Czike L�szl� Orb�n Viktor hitelront�s�nak mesterterve Maradjunk annyiban, hogy – noha rendk�v�l ellentmond�sosnak l�tsz� k�r�lm�nyek k�z�tt, �s igaz az is, hogy megint Amerik�b�l, de – napvil�gra ker�lt Orb�n Viktor hitelront�s�nak mesteri terve. Mert egy�ltal�ban nem osztom azok v�lem�ny�t, akik ezt a helyettes-�llamtitk�ri hivatalos pap�rra r�f�nyk�pezett irom�nyt igyekeznek „elbagatelliz�lni”, �s �cska amat�r pr�b�lkoz�snak �ll�tj�k be. Persze ma m�g – az igazs�got val�sz�n�leg soha nem tudjuk meg! - az is k�rd�ses, hogy a hamis�tv�nyt f�nyk�pezt�k-e r� a helyettes-�llamtitk�ri pap�rra, vagy egy val�di hivatalos-irat mesterterv�t f�nyk�pezt�k-e le. A jpg-form�tum �gy �nmag�ban nem ad v�laszt semmire. Az viszont gyan�s, hogy hol jelent meg. Angyalt�z �s v�ruskart�cs A Braunt komolyan „a gyan�kamp�nyba” kever� sz�veg ugyanis – „�gy �rja az �js�g” – ugyanazon az amerikai „Angelfire” tartalom-szolg�ltat� port�lon olvashat�, ahol n�h�ny h�nappal ezel�tt az eml�kezetes „szakerto-90”, echte baloldaliakat m�g mutat�ba sem tartalmaz� „�gyn�klista” is leszerepelt. Cui prodest? Ez itt az igen s�lyos k�rd�s. Ama list�nak a k�zl�se nyilv�n baloldali �rdekt�l vez�relve t�rt�nt, ennek az „iratnak” a megjelentet�se meg �ppen ellenkez�leg? Hihet� ez? Egy amerikai kommunik�ci�s website direkt arra szakosodik, hogy gyan�s kiadv�nyok szell�ztet�s�vel keverje-kavarja a magyar politikai k�z�let fortyog� gan�j�t? Ha felm�sz az Interneten a megadott c�mre, furcsa-�rthetetlen dolgok t�rt�nnek veled: sehogy’ sem tudsz r�menni a sz�vegre, amit el akarsz olvasni, az eg�sz k�perny� vadul vill�dzik, m�r a mikroprocesszor is az utols�kat r�gja, viszont egyfolyt�ban csak marasztalnak; elk�rik az �sszes szem�lyi adatodat, a lakc�medt�l a szem�lyi sz�modon �t, a TB-azonos�t�dt�l az ad�sz�modig, ugyanis h�zelegve k�zlik, hogy hurr�, nyert�l egymilli� doll�rt, mert te vagy a negyven-ezredik l�togat�, amib�l persze egy b�d�s sz� sem igaz, mert itt mindenki a negyven-ezredik l�togat�, aki egy�ltal�n megpr�b�lkozik… Azt�n a v�geredm�ny? Egyik l�togat�nak teljes�l a v�gya – bel�le „olvas�” lesz -, viszont a m�sik sehogy’ sem boldogul: eml�kk�nt csakis az elpazarolt Internet-id� „marad”, meg a kismilli� rettenetes internetes v�rus, amit egy v�rus�gy�b�l, sorozatvet�b�l l�nek minden m�sk�nt gondolkod� sz�m�t�-g�p�re, aki k�v�ncsiskodni mer�szel, eme nem re� tartoz� s�lyos politikai k�rd�sekben… Virtu�lis t�vvez�rl�s Vajon lehets�ges lenne, hogy imm�r a t�zmilli� magyar virtu�lis t�vvez�rl�se is k�zvetlen�l Amerik�b�l, a F�ld legszabadabb �s legdemokratikusabb orsz�g�b�l t�rt�nik; a magyar belpolitika k�t gig�sza, az MSZP �s a Fidesz az angyalt�z�n kereszt�l v�vja meg az internacion�l� v�gs� harc�t, elektronikus csillagok h�bor�ja form�j�ban? Mindk�t oldal „csatorn�t” b�relt volna – esetleg �llamp�nzen – egym�s lej�rat�s�ra, a tengerent�li sz�p �j vil�gban? Mindenesetre - noha a konfliktus a „t�l�retts�g” jegyeit mutatja - m�g sehol nem l�tszik az alag�t v�ge… A gyan�kamp�ny fr�ccs�nt�i Volt egyszer egy Braun R�bert, aki Medgyessy P�ter miniszter-eln�k tan�csad�ja lett, holott minden kor�bbi politikai �s egy�b aktivit�sa csak az SZDSZ-hez k�t�tte. Igaz, mag�r�l, Medgyessy P�terr�l is elterjedt m�g minisztereln�kk� avanzs�l�sakor – el�g eml�kezn�nk a Csurka �ltal k�zz�tett „nem hivatalos” �letrajz�ra -, hogy val�j�ban az SZDSZ gazdas�gi programj�t hajtja v�gre. De h�t erre a te�ri�ra k�s�bb alaposan r�c�folt (?), hogy Medgyessyt nyilv�nval�an az SZDSZ buktatta meg. Az az SZDSZ, amely el�bb �j minisztereln�k�t csin�lt, azut�n nemr�g „�gy tett”, minthogyha az �j k�zt�rsas�gi eln�k megv�laszt�s�ban nem lett volna szint�n oroszl�nr�sze. Sz�val ez a Braun hamarosan igen magasra vitte – el�bb Ron Werber munk�ltat�ja lett, majd a k�t shakespeare-i s�r-�s�, Rosner �s Silberstern is a keze al� dolgozott. Egy�tt sz�tt�k egy �jst�lus� kamp�nyterv selyemsz�lait, mely majd arra ir�nyult volna (?), hogy Orb�n Viktor polg�ri mezei hadait �pp sz�rv�nyos el�fordul�si ter�let�k�n, az utc�kon �s a tereken verj�k meg. �m a t�rt�netnek hirtelen v�ge szakadt. Nemr�giben ez a Braun teret �s kegyet is vesztett, mivel az SZDSZ-kre�lta �j minisztereln�k, a Gyurcs�ny, �tilaput k�t�tt a talp�ra, valami hom�lyos �lokokb�l, amelyeket nyilv�n – tekintettel az �js�tet� magyar �ldemokr�cia val�di korl�taira – szint�n sohasem fogunk megismerhetni. T�ny, �s ezt a minap a csigat�v�b�l, a felejthetetlen Havas Henrik �ltal menedzselt Braun-interj�b�l tudhattuk meg – Braun R�bert most �nk�nyesen politikai parkol� p�ly�ra helyezte mag�t: �tmenetileg nem �r �s nem �rat senkivel kamp�ny-kommunik�ci�snak �lc�zott l�lektani hadvisel�si tanulm�nyokat, mert leg�jabb �zleti �tlet�t, a palackozott fr�ccs gy�rt�s�t �s forgalmaz�s�t (elad�s�t) val�s�tja meg. Ki �rti ezt? Gurcs�ny „elkergeti” az el�dje SZDSZ-es kommunik�tor�t, mik�zben p�ld�ul kinevezi a kult�r�lis �r�ks�g miniszter�nek Boz�ki Andr�st, aki eredend�en az eg�sz (nemcsak a politikai, de a politol�gusi szakmai) karrierj�t �pp�gy az SZDSZ-vez�relte Soros-alap�tv�nynak k�sz�nheti, mint Braun R�bert, s�t mint Orb�n Viktor. (K�ts�gtelen, hogy a k�t B-bet�s fiatalember t�mav�laszt�sa mer�ben elt�r egym�s�t�l. M�g Braun Amerik�ban is j�l ismert holokauszt-kutat�, addig Boz�ki f� szakter�lete az anarchizmus.) Persze, ahogy �gy elgondolkodom, nagy es�lye van annak, hogy amint kitelik az ideje, Gyurcs�nyt is az SZDSZ fogja – Isten adta, Isten elvette - elt�vol�tani, �s akkor majd visszaj�het Braun, hogy egy palackb�l el�var�zsolt hossz� l�p�ssel �nnepelje meg az Eur�pai �ni� els� ultra-liber�lis (SZDSZ + Fidesz) nagy-koal�ci�j�t, mert 2006-t�l v�rhat�an ez k�vetkezik, Orb�n n�lk�l, �s helyette valaki m�ssal… Braun kor�bbi inkarn�ci�i Sz�val, visszat�rve Braun rejt�lyes fel-�s let�n�seire; most teh�t a fr�ccs-�nt�ssel van elfoglalva, de lesz ez m�g jobb is. Az istenadta liber�lis �stehets�ge biz nem kall�dhat el holmi szeszes palackok k�z�tt. Felmentem az Internetre – ez�ttal nem az Angelfire-re -, hogy megn�zzem, milyen a dinnyeterm�s a Braun R�bert var�zs-jelige (Google) be�r�s�ra. Megmutatom, mit tal�ltam. Id�sb Braun R�bert – nyilv�n csak n�vrokon – a k�zismerten szabadk�m�ves Nyugat publicist�ja volt az 1920-as �vekben, k�t elgondolkodtat� cikk�t m�r le is t�lt�ttem, �s elolvastam. Az egyik: „Oligarchia a demokr�ci�ban” sokatmond� c�met viseli. Ebb�l id�zek most: „M�r Rousseau (szint�n egy klasszikus zen�sz) is f�lismerte, hogy a demokr�ci�t k�ptelens�g �gy �rtelmezni, mintha abban a vezet�s szerepe egyar�nt illetn� meg a t�rsadalom minden egyes tagj�t … A helyzet az, hogy nemcsak az autokr�ci�kban (N�metorsz�gban, Ausztri�ban, stb.), hanem a demokr�ci�kban is (USA, Anglia �s Franciaorsz�g) a vezet�s oligarchia kez�ben van.” Teh�t �gy volt ez m�r akkor is! El�g visszamenn�nk a ’20-as �vekbe, �s m�ris meg-�rtj�k a m�t. De n�zz�k csak tov�bb, mert �rdemes: „A t�megek politikai szervezete a p�rt. A p�rtok harci szervezetek, amelyekben vezet�sre �s engedelmess�gre van sz�ks�g.” Braun nagyon okos: „A mindennapi �let el�gg� mutatja, hogy a szervezetlen t�megeket (k�l�n�sen a magyart!) milyen k�nny� az �rdekei ellen vezetni. De ennek megvan a hat�ra. Mint Abraham Lincoln mondta: Lehet (el-) bolond�tani kev�s embert v�gtelen id�ig s lehet bolond�tani v�gtelen embert kev�s id�ig, de nem lehet bolond�tani v�gtelen embert v�g-telen id�kig.” (Ezek szerint a 10 milli� „kev�s”-nek bizonyul…) De most j�n a csattan�: „Nem hissz�k, hogy ak�r csak oly orsz�gban is, ahol a demokr�cia hagyom�nyai olyannyira �jak, mint N�met-orsz�gban vagy Ausztri�ban, valami kedvez� sanszai voln�nak a a nacionalista diktat�r�nak … De a prolet�rdiktat�ra sanszai sem jobbak.” Id�sebb Braun R�bert ezeket a meggondolatlan sorokat 1926-ban vetette pap�rra. Mert azut�n j�tt a n�cizmus, a II. Vil�g-h�bor�, s r�gt�n ut�na a kommunizmus… S v�g�l: „A hatalom k�zbeker�t�se csakis akkor k�vetkezhetik be, ha a n�p t�bbs�ge a kommunist�k m�g�tt �ll… De ha a n�p t�bbs�ge a p�rt m�g�tt van, akkor mire val� a diktat�ra?” Nos, mire? De szint�n a cikkben �ll ennek magyar�zata is: „J� mester rossz szersz�mmal is alkothat t�k�letest, kont�r kez�ben pedig a legjobb szersz�m sem haszn�l.” Id�sb Braun R�bert – a korai, m�lt� n�vrokon – m�sik megtal�lt �r�sa „A liberalizmus j�v�je” c�met viseli, �s l�nyeg�ben L. T. Hobhouse: „A liberalizmus” (1921.) c�m� m�v�nek ismertet�se. Minden c�lzatoss�g (pl. nomen est omen) n�lk�l, tal�ltam m�g egy Braun R�bertet – hogy is �lhettek �s �lhetnek ennyire k�l�nb�z� identit�s� �rtelmis�giek azonos n�v alatt?! -, aki t�rt�netesen a Kun B�la korm�nya nemzetis�gi �gyekkel foglalkoz� n�p-biztosa volt az �n. Tan�csk�zt�rsas�g alatt. Kossuth ap�nk bal-bel�p�se Azt�n – m�r kicsit elf�radva – kezdtem lemondani r�la, hogy a mi Braun R�bert�nkr�l is tal�lok valamit, mikor a tekintetem meg-akadt egy feliraton. Tan�s�ga szerint Braun R�bert – v�gre igazi! – nemr�g megl�togatta az US�-ban a detroiti Kossuth-egyletet, a t�rsas�g alap�t�s�nak 20. �vfordul�j�n, �s meggy�z�d�tt r�la, hogy az ott �l� magyarok gazdas�gi, erk�lcsi �s politikai s�ly�nak elismer�se hossz�t�von biztos�tott. Elgondolkodtam. A t�rsas�got 20 �ve, teh�t 1983-1985. k�r�l szervezhett�k, alap�tott�k. Akkor, amikor – Acz�l (Appel) Gy�rgy j�volt�b�l – viharos gyorsas�ggal el-kezdtek a kor�bban „elaltatott” p�holyok (40 �ves kihagy�s ut�n) itthon, n�lunk is �jraszervez�dni. Tal�n ez a detroiti is egy itthoni p�holy „le�nyv�llalata” lenne? Hiszen viszonylag k�zismert, hogy Kossuth Lajos az 1848-as forradalom �s szabads�gharc lever�se ut�ni amerikai emigr�ci�j�ban bel�pett a „Cincinnati” nevet visel� Grand Orient p�holyba, m�ghozz� �pp Detroitban. Megpr�b�ltam beh�vni mag�t, a c�m �ltal reprezent�lt besz�mol�t is, de minden k�s�rletem cs�d�t mondott. „Not found” – �rta ki a program a 10. alkalommal is, lakonikus r�vids�ggel. Vaj a fejen – kit�r�lt�k… A sorok k�z�tt N�ztem tegnap �jjel 11-t�l a H�R-t�v�n – b�rcsak ne tettem volna! – a „Sorok k�z�tt” c�m�, leg�jabb k�ptelen, �s megfejthetetlen koncepci�j� besz�lget�s m�sort. Ez�ttal a politikai marketing volt „ter�t�ken”; - ennek �r�gy�n faggatta Hankiss �gnes �s G�r�-Sz�sz politol�gus a „Braun-�gyr�l” Kiss Ulrich jezsuita szerzetes papot, aki a P�zm�ny P�ter Katolikus Egyetem tud�s professzora. Semmi �jat nem siker�lt megtudnom. A hit-tudom�ny, m�g mint elfuser�lt „politikai marketing” akci�t sem �rt�kelte, min�s�tette az esetet. A n�z�nek be kellett �rnie egy illatszer-szaktudom�nyos meg�llap�t�ssal, miszerint egy �veg vizet maximum egyszer, vagy k�tszer lehet alkoholk�nt eladni: a n�p hossz�t�von nem vev� a hamis�tv�nyokra. Csontv�ry titkos t�rsulatai Azt�n ma d�lel�tt munka k�zben megint csak a H�R-t�v� sz�lt, - valamilyen furcsa, �nsanyargat�si „c�llal” bekapcsolva hagytam. Amikor nem akarom, hogy �j gondolatokkal zavarjanak – el�g, ha elb�rok a magam�ival -, akkor bekapcsolom valamelyik telev�zi�t, ami gondolat�z�nek t�k�letes. Valami szint�n cseppfoly�s m�sor arr�l sz�lt, hogy ketten, egyik�k Alp�ri-V�gh, publicista a MN-t�l – Csontv�ry Kosztka Tivadar fest�m�v�szi nagys�g�r�l, majd �r�i nagys�g�r�l elm�lkedtek. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy Alp�ri-V�gh Csontv�ry egyik �r�s�b�l id�z. Megd�bbentem: t�le eddig ilyeneket nem olvastam, igaz, most is „a m�s�t” olvasta fel. Sz� szerint nem jegyeztem meg, de arr�l sz�lt, hogy „�s akkor titkos t�rsulatokat alak�tottak (az nem der�lt ki, hogy kik!) az �gvil�gon mindenf�le anyagi termel�, kereskedelmi �s egy�b „f�ldh�zragadt” tev�kenys�gekre, hogy elpuszt�ts�k, le�lj�k, megsemmis�ts�k – f�leg valami m�rgekkel – az emberis�get.” �ljen a profitr�ta! Hi�ny�rzetem t�madt, mikor hirtelen abbahagyta �s meg�llt a k�s a leveg�ben. �s akkor eszembe jutott, mi is hi�nyzik a v�g�r�l, �s r�gt�n�zve a k�vetkez� befejez�st �tl�ttem ki: „�s akkor titkos t�rsas�gokat alak�tottak – ezeket tudom�nyos, m�v�szeti, kultur�lis �s k�rnyezetv�d� t�rsas�goknak �lc�zt�k -, hogy elh�ly�ts�k, szellemileg is degener�lj�k az emberis�get, m�g miel�tt igavon� baromk�nt k�z�s kar�mba z�rj�k �ket, mert ez a megold�s minden �nkorm�nyzatn�l �s az auton�mi�n�l is l�nyegesen olcs�bb, �s akkor elvileg a csillagos �gig n�het a profitr�ta. Hogy el�rj�k minden id�k legmagasabb profit-r�t�j�t, vagyis a r�mai birodalom�t. A legolcs�bb munkaer� teh�t a (kamat)rabszolga: termel�kenys�ge a legmagasabb.” A fejl�ces pap�rtolvaj M�rmost ami a „bizalmas munkaanyag” mibenl�t�t illeti, nem az a l�nyeg, hogy ki �rta, meg merre, meddig, s egy�ltal�n. Az ilyen �s hasonl� irom�nyok sorsa, hogy id� el�tt kider�lnek – „amit f�lbes�gva hallotok, a h�ztet�r�l hirdess�tek!”, meg h�t ugye „a hazug embert el�bb utol�rik, mint a s�nta kuty�t”, mert mindig akad egy titk�r vagy titk�rn� k�zn�l, hogy ha f�lren�z�nk, ellopja a veretes pap�runkat -, �s akkor az olvas� versenyt futhat a titkok megval�sul�s�val. Nem az l�nyeg, hogy ki �rta, hanem hogy pont �gy fog megval�sulni. A paktumoknak – l�sd: n�h�ny lapsz�mmal kor�bban -, meg a jegyz�k�nyveknek (ne l�sd sehol) �s a lej�rat� kommunik�ci�s tanulm�nyoknak az a „karm�juk”, hogy pontr�l pontra megval�suljanak. �n Braun R�bert hely�ben drukkoln�k, ne �gy val�suljon meg. De h�t a „drukk” m�r csak k�vetkezm�ny. Az igazs�g pillanata Ha a szek�r l�tsz�lag j�l szalad, k�zel lehet a v�g. Hogy mi lehet ennek a v�ge? Mi lesz Orb�n Viktor �s a n�p sorsa? Tal�n ez m�r valahol-valamikor eld�ntetett. A f�k – az �gig: nem… 1996. augusztus�ban a Demokrata has�bjain megj�soltam, hogy � lesz Magyarorsz�g minisztereln�ke. Nem hitte – meg�rta nekem egy mag�nlev�lben -; a komplett jobboldal k�r�lr�h�g�tt, mondva: „Ez lehetetlen, mi j�l tudjuk, kicsoda Orb�n Viktor!”. Azt�n m�gis megt�rt�nt. A dolgok kisz�m�that�k… A kor�bbi k�telked�k pedig azonnal rohantak nyalni – �n maradtam a j�v� f�rk�sz�s�n�l. Ez nem t�l j�vedelmez�, viszont becs�letes. Most mire tippelek? H�t a jezsuita aty�nak r�szben igaza van. Sok�ig nem lehet k�t vasat m�rtani a t�zbe: senki nem lehet egyszerre a n�p kedvence �s hintapolitikusa. Nem szolg�lhatsz k�t �rnak is egyszerre: vagy a Mammont v�lasztod, vagy J�zus Krisztust. A f�ldi �s az �gi karrier „egyszerre abszolv�l�sa” csak hi� �br�nd, eddig m�g senkinek se siker�lt. Neki sem fog. Vagy a h�tt�rhatalmat szolg�lja, vagy ezt a szeg�ny, kisemmizett magyar n�pet. Vagy szakr�lis kir�lyfi �, vagy szupranacion�lis hamisk�rty�s. Ha most a n�pet v�lasztja, biztos lev�ltj�k. Ha a glob�lis karriert, �gy a n�p v�ltja le. Ha vacill�l, ez a „gyan�kamp�ny” fogja minden marad�k hitel�t t�nkretenni… Most egyet tehet, a n�phez fordul �jabb hitel�rt. (Ezt is teszi.) Ha nem k�r el�g hitelesen, - az sem seg�t rajta, ha kider�lne, hogy � az Osztr�k-Magyar Monarchia legitim tr�n�r�k�se. Igazi kir�lynak kell lennie - k�l�n�sen, mert recseg-ropog az �ni�. Ez az utols� v�lasz�tja, t�bb m�r nem k�n�lkozik. V�c, 2005. j�nius 18. Czike L�szl�