis�g j�l�t�nek v�gs� megval�s�t�sa c�lj�b�l’ nem j� el�jel, nem lelkes�t� idea, sokkal ink�bb: nagyon rossz �men. Nevezz�k b�r privatiz�ci�nak, integr�ci�nak, globaliz�ci�nak vagy b�rmi m�s ‘�ci�nak’, - a szerencs�tlen sokmilli�rdnyi kamatrabszolga mind azt fogja r�la gondolni: ez egy �jabb barba-tr�kk, �jabb duplafenek� hasbaakaszt�s a nincstelen milli�k folytat�lagos kisemmiz�s�re, vagyis egy �jabb szabadk�m�ves …�sszeesk�v�s! A hatalmi status quo fenntart�s�ra, a glob�lis vil�g�llam zavartalanul tov�bb-szervez�s�re egyetlen megold�sk�nt csak a templomos lovagrend �jj��leszt�se k�n�lkozik, vagyis ha a hisz�keny emberis�ggel siker�l elfogadtatni, hogy ami t�rt�nik, az egy�ltal�n nem valami rejt�lyes �s rettenetes szabadk�m�ves esk� realiz�l�s�ra, ‘a testv�rek kirekeszt� vil�guralm�nak megval�s�t�s��rt’ zajlik, hanem a katolikus egyh�z, s�t, Isten egyet�rt�s�vel, beleegyez�s�vel a f�ldi Mennyorsz�g megteremt�s��rt. Vagyis: a vil�g�llam instruktorai, komissz�rjai �s �gyn�kei nem szabadk�m�vesek, hanem val�j�ban Krisztus Katon�i, akik az Egyh�z, a R�mai P�pa fennhat�s�ga alatt tev�kenykednek, s a Szent Gr�l felkent, igazi lovagjai! Ez az egyetlen megold�s, amivel ‘kih�zhat� a katolikus egyh�z m�regfoga’, megsz�ntethet� a kik�z�s�t�s fenyeget� vesz�lye... Hogyha fel�led az egykori legend�s templomos lovagrend; - minden szabadk�m�ves be is sorakozhat ‘a rendes lovagok’ k�z�, s m�r el is hitethet� a kereszt�nyekkel: a szabadk�m�vesek nem is l�teznek, vil�grasz�l� hiedelem, bl�ff volt az eg�sz. Napjainkban ez a forgat�k�nyv �rv�nyes�l. Amilyen �temben t�nik el, old�dik fel a hagyom�nyos szabadk�m�vess�g, olyan �temben szaporodnak a minden-fajta, azel�tt ismeretlen, azonos�thatatlan szellemis�g� ‘lovagrendek’, amelyek val�di c�lja, hogy �sszegy�jts�k, ellen�rz�s�k alatt tarts�k a civil t�rsadalom egy meghat�rozott szegmens�nek inform�ci��raml�s�t, �s meg is ossz�k a civil t�rsadalmat. Lassank�nt k�telez� el��r�s, hogy aki magasabb rang�, elismert vezet�je k�v�n lenni a t�rsadalomnak, b�rmelyik fontos r�szter�leten, annak mag�t�l �rtet�d�en be kell l�pnie valamely ‘regisztr�lt lovagrendbe’; ellenkez� esetben megb�zhatatlannak b�lyegzik, mint a szocializmusban az ‘ingadoz�kat’, akik h�z�doztak azt �llamp�rtba val� bel�p�st�l (vagyis a ‘ny�lt sz�nvall�st�l’). �gy m�lik el a szabadk�m�ves vil�g dics�s�ge, �s j�n el vele egyidej�leg egy �j-templomos lovagkor; azaz nincs �j a nap alatt, illetve semmi sem v�sz el, csak �talakul. Az �sszes szabadk�m�vesekb�l �gy lesznek szol�d templomos lovagok, akik vall�sos buzgalmukban ellepik a katolikus egyh�zat; megreform�lj�k, hogy alkalmass� tegy�k egy �kumenikus egyenvall�s ‘befogad� k�zponti’ szerep�re, mely egyr�szt minden egyistenhitet mag�ba olvaszt majd, az iszl�m kiv�tel�vel - m�sr�szt el�k�sz�ti egy �j-ghibellinus n�met-r�mai cs�sz�r p�pai tr�nfoglal�s�t. Lucifer l�bai alatt „A szabadk�m�vess�g egy ezerfel� sz�t�gaz� titkos szervezet, amely a vil�got olyan alapelvek szerint k�v�nja korm�nyozni, amelyek Isten tekint�ly�t �s a Szent�r�s kinyilatkoztat�sait figyelmen k�v�l hagyj�k. Mivel a katolikus egyh�z saj�tos �s speci�lis k�ldet�se �ppen az, hogy az Isten �ltal kinyilatkoztatott tan�t�sokat teljes gazdags�g�ban befogadja �s romlatlan tisztas�gban meg�rizze, �s mindezeket az emberis�g megment�s�re tan�tsa - ez�rt a szabadk�m�vesek ellene bontakoztatj�k ki a legnagyobb hajsz�t �s ellene ir�ny�tj�k a leg�d�zabb t�mad�saikat.” „De a szabadk�m�vess�g a polg�ri t�rsadalmat is sz�trombolja, hisz’ alapelveik ellentmondanak a term�szet t�rv�nyeinek (mint p�ld�ul: a v�letlen szerep�nek, a term�szetes kiv�laszt�d�snak, stb.) �s al��ss�k ‘a tisztess�g �s az igazs�goss�g alapjait’. Az a k�vetel�s, hogy az �llamot a vall�st�l teljesen elidegen�tse �s a k�z hivatalait �gy korm�nyozza mintha Isten nem is l�tezne, egy p�ld�tlan vak-mer�s�g! „Minden ember (az �llam �s a k�zhivatalok tisztvisel�i, s�t, m�g a szabadk�m�vesek is) k�teles Istent tisztelni �s Neki kegyes h�l�val ad�zni, mivel Neki k�sz�nhetik az �letet �s a f�ldi javakat. A n�pek �s a t�rsadalmak sz�m�ra is fenn�ll ez a hasonl� feladat.” (XIII. Le� p�pa, Enzyklika Humanum genus, 1884. �prilis 20.). XIII. Le� tan�t�s�t a Hittani Kongreg�ci� 1983. november 26-i nyilatkozata is meger�s�ti: „A szabadk�m�ves egyes�l�sekkel kapcsolatos egyh�zi �t�let ezut�n is v�ltozatlan. Azok alapelvei az egyh�z tan�t�s�val �sszeegyeztethetetlenek, �s az egyh�z tiltja az ilyen szervezetekbe val� bel�p�st. Azok a katolikusok, akik a szabadk�m�ves mozgalomhoz tartoznak, a hal�los b�n �llapot�ban vannak �s ez�rt nem r�szes�lhetnek a szent�ldoz�sban.” A szabadk�m�vess�g ma ‘a hal�l kult�r�j�t’ hirdeti, mivel a fogamz�sg�tl�s, az abortusz �s az eutan�zia mellett sz�ll s�kra. A csal�dok sz�tzil�l�s�hoz is hozz�-j�rul. A szabadk�m�ves Pierre Simon ezt �rta 1979-ben: „Az �n igazi l�tem m�r nem a test�, hanem a szabadk�m�ves p�holyom�. Az �letem t�bb� m�r nem az Isten aj�nd�ka, hanem csak anyag, amely �nmag�t hordozza. Elvesz�ti abszol�t szellem�t, amelyet a Teremt�s K�nyv�ben mag��nak mondhatott.” Teh�t m�r tetsz�legesen lehet vele b�rmit csin�lni. „A szexualit�st �s a szaporod�st k�l�n kell v�lasztani, �s ugyan�gy a szaporod�st �s a sz�l�i mivoltot is. A csal�dr�l alkotott elk�pzel�st is teljesen �t kell alak�tani.” Hasonl� alapelvek a mozgat�-rug�i sz�mos m�s szervezetnek, melyek b�r ny�ltan nem csatlakoztak a szabad-k�m�vess�ghez, de ugyanilyen szellemben m�k�dnek. Ez�rt mondhatta II. J�nos P�l p�pa m�g 1993. augusztus 4-�n Denverben (USA) a k�vetkez�ket: „Az �let elleni fenyeget�sek nem gyeng�lnek. Ellenkez�leg, �ri�si m�reteket �ltenek. Tudom�nyos �s rendszeres, tervezett fenyeget�sekr�l van sz�.” V�c, 2005. m�jus 15. Czike L�szl�