Czike L�szl� Kik ett�k-eszik meg a j�v�nket? a Dr�bik-egyenlet m�lys�gei 1. A Dr�bik-egyenlet Dr. Dr�bik J�nos tud�s-professzor a rendszerv�lt�s p�nz�gyeivel is foglalkoz� k�nyveiben, �js�g-cikkeiben (Uzsoraciviliz�ci� I.-III., Vil�gzs�kutca, Leleplez�, stb.) igen gyakran hivatkozik bizonyos MNB-m�helytanulm�nyokban szerepl� adatokra, amelyekb�l is egy�rtelm�en kider�l, hogy Magyarorsz�got 1973. �s 1989. k�z�tt sz�nd�kosan elad�s�tott�k: nem igaz, hogy a hal�d� kommunista rendszer a k�lcs�n�ket az �llami v�llalatok moderniz�l�s�ra, vagy pl�ne, a lakoss�gi fogyaszt�s n�vel�se c�lj�b�l vette volna fel. Nem igaz teh�t az aljas posztkommunista �ll�t�s, „magyar�zat”, miszerint az 1970-es �s 1980-as �vekben felvett hiteleket az�rt is kellett-kell kamatos kamatostul visszafizetn�nk, mert annak ellen�rt�k�t elfogyasztottuk, mi t�bb, effekt�ve megett�k volna. N�zz�k meg, vezess�k le �sszegszer�en: mi is t�rt�nt vel�nk, a nemzeti vagyonunkkal, a szocialista nemzetgazdas�ggal, �s hogy mi�rt vett�nk fel hiteleket, mi t�rt�nt azok �sszegeivel, s hogy milyen m�lyebb �sszef�gg�sek t�rhat�k fel a Dr�bik-egyenlet r�szletes kifejt�s�b�l? „Dr�bik-egyenletnek” neveztem el azt a kv�zi-aritmetikai, sz�veges �sszef�gg�s-rendszert, melyet Dr�bik J�nos az eml�tett m�veiben �rt le, �s olyannyira jellemz�nek, �rulkod�nak tartottam igazs�g-tartalm�t, hogy a sz�vegb�l „el��ll�tottam” �s publik�ltam a h�res egyenletet, vagy ink�bb egyenl�tlens�get, amely valamennyi fenn�ll� gazdas�gi-p�nz�gyi, erk�lcsi-politikai, �rzelmi-lelki gy�trelm�nk alapvet� ontol�giai alapja. Ezzel az „egyenlettel” eg�sz pontosan, rendk�v�l t�m�ren kifejezhet�, mi is t�rt�nt 1973. �s 1989. k�z�tt. N�zz�k h�t az egyenl�tlens�get! Egy (1) m�nusz (-) tizenkett� (12) egyenl� (=) plusz (+) h�sz (20). Kifejtve: egy (1) milli�rd USA-doll�r felvett „val�di” hitelre tizenegy (11) milli�rd USA-doll�r kamatot fizett�nk 1973. �s 1989. k�z�tt, �mde az ad�ss�gunk eredetileg felvett t�ke-�sszege m�gsem t�nt el, ugyanis Antall J�zsef�k rendszer-v�lt� korm�nya h�sz (20) milli�rd USA-doll�r brutt� k�ls� �llamad�ss�got vett �t N�meth Mikl�s�k „el�”-rendszerv�lt� korm�ny�t�l. Az egy milli�rd doll�r val�di hitelt teh�t 12-szeresen fizett�k vissza, m�gis 20-szoros�ra n�tt a hitel�nk t�ke�sszege. Vagyis h�t: 1 (k�lcs�n) – 12 (visszafizet�s) = 20 milli�rd USD ad�ss�g. Ez teh�t a rendszerv�lt�sunk els�dleges aritmetikai egyenl�tlens�ge, mintha csak valakik �llamp�nzb�l, �mde suttyomban valakikt�l megv�s�rolt�k volna Magyarorsz�g „rendszerv�lt�s�t”, m�g miel�tt v�gleg eladt�k volna az orsz�got. �s ez m�g csak egy j�hiszem� el�felt�telez�s, munkahipot�zis… Magyar�n kimondva: m�r a rendszerv�lt�s p�nz�gyi el�k�sz�t�se sor�n elveszett 33 milli�rd USA-doll�r, hisz’ sem a felvett „val�di” hitel, sem a tizenk�tszeres visszafizet�s, sem a „keletkezett” �j ad�ss�g (1 + 12 + 20 = 33) �sszeg�vel nem sz�molt el az �llam – sem a r�gi, sem az �j orsz�ggy�l�snek. Nemes egyszer�s�ggel �tvette az �j korm�ny a r�git�l, a politikai staf�ta-bottal egy�tt, a megoldhatatlan „egyenletet” - senki nem firtatta: hov� lett a p�nz? 2. A privatiz�ci� egyenlege Gyakran hallani – m�g l�tsz�lag objekt�v p�nz�gyi szak�rt�kt�l is (vannak, lehetnek ilyenek egy�ltal�n?) -, hogy a politikai �sb�n az eredeti �llamad�ss�g szolg�lat�nak jogfolytonos �tv�tele volt; az �sszes mai bajunk abb�l eredt, hogy minden politikai, p�nz�gyi, tulajdoni, gazd�lkod�si, stb. rendszerv�lt�s – kommunizmusb�l kapitalizmus – ellen�re, halmoz�d� teherk�nt cipelt�k �s cipelj�k magunkkal az el�z� rendszer �ltal re�nk hagyott �llamad�ss�got, melynek ismeretlen c�l� eredet�t az els� pontban mutattam be. Ez �sszegszer�en nagyobb r�szben nem felel meg a val�s�gnak, hisz’ a mai �llamad�ss�g 5/6 r�sze m�r a rendszerv�lt�s, 1990. ut�n keletkezett. Mindazon�ltal biztos, hogy a politikai �rtelemben teljess�ggel illegitim �llamad�ss�g – ugyanis amennyiben az el�z� illegitim, nem demokratikus, de diktat�rikus t�rsadalmi rendszer mind az ad�ss�gait, mind a vezet� k�dereit sim�n �t�r�k�thette, akkor mikor, hol, mennyiben t�rt�nt itt rendszerv�lt�s?! – jogfolytonos �tv�tele teremthette meg a nemzeti m�k�d� t�ke kamp�ny-szer� privatiz�ci�j�ra ir�nyul� Antall-f�le „koncepci�” l�t-jogosults�g�t, m�rmint hogy az �llami (?) vagyon egy r�sz�nek �rt�kes�t�se r�v�n egyenl�tse ki Magyarorsz�g a „hiteltartoz�s�t”. Ha ugyanis nem ismerj�k el a kommunista �llamad�ss�got, �s meg is tagadjuk annak visszafizet�s�t, akkor az �llami (?) vagyon hirtelen felindults�gb�l elk�vetett privatiz�ci�ja m�r j� el�re „oka-fogyott�” v�lt volna, s ebben a form�ban meg sem t�rt�nik. �gy okkal-joggal v�lelmezhetj�k, hogy az illegitim �llamad�ss�g jogfolytonos felv�llal�s�ra �ppen az�rt volt „sz�ks�g”, hogy megfellebbezhetetlen ind�t�kot – kezd�l�k�st - szolg�ltasson a mag�nos�t�s lavin�j�nak megind�t�s�ra. Amely azt�n v�g�l is a haza szinte fejvesztett �tem�-m�lys�g� ki�rul�s�hoz vezetett. A Vil�gbank szak�rt�i szerint az akkor m�g privatiz�latlan magyar m�k�d� t�ke 1990-ben – akkori �rakon �s �rfolyamon – mintegy 80-100 milli�rd USD �zleti �rt�ket k�pviselhetett, a jelen�rt�kre diszkont�lt j�v�beli profit t�k�s�t�s�nek m�dszer�vel felbecs�lve. Az elm�lt 15 �v leforg�sa alatt ezen �llami (?) vagyon mintegy 80 %-a multinacion�lis kezekbe, 10 %-a pedig a p�rt-n�menklet�ra tulajdon�ba ker�lt, m�g a cca. 10 %-nyi marad�k – cs�dportfoli� – z�m�ben ma is �llami kezel�sben van. Szint�n Dr. Dr�bik J�nos adatait (Leleplez�) figyelembe v�ve kider�l, hogy az egy�bk�nt minden szinten sikert�rt�netk�nt hangoztatott privatiz�ci� – copyright and made by �V�/�PV Rt. – val�j�ban t�k�letes fiask�nak bizonyult, hiszen a vagyon�rt�kes�t�s hivatalosan elk�nyvelt bev�tele mind�ssze 5-6 milli�rd USD. Sz�m�t�saim szerint - amennyiben a privatiz�ci�s bev�telt a 2000. �ta t�rt�nt �rt�kes�t�sek bev�tel�vel 10 Mrd USD-re felkerek�tj�k is, akkor is – kijelenthetj�k, hogy a nemzeti m�k�d� t�k�nk �tlag 10 %-os d�mping-�ron „kelt el”, ami nemhogy nem siker, hanem ink�bb egy�rtelm� kudarc. Fel�rhat� teh�t a mag�nos�t�s egyenlege is: Egysz�z (100) m�nusz (-) t�z (10) egyenl� (=) plusz kilencven (90). Istennek h�la - ez esetben m�r �rv�nyes�lnek az egyens�ly kv�zi-aritmetikai k�vetelm�nyei, vagyis nem egyenl�tlens�ggel, hanem egyenl�s�ggel �llunk szemben. M�ghozz� egy nagyon szeml�letes „egyenl�s�ggel”, amely megmutatja, hogy a rendszerv�lt�s p�nz- �gyi deficitj�hez b�zv�st hozz��rhatjuk a kamp�nyszer� �llami privatiz�ci� kb. 90 milli�rd USD vesztes�g�t is. Ezen m�sodik „egyenletnek” az egyenl�tlens�ge ugyanis �rdemi, tartalmi: egy-tizednyi ellen�rt�ket siker�lt kialkudnunk a magyar portfoli��rt; a vagyon�rt�k 90 %-a a sz�munkra mind�r�kre elveszett… 3. Elad�sod�si hitelvesztes�g 1990. �s 2005. k�z�tt Az egyszer� ember, az �tlagos �llampolg�r azt hihetn�, hogy a privatiz�ci� – noha sz�gyenletes �rt�kes�t�si �rakon – legal�bb az �r�k�lt posztkommunista ad�ss�g (20,5 Mrd USD) probl�m�j�t megoldotta, de t�ved! �mb�r a kamp�nyszer� �llami privatiz�ci� korm�nyszinten, hivatalosan deklar�lt legfontosabb c�lja �ppen az �r�k�lt �llamad�ss�g kiegyenl�t�se volt: ebb�l nem lett semmi. Minden privatiz�ci�s bev�tel (?) �s �ll�t�lagos ad�ss�gcs�kkent�s ellen�re az �llamad�ss�g 1990. �ta m�g meredekebb n�veked�st mutat, mint annak el�tte. Magyarorsz�gnak 1990-ben nem volt �n. „bels� ad�ss�ga”, ami d�nt�en a belf�ld�n kibocs�tott �llam-k�tv�nyek �llom�ny�val egyezik. Ma ez az �llom�ny mintegy 13 ezer milli�rd forint, ami hozz�vet�leg 65 Mrd USD-nek felel meg. De ne higgy�k, hogy legal�bb az �n. „k�ls� ad�ss�g” rendez�st nyert volna, sajnos az is megmaradt, s�t, 20,5 milli�rd doll�rr�l 2005-re meghaladta az 50 milli�rd doll�rt – igaz, hogy ebben m�r nem csup�n az MNB �ltal (ak�rmikor) felvett k�lf�ldi k�lcs�n�k �sszege, hanem valamennyi gazd�lkod� szervezet k�lf�ldi hitele is szerepel, ami a forint konvertibilit�s�nak megteremt�se �ta m�r a nemzetgazdas�g teljes k�ls� hitel�llom�ny�nak kb. egyharmad�t-fel�t teszi ki. Tekintettel arra, hogy a nemzetgazdas�g a kamatot a teljes brutt� hitel�llom�ny ut�n k�teles kitermelni �s megfizetni, - t�k�letesen mindegy, hogy az ad�ss�got forintban, eur�ban vagy doll�rban fejezz�k ki, mint ahogy az is mindegy, hogy a hiteleket a mindenkori korm�ny, a Magyar Nemzeti Bank vagy ak�rmilyen magyar, vagy multinacion�lis tulajdon� t�rsas�g vagy b�rmilyen egy�b gazd�lkod� szervezet vette-e fel. A l�nyeg, hogy az itthoni gazd�lkod�s �rdek�ben, r�szek�nt felvett k�lcs�n�k kamatait �s t�ket�rleszt�s�t egyar�nt a belf�ldi gazd�lkod�s bev�tel�b�l kell kitermelni �s megfizetni, amib�l nyilv�nval�, hogy minden hitel ad�ss�gszolg�lat�t v�gs� soron a belf�ldi fogyaszt� fizeti ki, f�ggetlen�l a gazd�lkod�s hat�konys�g�t�l, vagy a hitelt felvev� „egy�b felel�ss�g�t�l”. A v�gs� fogyaszt� pedig a magyar lakoss�g. Ebben a fejezetr�szben a k�vetkez� egyenl�s�get �rhatjuk fel: Hatvan�t (65) plusz �tven (50) egyenl� (=) sz�ztizen�t (115) Mrd USD (bels� + k�ls�) ad�ss�g. Majd m�nusz (-) h�sz (20): egyenl� (=) kilencven�t (95) Mrd USD n�vekm�ny. Mivel a most kifejtett ad�ss�gn�vekm�ny ellen�rt�ke semmilyen m�rt�kben nem tekinthet� a magyar nemzet�llam vagyon�nak –sem eszk�zn�vekm�ny�nek, sem fogyaszt�si t�bblet�nek -, teljes eg�sz�ben vesztes�gnek tekinthetj�k ezt az �sszeget is, mert csak a multinacion�lis c�gek �s k�lf�ldi tulajdonosaik szem�lyi k�nyelm�nek, m�k�d�si infrastrukt�r�j�nak megteremt�s�t, vagyis h�d�t� honfoglal�sukat szolg�lt�k. A plaz�k �s egy�b profithajh�sz c�l�, nemzeti kistermel�s �s kereskedelem ellenes �p�tm�nyek, vagy m�s beker�tett ter�letek m�r a legkev�sb� sem tekinthet�k a magyar nemzeti vagyon szerves r�sz�nek, ink�bb rontj�k, mint jav�tj�k meg�lhet�si es�lyeinket, kiviszik a hasznot. Az ezekre felvett hitelek kamatainak minden forintja kopors�szeg; kopors�szeg, amelyet a magyar nemzet kopors�-fedel�be vernek. 4. Az elgurult doll�rok le�rt vesztes�ge Az �llamad�ss�g nemzeti-banki adatait alapul v�ve minimum 10 (esetleg 15) milli�rd USA doll�rra tehet� az az �sszeg, amellyel a rendszerv�lt�s „pillanat�ban” m�s orsz�gok tartoztak nek�nk. K�zismert, hogy testv�ri szocialista-internacionalista feladatunk volt a m�g n�lunk is fejletlenebbek – v�. a korabeli terminol�gi�val: �n. „fejl�d� orsz�gok”! –, a szocialista vagy ’f�l-szocialista’, f�k�nt �zsiai �s afrikai, javar�szt arab s latin-amerikai, Egyiptom, L�bia, Jemen, Mozambik, Vietnam, Chile, Kuba, Nicaragua, stb. doll�r-hitelekkel val� t�mogat�sa. S�t, furcsa kereszt-�gyletek sz�tt�k �t meg �t a szovjet-magyar doll�r-elsz�mol�sokat is, hiszen a ’80-as �vekben m�r jellemz� gyakorlatk�nt alakult ki, hogy a Szovjet�ni� – hadikereskedelm�t elleplezend� – strat�giai, nagyr�szt embarg�s term�kforgalm�t j�r�szben a magyar k�lkereskedelmen �tfuttatva bonyol�totta. A magyar szakemberek jelent�s sz�mban dolgoztak k�lf�ldi �p�tkez�seken (pl. L�bi�ban), ami a nemzetk�zi doll�rel-sz�mol�sokban szint�n egyfajta hitelez�sk�nt jelent meg, amelyek ellen�rt�k�t a c�l-orsz�gok csak komoly f�zisk�s�ssel, vagy soha nem fizett�k meg. Hozz� m�g az �n. „gurul� doll�rok”, melyek testv�ri befizet�sk�nt, k�zvetlen�l Moszkv�ba gurultak el, a Nagy Testv�r internacionalista seg�ts�gny�jt�sainak k�z�s finansz�roz�s�ra. Az �n. „rendszerv�lt�” korm�nyokat terheli a felel�ss�g abban is, hogy ezeket a nemzetk�zi hitel�gyletekb�l ered� kintl�v�s�geinket z�m�ben nem siker�lt behajtani, �gy ebb�l is mintegy 10 milli�rd USD �jabb vesztes�g�nk sz�rmazott. 5. A 15 �v alatt kifizetett kamatvesztes�g K�nnyen bel�that�, hogy nagy �sszegekkel tartozni hossz�t�von teljesen �rtelmetlen, s�t, b�n�s dolog. Aki ezt felv�llalja, az vagy �nmaga, vagy saj�t haz�ja alatt v�gja a f�t. Aki �tmenetileg meg-szorul - term�szetesen hitelt vesz fel; �mb�r akkor is t�rekszik a k�lcs�n�k felv�tel�t a lehet� legkedvez�bb konstrukci�ban, teh�t min�l kev�sb� h�tr�nyos felt�telekkel megoldani s lebonyol�tani. Nem lehets�ges p�ld�ul oly m�rt�kben szorult p�nz�gyi helyzet, ami indokoltt� tenn�, hogy b�rmely orsz�g 1100 %-os kamatra legyen k�nytelen �llamk�lcs�n�rt folyamodni, m�rpedig az 1. pontban le�rt, Dr. Dr�bik-egyenletben szerepl� 1 milli�rd doll�ros „hitelt” �ppen 12-szeresen fizett�k vissza, vagyis 11-szeres kamat-teherrel megfejelve, ami egy�bk�nt a kapitalista p�nz�gyi seg�ts�g-ny�jt�s gy�ny�r�s�ges mintap�ld�ja. Ha egy�ltal�n igaz, hogy itt „hitelny�jt�sr�l”, �s nem valami sokkal meredekebb tranzakci�r�l volt sz�. Nos, aki felv�llalja, hogy m�rt�ktelen�l elad�sodik, az sz�m�that r�, hogy el�bb-ut�bb m�r puszt�n az�rt lesz k�nytelen �jabb �s �jabb hitelekkel (�s azok kamatszolg�lat�val) megterhelni am�gy is rem�nytelen�l sz�k�s b�dzs�j�t, hogy az �pp esed�kes, lej�rt kamatokat kifizethesse. Az ilyen „rul�roz� hitelfelv�tel” lassank�nt, �szrev�tlen�l �ltal�nos, megszokott st�luss�, aff�le „�gr�lszakadt �letm�dd�” keser�ti a not�rius hitelfelvev� mindennapjait. Hozz� kell szoknia, hogy id�vel m�r minden vagyona, s�t, munkaereje is hitelez�i tulajdon, b�rmit v�s�rol, azt hitelbe teszi, ha egy�lt�n’ van m�g „valamije”, azt is kiv�tel n�lk�l jelz�log terheli. Naponta zaklatj�k a hitelez�k, a felsz�mol�k �s a v�grehajt�k. Ostobas�g azt gondolni, hogy a hiteleink visszafizet�s��rt „f�jjon hitelez�ink feje”. Boldogult n�hai L�szl� Andr�s, minden br�kerek koron�zott kir�lya mondta egyszer: „Ha 1 milli�val tartozom a banknak, nem tudok aludni. Ha 1 milli�rddal tartozom, �gy a bank�r nem alszik.” Amschel Rothschild sokkalta nagyobb l�pt�kekben gondolkodott: „Adj�tok nekem egy orsz�g p�nz�gyeit, s t�bb� nem �rdekel, kik hozz�k a t�rv�nyeket.” Pontosan ez t�rt�nt Magyarorsz�ggal az elm�lt 25 �vben. 1980. �ta m�r az�rt vessz�k fel az egyre �jabb k�lf�ldi bankhiteleket, hogy kifizethess�k az esed�kes kamatokat. �s ezen semmit nem v�ltoztatott az 1990-es rendszerv�lt�s, csup�n „legitim�lta” ezt az abszurd �llapotot, lenull�zta az orsz�g minden kor�bbi gazdas�gi teljes�tm�ny�t, privatiz�lta vagyis ellopta a nemzeti m�k�d� t�k�t, majd t�bbsz�r�s�re felp�rgetve az elad�s�t�s folyamat�t: n�vekv� kamatterhek elvisel�s�re �p�tette fel az �llami k�lts�gvet�st �s a teljes nemzetgazdas�got. Olyan kamat- �s ad�terhek elvisel�s�re, melynek a kitermel�s�re �s megfizet�s�re az orsz�g k�ptelen. Az ilyen vagy olyan kamatterhek – amelyek az �n. „ikerdeficitb�l”, vagyis abb�l sz�rmaznak, hogy az �llami k�lts�gvet�s �s a fizet�si m�rleg minden �vben egyidej�leg, n�vekv� m�rt�kben deficites – ma m�r a b�dzs� 40-50 %-�t is kiteszik, ami csak teljes�thetetlen ad�-m�rt�kek kivet�s�vel lenne m�g egy kis ideig fenntarthat�. A vesztes�g�nk 15 �v alatt mintegy 40-45 milli�rd USD kamatkifizet�s, ami teljesen �rtelmetlen�l kidobott p�nznek bizonyult, hiszen a nemzetgazdas�g ad�ss�ga 20,5 Mrd USD-r�l mintegy 115 Mrd USD-re n�tt. 6. �sszegz�s �s konkl�zi�k Adjuk most �ssze a rendszerv�lt�s p�nz�gyi vesztes�geit: - Vesztes�g a Dr�bik-egyenlet kifejt�s�b�l: 33 Mrd USD - Vesztes�g a privatiz�ci� „eredm�nyek�nt”: 90 Mrd USD - Vesztes�g 15 �v rul�roz� hitelfelv�teleib�l: 95 Mrd USD - Vesztes�g az elgurult doll�rmilli�kb�l: 10 Mrd USD - Vesztes�g 15 �v kamatkifizet�seib�l: 45 Mrd USD. Mindez �sszesen 273 milli�rd doll�rra r�g, ami mai �rfolyamon sz�m�tva – nem t�ved�s! – mintegy 54.600 milli�rd forint, az �ves GDP-nk t�bb mint k�t-�s f�lszerese, majdnem a h�romszorosa. Azt mondhatjuk, hogy a p�nz nyelv�n az eg�sz orsz�g nagyj�b�l 3 �vnyi munk�j�nak az ellen�rt�k�t kidobtuk az ablakon, r�ad�sul egy olyan „c�l” megval�s�t�s��rt, ami egyen�rt�k� a j�v�nk – nem fel�l�s�vel! – felsz�mol�s�val. A fenti sz�mok �s elvi levezet�sek a val�s�gos adatokon nyugv� megfontol�sok �s �rt�kel�-�sszes�t� becsl�sek eredm�nyei. Ezt az�rt hangs�lyozom, mert a t�nyleges vesztes�g enn�l v�lhet�leg sokkal nagyobb, hisz’ egy csom� mindent sz�m�t�sba kellene m�g venn�nk, amir�l egyszer�en nincsenek publik�lt adatok, - s�t, a k�rok �s a vesztes�gek bizonylatai, adatai a titkos�t�sok �s titkos megsemmis�t�sek r�v�n-sor�n jelent�s r�szben elvesztek. A rendszerv�lt� Antall-korm�ny teh�t tragikus hirtelens�ggel, �gy egyik napr�l a m�sikra – 1990-ben bevezette a kapitalizmust. Az �r�k�lt �llamad�ss�got a nemzeti m�k�d� t�ke mintegy 20 %-os h�nyad�nak „kamp�nyszer� privatiz�ci�j�val” gondolta rendezni, ha hinni lehet az egykori tan�csad�i mai kisziv�rogtat�sainak. A koncepci�ja cs�fosan megbukott. Szinte a teljes nemzeti t�k�nk odaveszett – mert a mag�nos�t�s �ta m�r nem nek�nk, hanem a magyar n�p megny�z�s�val (v�. pl.: MVMT-ELM�-villany�ram!), a szem�lytelen k�lf�ldi gazd�inak termeli a profitot -, az ad�ss�g meg nemhogy megsz�nt, vagy esetleg elviselhet� m�rt�k�re apadt volna, hanem 15 �v alatt m�r 5-�s f�lszeres�re dagadt, ami t�vlati �rtelemben �pp �gy kil�t�stalan, mozg�st�r n�lk�li j�v�t sejttet, mint a mindennapok szintj�n. Hov� lett a rengeteg p�nz? Nem a kamatok – mert az egy�rtelm� p�nzkidob�s -, hanem maga a sok hitel? Egy csal�d vagy mag�n-szem�ly �ltal�ban beruh�z�si c�lra k�ltekezik t�l, s vesz ig�nybe re�lisan visszat�rleszthet� k�lcs�nt. De mi az, amiben Magyar-orsz�gon a rendszerv�lt�s �ta nemzeti vagyon-n�vekm�ny lenne kimutathat�? Hiszen nemhogy gyarapodtunk volna, ellenkez�leg: odaveszett a nemzeti t�k�nk! S vajon mit kaptunk �rte cser�be? Pazar bank�p�leteket, k�lf�ldi tulajdon� irodah�zakat �s shopping centereket, plaz�kat; Budapesten korl�tokat meg Demszky k�-�s betonm�t�rgyait; neh�z, elt�phetetlen �s �t-l�phetetlen l�ncokat; Mercedesek, Volv�k, Audik, Renault-k, Peugeot-k, m�s nyugati automobilok, mobiltelefonok ezreit, s vel�k a magyarnak megfizethetetlen �rakat �s kamatokat. Az �r�k�lt �llamad�ss�g „mind�ssze” 20 Mrd USD-t tett ki. M�ra majdnem a hatszoros�ra n�tt, minden privatiz�ci� dac�ra. Nem b�rjuk m�r fizetni a kamatokat, �jabb hitelekb�l sem. „Az �llam nem j� tulajdonos.” – ism�telgeti megr�gz�tten Kuncze �r, aki az elvt�rsak koal�ci�s j�bar�tja. Kinek az �llama? – k�rdezhetn�nk, de ez�ttal m�g nem ezt k�rdezz�k. Nos, ki a j� tulajdonos, aki a hiteleket meghatszorozza? Aki minden�t eladja, hogy az m�snak fialjon, az a „j�” tulajdonos? S ha m�r nincsen profitforr�sunk, - mib�l fogjuk a hiteleket visszafizetni, amikor k�ztudom�s�, hogy a hitelek visszafizet�s�nek egyetlen p�nz�gyi forr�sa a profit? A m�r nem is l�tez�? Net�n az a megfelel� tulajdonos, a j� gazda, aki folyamatosan �jabb hitelfelv�telekre k�nyszer�l? Akinek �jra k�lcs�n kell k�rnie, hogy tov�bb m�k�dhessen? Ilyen hat�kony a kapitalizmus? Ennyivel – „hatszorosan” – hat�konyabb ann�l az �llamn�l, amely Kuncze szerint „rossz” tulajdonos?! A kor�bbi hitelfelv�telekr�l a „rendszerv�lt�-reformkommunista” �llam kinyilatkoztatta, hogy: „Megett�k.” Ez nem volt igaz akkor sem, de nem igaz a 15 �v �ta felvett �sszegekre sem. Az eg�szet ti lopt�tok el, ti ett�tek meg - elvt�rsak! V�c, 2005. j�nius 9. Czike L�szl�