Czike L�szl� Braun R�bert Telev�zi�s szerkeszt�k, politikusok �s politol�gusok unos-untalan azt hajtogatj�k, hogy a magyar politikai baloldalon tulajdonk�ppen nincs mobilit�s, meg�jul�s; kev�s �j arc t�nik fel, vagyis egyre csak k�sik az a nemzed�kv�lt�s, amelynek a rendszerv�lt�s (1990.) �ta m�r majd minden p�rtban r�gen le kellett volna zajlania. Nem vitatkozom ezekkel a n�zetekkel, mindazon�ltal Braun R�bert karrierje r�c�folhat ezekre - vagy esetleg r�vil�g�that n�mely �j �sszef�gg�sekre. Braun R�bert c�ge, a Gaming Communications Kft. 2002. december�ben megh�v�sos k�zbeszerz�si p�ly�zaton megnyerte a Minisztereln�ki Hivatal �ltal a Korm�ny egyes kiemelt feladataival kapcsolatos strat�giai kommunik�ci�s szolg�ltat�sokra ki�rt 33 milli� forintos tendert. A megb�z�s t�bbek k�z�tt a minisztereln�k besz�deinek meg�r�s�t is mag�ban foglalta. Mit tudunk meg az �js�gb�l Braun R�bertr�l? Kor�bban az SZDSZ kabinetf�n�kek�nt, illetve az „Index” internetes port�l f�szerkeszt�jek�nt (vez�rigazgat�-helyettesek�nt) dolgozott, - emellett a Minisztereln�ki Hivatal tulajdon�ban l�v� Millen�ris Kht. Fel�gyel� Bizotts�g�nak is a tagja. 2003. febru�rj�ban Braun �llami k�ztisztvisel�i (politikai) p�ly�ra l�p, mikor Medgyessy P�ter kinevezi a Minisztereln�ki Hivatal kommunik�ci�j�t ir�ny�t� helyettes �llamtitk�r�v�. Csal�dja Nagyv�radr�l telep�lt �t Magyarorsz�gra, a II. Vil�gh�bor�t k�vet�en. Tizen�t-tizenhat �vesen - m�r saj�t elmond�sa szerint - enged�ly n�lk�l elt�vozott otthonr�l, Amerik�ba. Ottani �lete esem�nyei, tanulm�nyai, stb. nem ismeretesek; �m k�l�n �rdekess�g, hogy p�ld�ul dzsungelharc-kik�pz�sben is r�szes�lt, Sri Lank�n. H�sz�vesen ism�t itthon tal�ljuk; egyetemi tanulm�nyokat folytat az ELTE B�lcs�szkar�n, eszt�tika szakon. Kor�n elkezdi a politiz�l�st, - alap�t� tagja az SZDSZ-nek, a Fidesznek �s a Raul Wallenberg T�rsas�gnak. Akt�v szerepet v�llal a ‘80-as �vek v�g�t�l a rendszerv�lt� kelet-eur�pai ‘m�-forradalmakban’; 1989-ben Bukarestben m�g egy sz�lloda ablak�b�l Ceausescu tankjainak �gy�cs�veivel is farkasszemet n�z, k�s�bb szem�lyes meghallgat�son is szerepel az Amerikai Kongresszus - a rom�niai forradalom k�r�lm�nyeit vizsg�l� - alkalmi bizotts�ga el�tt. Ezut�n Pr�g�ban t�nik fel, - Deutsch Tam�ssal egy�tt. Egyetemi (Gy�rgy P�ter tansz�k�n folytatott) tanulm�nyait k�vet�en - mivel perfekt besz�li az angolt - Dr. L�szl� Andr�s Co-Nexus eln�k-vez�rigazgat� tolm�csa, illetve vele utaz� szem�lyi titk�ra lesz, gyakori k�lf�ldi �tjain. K�s�bb a Co-Nexus Rt. egyik fili�l�ja, a Cser�pfalvi K�nyvkiad� Kft. igazgat�helyettese, m�v�szeti vezet�je, szerkeszt�je lesz. 1993-1994. k�r�l kil�p, majd ‘szabad�sz� eszt�tak�nt’ folytatja tev�kenys�g�t; a Kritika, a Besz�l� �s m�s lapok alkalmi cikk�r�ja, de exkluz�v �n�ll� foly�irattal is megpr�b�lkozik, - Caf� B�bel c�men. Egy �ves amerikai, Soros-�szt�nd�jjal fedezett egyetemi (Rutgers University) kutat� munka ut�n hazat�rve, megpr�b�lkozik a politikusi p�ly�val; el�bb az SZDSZ f�v�rosi VII. ker�leti k�pvisel�jel�ltje (nem v�lasztj�k meg); majd Pet� Iv�n p�rteln�k, s k�s�bb az SZDSZ kabinet-f�n�ke. Ekkoriban kezd Braun el�ad�sokat tartani az ELTE B�lcs�szkar�n, ahol a ‘Holocaust’ t�rgyat oktatja. Braun 4-5 �vvel ezel�tt az egyik f� szervez�je - marketing igazgat�ja - volt a Pepsi-sziget t�bb napos nemzetk�zi k�nny�zenei rendezv�nyeinek. Braun R�bert - mint az �letrajz�b�l kit�nik - m�r ifj�kor�ban rendk�v�li tehets�gnek �s hyperaktivit�snak �rvendett, ami szinte el�re vet�tette a k�s�bbiekben sask�nt sz�rnyal� politikai karrierj�t. A tehets�g azonban - mint tudjuk - �nmag�ban semmire nem el�g; nagy adag szerencse �s ‘isteni beavatkoz�s’ is sz�ks�ges a sikerhez, s a k�v�nt sorsfordul�k rendre be is k�vetkeznek... Mint a HVG. 2003-ban vele k�sz�tett interj�j�ban olvashatjuk, „A (meg)komolyod�s csak a b�lcs�szkar angol-t�rt�nelem szak�n kezd�d�tt, az eszt�tikai tanulm�nyokkal fokoz�dott, s diploma ut�n a Komor�czy G�za vezette hebraisztikai �s asszirol�giai tansz�ken val� 1991-es aspirant�r�val tet�z�tt.” - „A holocaust-k�nyvem kib�v�tett v�ltozat�t adtam be (kandid�tusi �rtekez�sk�nt), de filoz�fiai relativista t�rt�nelem-szeml�letemmel, �gy l�tszik, megbuktam. A magyar t�rt�n�szek legal�bbis �gy �t�lt�k meg: �r�som nem tesz m�lt�v� arra, hogy a t�rt�nettudom�nyok kandid�tusa legyek. Azt mondt�k, a m� t�ls�gosan filozofikus. �gy azut�n �j opponensek felk�r�s�vel v�g�l is filoz�fi�b�l szereztem meg a kandid�tusit 1995-ben felfigyel r� Pet� Iv�n, az SZDSZ eln�ke �s kabinet-f�n�k�v� teszi. �m Medgyessy P�ter minisztereln�k sem b�zta feladata teljes�t�s�t a v�letlenre, amikor olyan profi c�gekkel, mint a kamp�nytan�csad� Ron Werber� �s olyan fiatal k�derekkel is, mint Braun R�bert vette k�r�l mag�t. 2003 m�rcius�t�l kinevezi a K�zszerepl�sek Titk�rs�g�nak vezet�j�v�, miut�n m�r hosszabb ideje Braun �rta vagy �ratta a minisztereln�k besz�deit. Braun err�l �gy nyilatkozik: „�n m�r a rendszerv�lt�skor is baloldali-liber�lis ember voltam... Sosem akartam politikus lenni... Most is kommunik�ci�s szakembernek tekintem magam... �zletembernek se’ sz�vesen neveztem magam. Sosem csak az motiv�lt, hogy a tulajdonosoknak t�bb p�nz�k legyen, a sz�momra az k�vetkezm�ny volt... Nem gondolom, hogy egyetlen ember agy�b�l pattantam volna ki... M�g nem gondolkoztam azon, hogy amit csin�lok, milyen viszonyban van a hatalommal... Olyan ez most (m�rmint a minisztereln�k besz�deinek meg�r�sa, k�zszerepl�seinek megszervez�se), ak�r egy befektet�s. Sokat tanulok, �s a v�g�n lehet, hogy m�g m�s hasznom is lesz bel�le.” Braun R�bert amolyan sz�rke eminenci�s, aff�le meghat�roz� h�tt�rszem�lyis�g, aki id�vel m�g el�bbre, el�t�rbe is l�phet. Ehhez minden sz�ks�ges adotts�ggal, „el��r�ssal” rendelkezik. Czike L�szl�