Czike L�szl� A legkisebb k�z�s nemzeti rossz M�r 1999. �ta folytat�lag �rom – minden �vben legal�bb n�gy-�t publicisztik�mban -, hogy el�bb-ut�bb elj�n a nagykoal�ci�… B�k�t – b�rmi �ron! B�ke, b�ke – minden (b�rmi) �ron; ez lett itt a v�gs� c�l! Mert ugyeb�r Orb�n Viktor m�r „nemzeti” konzult�ci�s tan�csot is alap�tott, hogy statisztikailag felm�rje az aktu�lis n�pakaratot, elv�gre nem M�ty�s kir�ly �, hogy ak�r �lruh�ban, maga menjen a n�p k�z�. Orsz�gj�r� hakniin a saj�tjaival randizik… A nemzeti konzult�ci�s tan�cs egyik illusztris tagja Pozsgay Imre politol�gus tan�r �r, a rendszerv�lt�s egyik nagypap�ja, egykori Hazafias N�pfront-eln�k (aleln�ke Stumpf Istv�n volt) a minap a k�zszolg�lati telev�zi�ban Betlen Istv�nnak kifejtette, hogy ennek az orsz�gnak a mai „p�rtvisz�lyos” (v�. pl.: Orb�n �s Gyurcs�ny is vizsg�lat el�tt �llnak) helyzet�ben nemzeti egys�gkorm�nyra lenne sz�ks�ge. Koncepci�ja szerint – mely ugyan nem azonos a Fidesz, Orb�n Viktor t�rgyi elk�pzel�seivel!) – nem p�rt-korifeusokb�l, s nem p�rt-komissz�rokb�l, hanem kv�zi p�rt-f�ggetlen szak-emberekb�l �sszeverbuv�lt korm�nyra lenne sz�ks�g, amely k�pes lenne kimozd�tani Magyarorsz�got jelenlegi v�ls�gos �llapot�b�l. Melyik �rd�g �gyv�dje? M�r most, j� el�re r�gz�ten�m a v�lem�nyemet: mindez j�akarat� demag�gia. Els�sorban az�rt, mert ilyen szent emberek (akiknek nem hajlik a kez�k �nmaguk, egzisztenci�juk, haverjaik, stb. fel�) nincsenek, legal�bbis: a l�that�ron. M�sfel�l: a hamis rendszer-v�lt�s, s az egym�st k�vet�, egym�st orsz�g-ront�sban t�llicit�l� reneg�t korm�nyok 16-18 (s�t, Medgyessyvel folytat�lagosan 23!) �v leforg�sa alatt olyan m�rt�k� k�rokat okoztak Magyarorsz�g nemzeti vagyon�ban �s k�zmor�lj�ban – t�nkret�ve az emberek biztos meg�lhet�s�t, lerombolva hit�ket a becs�letes munk�ban, a biztons�gos j�v�ben, az orsz�gos vezet�k megb�zhat�s�g�ban, a szocializmust felv�lt� kapitalizmusban, a demokr�ci�ban, stb. -, ami, �gy t�nik, hosszabb t�von is helyrehozhatatlan. �rend�ban a j�v�nk Az elhazudott, eltitkolt elad�sod�sunk imm�r olyan �sszeg�, hogy unok�ink sem tudj�k megfizetni. Ami m�g enn�l is s�lyosabb: a kamatokat m�r a lakoss�g �pp�gy k�ptelen kitermelni �s fizetni, ak�r a korm�ny, s az �llami k�lts�gvet�s. A megn�vekv� kamat-terhek egyre n�vekv� ad�beszed�st tesznek elker�lhetetlenn�. A n�vekv� ad�k pedig ellehetetlen�tik mind az egy�ni �s a csal�dos meg�lhet�st (n�vekszik az ad�eltitkol�s, a lakoss�gi hitelfelv�tel, �s tov�bb n� a szoci�lis-eg�szs�g�gyi szolg�ltat�sokra r�szorul�k sz�ma), mind a v�llalkoz�k poz�ci�it, versenyk�pess�g�t; mindez – �ngerjeszt� hat�sk�nt – �jra csak fokozza az �llami elad�sod�st. Demoraliz�lt orsz�g Egyre ink�bb �ltal�nos a – t�nyekkel b�s�gesen megalapozott! – k�zv�leked�s, miszerint am�g a l�tez� szocializmusban t�nyleg az ember volt a legf�bb �rt�k, addig ebben a farkast�rv�nyekkel korm�nyzott �llatias kapitalizmusban �szrev�tlen�l egy �l-�rt�k ker�lt minden val�s �rt�k hely�be: a profit. Ebben a vil�gban nem a munka, a tisztes meg�lhet�s lett a f� c�l, k�vetend� p�lda, hanem az �gyesked�s, a munka n�lk�li vagyonszerz�s, melyben a mindenkori korm�ny, a politikusok, az orsz�g vezet�i – tisztelet a kiv�telnek - j�rnak az �len. K�ptelens�g b�k�ben �s biztons�gban �lni egy olyan orsz�gban, amelyben p�nz�gyi tisztvisel�k �jjelente meg�jul� titkos terveket sz�nek arr�l, hogyan tudn�k reggelre – az ad�t�rv�nyek megv�ltoztat�sa jogc�m�n – a tet�t is lebontani a fej�nk f�l�l, csak hogy a n�vekv� j�l�t�ket (ad�)sz�ml�nk terh�re �lland�s�ts�k. Hitehagyott, hitelk�pes vezet�k A j�l�tben is csak vezet�ink f�rdenek; d�zs�lnek �s szaporodnak, �s e tekintetben t�k�letesen mell�kes �s mindegy, hogy a hirtelen gazdagod�suknak k�dk�gy�rt�s, �sz�di „privatiz�ci�”, tokaji sz�l�t�ke, kavicsb�nya, vagy mi a franc profitja az „alapja”. Ezek a z�mmel kreativit�s �s mor�l n�lk�li, vizet pr�dik�l� �s bort iszogat� – az �llami k�lts�gvet�s�k v�znek zavaros, bornak ihatatlan, mondhatjuk V�r�smarty Mih�ly kifejez� metafor�j�val – vizesnyolcasok bizony r�nk h�zt�k a vizes-leped�t. Ak�rhogyan ker�lgetj�k is a kellemetlen igazs�got, mint macska a forr� k�s�t; �tv�ve a liber�lis politikailag korrekt, sz�ntelen-szagtalan, indulat, erk�lcs �s gondolatmentes, fecseg� gondolkod�si-�s besz�dst�lust. Mag�nh�zak – politikai fedezetre T�kmindegy, hogy kikt�l �s milyen hitelb�l �p�lt a f�kisgazda 150 milli�s vill�ja, a n�met-�jraegyes�t� �s a f�p�nzt�ros 100 milli�s rezidenci�ja, kifesz�tett v�zt�k�rrel, vagy a szakr�lis tr�n�r�k�s 50 milli�s, szer�ny h�zik�ja. A l�nyeg az, hogy nekik van hitel�k a boh�miai (monteri�i) bank-�serd�ben, nek�nk azonban nincs m�r sem az OTP-n�l, sem a Citibankn�l, vagy a m�r 25 �ve (1980 �ta, ki tudott r�la?) n�lunk tany�z� CIB-bankn�l sem. �gb�l pottyant �jgazdagok Nek�nk m�r csak akkor �s ann�l van hitel�nk, amikor �s akin�l hitelt �rdeml�en bebizony�tjuk, hogy annyi �s olyan hitelfedezetet tudn�nk a hitel jelz�log�ul felaj�nlani, aminek alapj�n val�j�ban semmi sz�ks�g�nk nincsen a k�rt hitelre. Ilyen ember azonban a mai Magyarorsz�gon csup�n alig n�h�ny t�zezer van, �m az sem a munk�j�val kereste meg a vagyon�t, hanem t�l�nk vette el, - ha nem is k�zvetlen�l, vagy a sz� szoros �rtelm�ben. A milli�k biztos meg�lhet�se lett az �ra t�zezrek �gb�l pottyant gazdags�g�nak, �s ezen az sem seg�t vagy v�ltoztat, s az sem „vigasztal” minket, hogy a vezet�inknek miel�tt�nk imm�r – tisztelet a kiv�telnek, akinek van – semmi hitel�k nincsen… A nagykoal�ci� szir�nhangjai Visszat�rve a f�csap�sra; hallgatom reggel Pozsgay ut�n Berecz J�nost a k�zszolg�latiban: mir�l is elm�lkedik? Arr�l, hogy � m�r a nemzeti �sszefog�sr�l �r �s besz�l 17 �ve, vagyis: legyen v�gre nemzeti nagykoal�ci�, �gy, amint egykor N�metorsz�gban, Ausztri�ban �s Spanyolorsz�gban! Hogy vess�nk v�gre v�get a k�lcs�n�s acsarkod�snak �s kezdj�k el v�gre Magyarorsz�g k�z�s fel�p�t�s�t, v�llvetve - a politikai v�lem�ny-k�l�nbs�gekt�l, a p�rt-hovatartoz�st�l �s a vil�gn�zett�l teljesen f�ggetlen�l! A rendszerv�lt�s b�v�s k�re Ez a mi kis hamis rendszerv�lt�sunk egy b�v�s k�r - lat. circulus vitiosus -, vagy m�g ink�bb egy (m�rges) k�gy�, amelyik a fark�ba harap(ott). Elindult ez a m�kusker�k 1988-89-ben, azzal, hogy a t�k�s vil�g hitelez� bankjai, a nemzetk�zi bank�rsz�vets�g – vagy egy kicsivel egyszer�bben: a Vil�gbank - el��rta Magyarorsz�g sz�m�ra a rendszerv�lt�st. Senki ne higgye, hogy itt els�dlegesen nem a p�nzr�l, m�sodlagosan pedig nem a hatalomr�l volt sz�. Tess�k csak megbar�tkozni v�gre a nyomaszt� gondolattal, hogy a „magyar szabads�g”, „Kelet-Eur�pa szabads�ga”, vagy �ppen a „demokr�cia” a vil�gon senkit nem �rdekelt – akkor sem, most sem. (Ha ez m�sk�ppen lenne, akkor az USA beavatkozott volna mellett�nk 1956-ban, azut�n az �ltala ir�ny�tott Vil�gbankon �s Nemzetk�zi Valutaalapon kereszt�l nem finansz�rozta volna a m�r minden val�s�gt�l teljesen elrugaszkodott k�d�ri „szocializmust” - �vtizedeken �t.) A sunyi v�gc�l az orsz�g elad�s�t�sa volt - annak �rdek�ben, hogy a hitelez�k – mint aff�le jelz�logfedezetre – v�g�l r�tehess�k kez�ket az eg�sz nemzeti vagyonra �s az �zleti piacra. A kompr�dor burzso�zia Ez nyilv�n nem mehetett v�gbe „rendszerv�lt�s n�lk�l”. A n�pnek persze be kellett adni, hogy az eg�sz alapvet�en a demokr�ci��rt t�rt�nik, vagyis haz�nk felszabad�t�s��rt a gonosz kommunizmus al�l. Ebb�l egy �rva sz� nem volt igaz, �s akik ezt Magyarorsz�gon v�ghezvitt�k – nevek, igen, �h! - nagyon j�l tudt�k, miben vesznek r�szt. A magyar vagyon csak �gy cser�lhetett gazd�t, ha akadnak g�tl�stalanok, akikkel ezt a vil�grasz�l� szemf�nyveszt�st sikerrel le lehet vez�nyeltetni. A t�rsadalmi tulajdon – benne a magyar term�f�ld! - csakis akkor v�lhatott a mobil nemzetk�zi t�ke, az egyetemes r�szv�nytulajdon oszthatatlan �s szem�lytelen, szerves r�sz�v�, ha okkult seg�ts�ggel siker�l fel�ll�tani egy kompr�dor burzso�zi�t (a sz�p idegen kifejez�s a haza�rul� szinonim�ja), amely jutal�k�rt, portfoli��rt cser�be v�gre is hajtja a k�lf�ldr�l kapott �s sugallt utas�t�sokat. Mert mi is t�rt�nt? A vagyon, a piac elt�nt – a multik� lett, mik�nt az �sszes profit is -, a magyar politikai elit, maroknyi tehets�gtelen reneg�t, meggazdagodott. Volt, aki a kommunistas�g�t �rulta el, volt, aki az istenhit�t, volt, aki a haz�j�t – �s voltak sokan, akik mindent… De valami az�rt nek�nk is maradt. A vagyon teljes elprivatiz�l�sa mellett is meg�tsz�r�z�d�tt �llamad�ss�g, �s vele sz�ks�gszer�en az �r�k�s kamatrabszolgas�g. Ez maradt, meg a parazita elit. Oszd meg �s uralkodj! Azonban nem volt el�g az orsz�g elad�s�t�sa, jelz�log-fedezetk�nti v�gki�rus�t�sa, el�rul�sa, k�lf�ldi k�zre j�tsz�sa, a hatalom v�gs� megkaparint�sa vagy visszaszerz�se – kinek-kinek, ahogy tetszik. Nem, mindez nem volt el�g. Mert az illegitim, hamis �s �rm�nnyal szerzett hatalom fenntart�s�hoz enn�l t�bb kell. Nem el�g a t�bb m�ter magas, f�l m�ter sz�les betonfal, elektronikus kapuval; nem el�g az emberev� pitbullok, dobermannok ny�lfoly�s, g�l�szem� besti�lis biztons�ga, nem el�g a szekr�nyszer� ukr�nok, t�rt-�lel� maccabik g�nkezelt profittal tart�s�tott �rz� v�delme – enn�l t�bb kell. Kell a t�k�letes politikai megosztotts�g; �s nem csup�n als� �s fels� szinten, hanem a t�rsadalom minden szintj�n. Kell, hogy az �jpestiek gy�l�lj�k a francstadtiakat, a rend�r�k a fradist�kat, a rasszista szurkol�k az MTK-t. Kell, hogy a lak�stulajdonosok is a hajl�ktalanokat, az elt�r� b�rsz�n�ek meg egym�st, persze egyik rassz a m�sikat, �s minden rassz az anyanemzetet, �s vice versa. De kell az is, hogy egyik p�rt szimpatiz�nsai gy�l�lj�k a m�sikat, mik�nt minden c�g alkalmazottai a konkurenci�t. Elv�gre verseny van! A h�v�k gy�l�lj�k a nem h�v�ket, a hitetlenek a vall�sosakat, mert az ellent�tek kelt�se �s �lland� f�ktelen �jratermel�se a leg-f�bb, s�t az egyetlen garancia, hogy a maroknyi elit uralma fenn-maradhat. Ha jobban gy�l�lik egym�st, tal�n majd kev�sb� �ket. Lelkifurdal�s �s paranoia Az ellent�tek sz�t�sa mellett kell, hogy a t�megek, az egyes ember �lland�an rosszul �rezze mag�t. Kell a l�tbizonytalans�g. Fontos, hogy senki, soha, sehol ne �rezhesse biztons�gban mag�t. Kell az ellens�gk�p, hogy mindig legyen potenci�lis fenyeget�s, akit lehet lappangva f�lni �s gy�l�lni. Kell, hogy az emberek �nmagukban is fenyeget�st l�ssanak, hogy az ember �nmag�ra is gyanakodj�k. A rossz lelkiismeret a legjobb biztos�t�k, hogy a szerencs�tlen ember a kr�nikus frusztr�lts�g�t, a lelkifurdal�s�t v�s�rl�si, fogyaszt�si, szex-�s drog-m�ni�val pr�b�lja, fogja kompenz�lni. Aki kell�k�pp megut�lja �nmag�t is, abb�l v�lik a legjobb potenci�lis fogyaszt�, v�s�rl� �s szavaz� egyar�nt. De az �nut�lat a hitetlens�g legjobb meleg�gya is egyben, mert a kollekt�v b�n�s ember m�r annyira rem�nytelennek �t�li �nmag�t, hogy Istenhez fordulni is sz�gyell. Legfontosabb h�t, hogy az emberek ne higgyenek, ne rem�ljenek, ne gondolkozzanak, ne fogjanak �ssze – �ltal�ban kil�t�stalannak �rezz�k teljes emberi mivoltukat, a t�rsadalmi k�rnyezet�ket �s a csal�djukat, k�z�s vagy egy�ni j�v�j�ket. Az emberek rettegjenek, �s ne csin�ljanak semmi �rtelmeset: csak n�zz�k a telev�zi�t, mely elfoglalts�g el�bb-ut�bb, �nmag�ban, k�l�n beavatkoz�s n�lk�l is – pl. a rekl�mok �ltal – teljes elh�ly�l�shez vezet. Kell, hogy a n�p egyik fele Gyurcs�nyt�l, a m�sik fele Orb�nt�l, �s mind a k�t fele egym�st�l rettegjen. Ember embernek farkasa - mumusa legyen. A megosztott (paranoid-skizofr�n) tudat�llapot t�neti „kezel�s�re” aj�nlhat� egy val�s�g-(live)show, egy j� kis bev�s�rl�s a shopping centerben, a plaz�ban, alkohol vagy marihu�na, �regecsked� �let-t�rsunk felcser�l�se egy fiatalabbra, buddhista sze�nsz, porn�film vagy szex-orgia a g�zf�rd�ben, v�gs� megold�sk�nt az eutan�zia. Hogyan (ne) legy�nk haza�rul�k? Gyakran k�rdezik t�lem: szerintem hogyan lett-lesz valakib�l pont haza�rul�?! Haz�t �rulni ma nem azt jelenti, mint r�gen; ennek a sz�nak, fogalomnak a jelent�se a t�rt�nelem sor�n megv�ltozott. A tal�n igaz sem volt h�si id�kben haza�rul�nak az sz�m�tott, aki �ssze�llt a tat�rral, a t�r�kkel, labanccal, stb., hogy valami j�d�s-p�nz�rt vagy egy�b juttat�s�rt – esetleg saj�t �lete meg�rz�s��rt – cser�be �v�it elveszejtse. A „n�met” id�kben ez m�r kezdett meg-v�ltozni. Ha valaki a megsz�ll�s idej�n, akt�v vagy passz�v egy�tt-m�k�d�s�vel el�seg�tette egyes rasszb�li honfit�rsai intern�l�s�t, ut�bb azzal v�dekezett: „Parancsra cselekedtem.” Mintha ember-t�rsaink el�rul�s�ra, a haza kiszolg�ltat�s�ra felment�st adhatna b�rmilyen „parancs”. Az orosz uralom alatt azt�n a dolgok eredeti jelent�se int�zm�nyesen megfordult. �ppen az v�lt haza�rul�v�, a szocialista haza esk�dt ellens�g�v�, aki nem akart egy�ttm�k�dni a megsz�ll� hatalommal, net�n elhagyta haz�j�t – „disszid�lt”. Aki a nagy Szovjet�ni�t „gyal�zni” mer�szelte, �rul�nak b�lyegezt�k… M�ra azut�n a sz� eredeti jelent�s�b�l semmi nem maradt. Akik egykor t�nyleg el�rult�k a haz�jukat, �nz� el�ny�k�rt �ssze�lltak a nemzet orosz leig�z�ival, s�t, haza�rul�nak min�s�tett�k �s el is �t�lt�k mindazokat, akik erre nem voltak kaphat�k – egyszer csak 180 fokban k�p�nyeget ford�tottak. El�rult�k a h�s Szovjet�ni�t, a szocialista Magyarorsz�got �s kor�bbi �nmagukat. �t�lltak egy pillanat alatt Amerika �s a NATO oldal�ra – azok oldal�ra, akiket nem sokkal azel�tt m�g sz�ban �s tettben imperialista ellens�gnek tekintettek. Ett�l a perct�l kezdve – 1990-t�l – hazafi �s haza�rul� szerepet cser�ltek (gondoljunk els�sorban a politikusokra, katonai h�rszerz�kre, k�melh�r�t�kra, stb), „hivatalosan” az lett haza�rul�, aki kor�bban hazafi (�rtsd: amerika-ellenes) volt, �s az lett hazafi, aki azel�tt haza�rul� (�rtsd: szovjetbar�t) volt (???). Mindenesetre a k�vetkezetes ember hirtelen „a hazat�bor” m�sik oldal�n tal�lta mag�t, an�lk�l, hogy a saj�t n�zetein jott�nyit v�ltoztatott volna… Nos, hogyan lesz�nk haza�rul�k? H�t �gy, ha haz�nkat kiadjuk, eladjuk, kiszolg�ltatjuk egy idegen, gyarmatos�t� hatalom k�nye-kedv�nek. Hogy ki a gyarmatos�t�? Aki elveszi haz�nk t�rsadalmi tulajdon�t s n�p�t kamatrabszolga-sorba tasz�tja. Ki a haza�rul�? Bizonyosan mindazok, akik a gyarmatos�t�sban egy�ttm�k�dnek. Bizony vannak, akik k�tszeres „haza�rul�k”, mert lelk�ket k�tszer is eladt�k az �rd�gnek: el�bb a Szovjet�ni�nak, azt�n m�sodszor – ma – a nemzetk�zi globaliz�toroknak adt�k �t Magyarorsz�got… A tehets�ges ifj� k�l�n�s er�vel �rdekl�dik a politika ir�nt, �s �gy „d�nt” – esetleges kor�bbi KISZ-titk�rs�ggal, mint el�k�pz�ssel a h�ta m�g�tt -, hogy elj�tt az � ideje, politikusi p�ly�ra l�p. A rend-szerv�lt� reform-kommunist�k seg�ts�g�vel, aj�nl�s�val k�lf�ldi „kik�pz�sben” is r�szes�l; minden tud�st �s k�pes�t�st megszerez, ami arra predesztin�lja, hogy a nemzetek feletti elit szalonk�pes tagj�v� v�lj�k, hogy a legk�nyesebb szalonok is (pl. Bilderberg) befogadj�k �t. Azt�n a siker, az euf�ria egy ihletett pillanat�ban, az els� l�pcs�fokon a b�lcs, �reg tan�csad�k egyszer csak hirtelen megk�r(d)ik: mondjon „igen”-t… - De ugyan mire?! – k�rdezn� els� meglepet�s�ben, �m mag�ban r�gt�n el is bizonytalanodik: „Hisz’ annyi mindent kaptam t�l�k, m�r eddig is…” – �s „igen”-t mond… Mire pedig r�j�nne, r�j�n, hogy mire mondott „igen”-t, m�r k�s�. A v�gs� megold�s Amikor azt�n az �l-nemzeti elit mindk�t oldala r�d�bben, hogy az eddig j�rt piszkos �tnak mindj�rt v�ge, mert el�tt�nk a szakad�k, m�g�tt�nk a pr�rit�z - egy fel�getett orsz�g fekete f�stje -, akkor egyszerre r��brednek, mi is az, ami minden l�tsz�lagos ellent�t, sz�th�z�s, „oszd meg �s uralkodj” ellen�re �sszetartja �ket. Akkor r�j�nnek, hogy nem egym�ssal, hanem a n�ppel �llnak szemben. �s akkor megk�tik a nagykoal�ci�t, mely ellen nincs apell�ta. V�c, 2005. m�jus 19. Czike L�szl�