R�szletek S�ndor Andr�s �s Czike L�szl� m�sf�l �ves levelez�s�b�l: 1. Hatalom �s forradalom Az istenf�l�, a kereszt�ny ember nem nagyon tud mit kezdeni a f�ldi hatalommal; nehezen, vagy sehogy sem igazodik el a politika �tveszt�iben. Krisztus orsz�ga ugyanis nem evil�gi; a napi politika viszont nagyon is az: a hazugs�g �s az �rm�ny, a cselsz�v�s m�v�szete, - a hatalom �lland� k�s�rt�se az egyre nagyobb b�n�k elk�vet�s�re. Czike L�szl� (1996. XI. 8.): "Krisztus �ta persze a legmodernebb vall�s a kereszt�nys�g, - �m minden egyes ember szuver�n joga, ha 'vall�silag m�s' k�v�n lenni, vagy ha meg akar maradni az egyistenhitnek egy t�rt�nelmileg �sibb szintj�n. Ahhoz viszont senkinek/senkiknek nincsen joga/joguk, hogy eg�sz nemzeteket, orsz�gokat a liber�lis hitetlens�g mocsar�ba s�llyesszenek: p�nzzel, er�szakkal �s agymos�ssal a hitetlens�get tegy�k k�telez� �s int�zm�nyes vil�g-vall�ss�. Ez a fasizmus! Amennyiben hihet�nk Cz�re B�l�nak; m�r a waterloo-i csata kimenetel�t sem a r�sztvev� n�pek vagy hadseregek hite, �rdeke, igazs�ga, vagy effekt�v ereje d�nt�tte el, hanem valami eg�szen m�s er�. De m�r a francia forradalom sem igaz�n tiszta �gy, - sokkal ink�bb a S�t�n felemelked�se, mint az egy�n, a n�pek, vagy az emberis�g kv�zi-�ntudatra �bred�se. R�vid konszolid�ci�s id�szakok ut�n mindig �jra, meger�s�dve t�r vissza a S�t�n uralma. Ennek a borzalmas folyamatnak m�lt� v�gkimenetele a XX. sz�zad t�rt�nete. E sz�zadban m�r eg�szen r�videk, �s egyre r�videbbek a viszonylag csendes, halad�nak t�n� id�szakok. A kommunizmus l�trej�tte �s �r�lete, a hitleri fasizmus r�mtettei, - mind, teljes eg�sz�ben a S�t�n elk�peszt� �temben koncentr�l�d� hatalm�nak megnyilv�nul�sai. A holocausttal a S�t�n Krisztus kereszt-�ldozat�t, �s annak �sszes val�di eredm�ny�t akarta egyszerre megsemmis�teni, - ami hajsz�l h�j�n siker�lt is neki. Mindezek ut�n a kett�s - val�j�ban egys�ges (!) - USA-SZU vil�ghatalom l�tsz�lag csendes (hidegh�bor�s) �vtizedeiben, a "dialektikus b�keharc" leple alatt �szrev�tlen�l �jb�l feln�vekedett a S�t�n. A szem�nk l�tt�ra, m�gis l�thatatlanul felcseperedett az Antikrisztus, l�trej�tt a p�nz kiz�r�lagos uralm�n alapul� t�rsadalmi rendszer, - beteljes�lt Orwell rettenetes l�tom�sa. �sszeomlott a szovjet birodalom, csak az�rt, hogy az USA ir�ny�t�s�val az eg�sz F�ld�n egyeduralkod�v� v�lhass�k a liber�lis (!) vil�g-kommunizmus. A magyarorsz�gi rendszerv�lt�s tal�n a vil�gesem�nyek f�kusza, tal�n az egyik utols� es�ly (lehetett volna) arra, hogy ez a f�ldi vil�g esetleg teljes eg�sz�ben m�giscsak elker�lhesse a k�zeled� Armageddon-t, vagyis az Apokalipszist. Az SZDSZ k�ts�gtelen�l rendszeridegen a magyar politik�ban. Viszont szerintem v�laszt�i �rdekeit k�pviseli, - a kozmopolita vil�gp�rt�t. A magyar v�laszt�k minimum 10-15 sz�zal�ka ugyanis a kozmopolitizmusban, a vil�gkorm�ny korl�tlan magyarorsz�gi uralm�nak megval�sul�s�ban �rdekelt. Nehezen �rom le: de val�sz�n�leg sokkal er�sebbek, mint mi, nemzetiek. Mit lehet tenni?! Kollabor�lni, bes�ncolni, vagy harcolni az utols� lehellet�nkig: v�llalva m�g az esetleges ‘�rtelmetlen’ m�rt�roms�got is. Krisztus felvil�gos�tott benn�nket, hogy orsz�ga nem e vil�gr�l val�, valamint hangs�lyozta az �let szents�g�t. Sosem mondta, hogy mindenki k�teles k�vetni az � kereszt�ldozat�t, pl�ne nem b�ztatta az emberis�get a kollekt�v �ngyilkoss�gra. A S�t�nt az egy�n maximum a horrorfilmekben gy�zheti le; val�j�ban azonban a S�t�n egyed�li m�lt� ellenfele az Isten. Ha istenes �letet �l�nk, Isten benn�nk lakik, �s nem engedi bel�nk f�rk�zni a S�t�nt, - �gy v�dekezni az�rt k�pesek vagyunk. De a S�t�nt transzcendens �rtelemben megt�madni �s legy�zni egyed�l Isten k�pes, ez az � privil�giuma. M�s dolog az Antikrisztussal dacolni, - �vele tal�n �rdemes �s lehets�ges. S�lyos dolgok ezek, mindenki saj�t lelkiismerete szerint d�nti el, mit csin�l. Hat�rozottan az a v�lem�nyem, hogy t�l sokat nem lehet ugr�lni. K�ptelens�g b�k�ben egy�tt �lni a multinacion�lis c�gekkel, a multi-kult�r�val, a torz m�ss�g-kultusszal, a Coca-Col�val, az AIDS-szel, a Hit Gy�lekezet�vel, az Internettel, - s ek�zben m�gis megpr�b�lkozni kirekeszteni a vil�gp�nzt, a vil�gkorm�nyt �s minden�tt hangyak�nt ott ny�zsg� �gyn�keit." S�ndor Andr�s (1997. I. 17.): "Elkesered�sed �rthet�, de nem c�lszer�. Kb. 1942-t�l kezdve Magyarorsz�gon minden tisztess�ges �r�embernek t�mve voltak a fi�kjai. Ezt itt meg kell szokni, vagy meg kell sz�kni, de ma m�r ez sem lehets�ges, mert nincs 'szabad vil�g'. Az eg�sz vil�g fogoly. �n is azon veszem �szre magam, hogy mindink�bb egy saj�t bels� szabad vil�got teremtek magamnak �s baktatok kifel� a nagy Babilonb�l, holott ezt az apokaliptikus felsz�l�t�st a kifut�sra m�g 1994-ben sem tartottam aktu�lisnak. Tegnap este l�ttuk a Honfoglal�st. Vegyes �rzelmeim vannak. Kamer�val festett, nagyon sz�p mozg� fresk�, de l�tszik, hogy nem volt p�nz el�g statiszt�ra, �s �gy �tven magyar hajtotta v�gre az eg�sz honfoglal�st. K�r volt �rp�dot egy talj�nnal j�tszatni, aki, ha megfesz�l, sem tud magyar lenni. (Mi�rt is tudna?) Zenei strukt�r�ja nem pentaton, s �gy nem korh�. Feles�gem szememre h�nyja, mi�rt keresek csom�t a k�k�n. Deh�t ez olyan k�ka, mely tele van csom�val, legfeljebb �gy tehetek, mintha s�ma lenne. Mindazon�ltal nem lehet el�g h�l�snak lenni a k�sz�t�inek, Isten �ldja meg �ket. Megtett�k, amit csak tudtak. Bethlen G�bor m�dj�ra kell politiz�lni. Ha a magyar t�l�l�shez �ppen a t�r�k�n kereszt�l visz az �t, h�t Isten neki, fejedelemm� v�lasztatom magam a t�r�k katon�k gy�r�j�ben, azt csak �n tudom, hogy sohasem a szult�nt fogom szolg�lni (de hadd higgye).” Czike L�szl� (1997. I. 31.): "Amit Bethlenr�l mondasz, nagyon �rdekes, �s azt gondolom, hogy m�lyen igaz - egyesekre. Ez lelkialkat, szem�lyis�g, valamint idegi t�r�k�pess�g k�rd�se - legf�k�ppen j� gyomor kell(het) hozz�. De nem hiszem, hogy �n k�pes lenn�k effajta intellektu�lis-taktikai kett�sj�t�kra. Sosem tudn�m hitelesen el�adni, hogy szt�rolom �s h�ven szolg�lom az - esetleg Orb�n Viktor nev� - fi�kdikt�tort, mik�zben val�j�ban m�sk�nt gondolkodom, m�s c�lok mozgatnak, �s tal�n egy�bk�nt sem hiszek az eg�szben. Az a baj, hogy �n alapj�ban v�ve nem hiszek sem a monarchi�ban, sem a demokr�ci�ban, sem a liberalizmusban, - de persze anarchista sem vagyok. Egyed�l J�zus Krisztusban hiszek, az � orsz�ga azonban nem e vil�gr�l val�. Csak v�gsz�ks�g eset�n sz�letnek olyan uralkod�k, akik nemesek �s n�piek is egyszerre, akik tudv�n-tudj�k, hogy uralkod�suk legfontosabb c�lja az orsz�g els� emberek�nt is Isten szolg�lata. Sajnos, M�ty�sok ritk�n sz�letnek. A jelen Magyarorsz�g�nak igazi nagy k�rd�se �ppen ez: v�gsz�ks�g �ll-e fenn? Mert ha igen - a helyzet nagyon �gy fest! -, akkor kell egy M�ty�s, �s ez�rt lesz is egy M�ty�s. Isten - Deus ex machina - ugyan nem ir�ny�tja k�zvetlen�l a vil�gt�rt�nelem foly�s�t, viszont konvergensre tervezte az eg�szet! Az emberi t�rsadalom fejl�d�s�ben - mint ahogy m�r a koacerv�tum-cseppben is ott szunnyad a radi�lis energia: az �let! (Chardin) - a meghat�roz� t�rv�nyszer�s�g a k�zeled�s J�zus Krisztushoz, Istenhez, a kollekt�v �dv�z�l�shez. Nam�rmost lehet, hogy t�l hirtelen �s mer�sz logikai absztrakci�, de �n kiz�rtnak tartom, hogy Isten �ltal�ban is lemondjon a nemzetek sokf�les�g�r�l, konkr�ten a magyars�gr�l. Francis Fukuyama nem volt eg�szen h�lye, amikor azt �rta, hogy a liber�lis demokr�ci�k megval�sult vil�gh�d�t�s�val v�get �r(t) az emberi t�rt�nelem. De nem tudta, hogy mit �rt le! Az emberi t�rt�nelem els� szakasza Krisztus megsz�let�s�ig tartott. A m�sodik szakasz - Fukuyama t�rt�nelme - Krisztus �jabb elj�vetel�ig tarthat. A liber�lis demokr�cia domin�nss� v�l�sa, megval�sult vil�guralma sz�ks�gszer�en az egyk�zpont�, centr�lis hatalm�, egys�ges vil�g�llam kialakul�s�hoz vezet, amely elker�lhetetlen�l a n�pek, a nemzetek olvaszt�t�gelye lesz. Ez ellen lehet, �s kell is k�zdeni - Isten nek�nk tal�n �ppen ezt szabta pr�bat�tel�l! -, �m a tendencia v�g�rv�nyes. Aki a z�g�-habz� �radatban kap�l�zva-evick�lve �rzi-hallja a k�zelg� zuhatag (a v�zes�s) moraj�t; tudja, hogy nincs ki�t, �s ez�rt k�ts�gbees�s�ben k�romkodik, szidni kezdi Istent, majd a felesleges rugdal�dz�s er�fesz�t�seit�l kimer�lve eszm�let�t vesz�ti - annak hite kev�s, az a Biblia szavaival �lve kicsinyhit�. Amikor minden rem�ny elveszni l�tszik, amikor m�r minden k�zdelem rem�nytelennek t�nik, amikor az Antikrisztus hatalma delel�re h�g, amikor a nemzetek m�r felold�dni l�tszanak a Coca-cola olvaszt�-t�gely�ben, amikor Fukuyama t�rt�nelme v�get �r: akkor m�sodszor is elj�n J�zus Krisztus. A feladatunk �ppen az, hogy "egy �jkori M�ty�ssal" az �l�nk�n megments�k a magyars�got, hogy az m�g l�tezzen, amikor Krisztus elj�n �t�lni eleveneket �s holtakat. M�g nem eg�szen �rtem, hogy ez az eg�sz mi�rt fontos, de tudom, hogy igazam van. Tal�n az�rt, mert az �dv�z�l�s misztikus hierarchi�j�ban valami m�don k�l�n-k�l�n is l�tezik az egy�ni, a p�ros, a csal�di, a nemzeti, valamint a kollekt�v emberis�gi �dv�z�l�s is." S�ndor Andr�s (1997. III. 12.): "A sz�tes�sre hajlamos magyarok �nmaguk k�z�l sohasem tudtak kir�lyt v�lasztani. Az �rp�d-h�z m�g az �llami l�t el�ttr�l eredt. Kihalt, - azut�n m�r N�polyba mentek kir�ly�rt. Azt�n Luxemburgba. Akkor v�lasztottak egy erd�lyi populist�t, azt is megb�nt�k, r�gt�n mentek Lengyelorsz�gba kir�ly�rt, azut�n B�csbe (Z�polya nevets�ges volt). Avval be is v�s�roltunk, a Habsburgokra r�ment az orsz�g. (Eur�pa l�zeng� ritter�r�l, Otto von Habsburgr�l mindig De�k Ferenc bek�p�se jut eszembe: 'Akinek a sz�l lef�tta a kalapj�t, nem tud olyan m�lt�s�gosan futni ut�na, hogy nevets�gess� ne v�lj�k.') Az az Isten k�l�n�s kegyelme, hogy 1989-ben Soros annyira nagyvonal� nem volt, hogy hazatelep�lt volna (nem adva f�l nyilv�n a newyorki lak�s�t sem), eln�kk� v�lasztatv�n mag�t (egy prezidenci�lis rendszerben, persze): ide a rozsd�s b�k�t, hogy a magyarok lelkesen megv�lasztott�k volna, ak�r �zonpajzsra emelv�n. F�, hogy nem hazulr�l val� �s nem kell megpukkadni az irigys�gt�l: m�rt �, m�rt nem �n. Az a baj, hogy ezt m�r a Moszad is tudja. �gy j�tszik vel�nk a Moszad, mint most itt az el�szob�ban Picur, j� �reg Mirci kom�m fia, a r�zsasz�n� gumigoly�val. Belesz�m�tja a Vil�gbankot is, ann�l is ink�bb, mert ott is van 'k�c�'-ja." Czike L�szl� (1997. III. 16.): "Ne haragudj, de kicsit vitatkoznom kell Veled! Nem hiszem ugyanis, hogy a magyarok �nmaguk k�z�l sohasem tudtak kir�lyt v�lasztani. Ink�bb azt gondolom, hogy a magyars�g - mint hagyom�nyos pusztai n�p - hossz� �vsz�zadokon �t probl�mamentesen �s kiv�l�an megoldotta saj�t vez�reinek folyamatos ut�np�tl�s�t, ami a k�rp�t-medencei leteleped�s ut�n sokkal nehezebb� v�lt, hiszen megv�ltozott, �j k�vetelm�nyekhez, m�dszerekhez kellett igaz�tani a n�p vezet�s�t is. Fel kellett �p�teni az eur�pai felt�teleknek megfelel� �llamot, amelynek a megteremt�s�ben �s m�k�dtet�s�ben a magyar nemzetnek �s vezet�inek nem volt tapasztalata. Ezzel egy�tt a magyars�g a term�szetes kiv�laszt�d�s r�v�n olyan kir�lyokat �s vezet�ket termelt ki mag�b�l, mint p�ld�ul: Szent Istv�n, IV. B�la, Szent L�szl�, Hunyadi J�nos, M�ty�s kir�ly, R�k�czi fejedelem, Sz�chenyi Istv�n, Kossuth Lajos, De�k Ferenc, Nagy Imre, stb. Hunyadi M�ty�st kifejezetten k�zvetlen�l a magyar n�p v�lasztotta kir�ly�v�, �s egy�ltal�n nem v�lasztott rosszul. A tr�f�t �rtem, de Sorost szerintem soha nem emelt�k volna �zonpajzsra!" S�ndor Andr�s (1997. III. 19.): "Fiatalon Fekete Gyula is, �n is komolyan hitt�nk a kollektivit�s els�bbs�g�ben az emberi csoportkult�r�ban. Abban n�tt�nk fel, hogy '�nekelje el a kereszty�n gy�lekezet' (reform�tus liturgia), s nem abban, hogy '�nekelj�tek el, kereszty�n aty�mfiai'. A k�t sz�ls�s�g a k�zgazdas�gi szf�r�ban egy g�zsbak�t�tt, b�rt�nbe z�rt n�p bels� impulzusait fejezi ki. Amikor a m�rianosztrai, meg a v�ci fegyh�zban �lt�nk, minden z�rk�ban k�t p�rt volt: az egyik szerint ki kell t�rn�nk �s ezzel fell�rm�znunk a vil�got, a m�sik szerint menn�l hamarosabb amneszti�ra kell j�tszanunk. Volt m�g egy v�gy�lom: 'j�nnek a jenkik a csokol�d�val'." Czike L�szl� (1997. III. 16.): "Ez a koal�ci� m�r r�g�ta l�tv�nyosan - ulti-nyelven - betlit j�tszik, legf�bb c�lja, hogy a 'korg� gyomrok forradalma' kirobban�s�nak id�pontj�t �ttolja a k�vetkez� ciklusra. Torgy�n �s az FKgP kiv�l�an alkalmas a b�nbak szerep�re, n�h�ny h�nap ut�n hatalmasat bukhatnak, �s �gy a v�llukon elviszik a spont�n n�pfelkel�s balh�j�nak teljes �dium�t. Ez�rt azt�n ha Orb�n Viktornak van egy cs�pp esze, sosem l�p koal�ci�ba az FKgP-vel. Ha m�gis megteszi, akkor egy�tt buknak: �s szinte azonnal visszat�r a kommunizmus, ahogy szokott. Ezek a val�di realit�sok, illetve a val�s vesz�lyek. K�t megalapozatlan, zavaros, irre�lis - r�ad�sul ellent�tes! - gazdas�gpolitikai koncepci�b�l semmilyen vegy�t�si ar�nyban nem lehet egy j�t �ssze�tv�zni." S�ndor Andr�s (1997. III. 19.): "M�r az Egri Doh�nygy�rban mondtam: K�d�r�k arra j�tszanak, hogy az ut�nuk k�vetkez� garnit�ra vigye el a balh�t. Nos, Antallal el is vitett�k. Most m�sodszor akarj�k megcsin�lni ezt a bamba magyarokkal. Aknamez�-telep�t�s ostoba magyarok sz�m�ra, akiknek mindent meg�r, hogy 'egy ny�ron �t t�ncoljanak'. Megint azt mondom: kir�lyt v�lasztani maga k�z�l a Gens Hungarica sohasem tudott. Az viszont igaz, hogy kiv�teles pillanatokban (honfoglal�s, t�r�k inv�zi�, n�met inv�zi�, forradalom, moderniz�l�d�s-polg�ri �talakul�s) kin�ttek a nemzetb�l hivatott vezet�k. Nagy Imre, sajnos, nem az volt. �t a k�r�lm�nyek sodort�k oda, j�indulat� volt, de nem vez�r. Az volt viszont Hunyadi J�nos, Zr�nyi, Kossuth. Igaz�n hiteles k�nyv 1956 t�rt�net�r�l nincs. Ha mindet elolvasod, amit r�la �rtak, �sszerakhatsz magadban egy k�pet. S�ndor Andr�s (1997. IV. 10.): Stumpf Istv�n azt mondta Csurk�r�l a Magyar Nemzetben, hogy a sz�m�ra olyan, mintha kis csapat�val, egy nemzetisz�n� z�szl�val ott �llna a barrik�don �s t�zelne, mik�zben a glob�lis p�nzmaffia tankjai m�r k�r�lvett�k a barrik�dot. Mindig 48-as voltam, s t�bb negat�vum�t soroltam magamban 67-nek, mint pozit�vum�t. Ki tudja, nekem van-e igazam, azt gondolom, az, hogy �n �gy �rzem, hogy �n a magam igaz�r�l vagyok meggy�z�dve, nem jelent semmit. A 48-ass�g egyfajta alkat. Csurka is 48-as, csak � t�relmetlenebb, mint �n (noha �n sem vagyok �ppen a t�relmess�g eml�km�ve). Az is lehet, hogy anakronisztikusak vagyunk, de 60 �ven t�l az ember m�r nem tud gy�keresen megv�ltozni. Vannak persze v�nl�nyok, akik id�secsk�n is v�leg�nyv�r� menyasszonyok. Node itt nem is arr�l van sz�, hogy lehet-e kiegyeznie k�t er�nek, mely nem b�r egym�ssal. 67-ben k�t kereszt�ny t�rsadalomr�l volt sz� (teh�t azonos neveltet�s�ekr�l), amelyek k�z�l az egyik f�l�nyben volt ugyan, de nem akkor�ban, hogy lemondhatott volna a m�siknak a t�mogat�s�r�l n�la er�sebb ellenfelekkel szemben. Most m�s a helyzet. Az egyik meg akarja �lni a m�sikat, amely ki van szolg�ltatva neki." Czike L�szl� (1997. IV. 13.): "Abban t�k�letesen igazad van, a megal�zotts�g egy bizonyos fok�n t�l - vagyis 'b�rmi �ron' - bizony m�r nem �rdemes �lni sem. Aki teljesen elvesz�ti az �nbecs�l�s�t, az undor�t� v�gl�nyk�nt �li le h�tral�v� �let�t. Ilyenkor mindig Spartacus jut eszembe, akiben a megfelel� pillanatban azonnal 'felt�madt' a t�li �lmot szuny�k�l� emberi �n�rzet. A v�rva v�rt meg-felel� pillanat elj�tt�ig csak a biol�giai �lniv�gy�s, az �let�szt�n m�k�d�tt a l�tsz�lag rem�nytelen j�v�j� rabszolg�ban. A hangs�ly a 'megfelel�' sz�n van. A mostani pillanat nem megfelel�. Mostan�ban gyakran id�zik Antall J�zsef h�res mond�s�t: 'Tetszettek volna forradalmat csin�lni!'. B�k�s polg�rok ugye nem akarhatnak forradalmat. Antall J�zsef beteg-cinikus hangs�lya a 'tetszettek volna' kit�telen lehetett, - ugyanis, ha nem tetszettek, akkor most m�r tess�k tisztess�gesen v�gigcsin�lni az �n. 'b�k�s rendszerv�lt�st'. �s, mivelhogy nem tetszettek - hiszen az urak a forradalom lehet�s�g�t�l is finny�san elfordultak! -, h�t tessenek v�g�rv�nyesen letenni r�la. Ez az! A megfelel� pillanat tovasz�llt, ak�r egy szabad mad�r... Nem hiszem, hogy t�vedn�k: Antall 'profi' volt, Csurka csup�n j�sz�nd�k�, �m �nfej� 'amat�r'. Antall 'ki volt k�pezve' arra, hogyan kell �gyesen man�verezve elker�lni a forradalmat, Csurk�nak forradalomcsin�l� 'k�pzetts�ge' nincsen. Hat�rozottan az a v�lem�nyem, hogy a forradalmakat a t�rt�nelemben minden esetben m�vileg gerjesztik, vagy 'menet k�zben' �lnek a nyak�ra (pl.: Lenin, Kun B�la, Szamuely, R�kosi), folyamatosan manipul�lj�k �s ir�ny�tj�k (mint: Robespierre �s Danton), majd a v�g�n sz�pen el-, illetve v�rbe-fojtj�k (l�sd: Windischgraetz, Haynau, vagy K�d�r). J�zus volt a t�rt�nelem egyetlen forradalm�ra, akinek a forradalma k�zvetlen�l nem fakasztotta s�r�n embert�rsai v�r�t, 'csup�n a saj�tj�t' ontotta az Isten b�r�nya, azt is �rett�nk, emberek�rt. Emberv�rt ontani senkinek nem �llhat jog�ban, m�goly' magasztos c�lok�rt sem. A forradalm�r t�bbnyire �rtatlan ezrek v�r�t �ldozza fel a saj�t maga �ltal elk�pzelt eszm�k�rt, �m ide�i vajmi ritk�n igazol�dnak. Egy rab-szolgan�pnek t�rt�nelmi joga (ak�r �vsz�zadokon �t is) j�hiszem�en 'b�rgy�nak' lenni/maradni, senkinek sincs joga �nk�nyesen, �nhatalm�lag, pl�ne rossz id�-pontban forradalomba vinni �t! B�rmely nemzetnek alapvet� feladata - joga �s k�teless�ge - �t-�s t�l�lni a t�rt�nelem viharait. Nem juthat el Isten�hez az a nemzet, amelyet �ppen nyughatatlans�ga miatt irtanak ki. A rabszolgas�g 'jobb', mint a hal�l. A magyar tipikus rabszolgan�p, mert nem tud uralkodni m�sokon, hiszen m�g saj�t mag�n sem (kiemel�s: T�led). Nem az a k�rd�s teh�t, hogy rab-szolg�k maradjunk-e, hanem az, hogy: ki alatt, �s milyen k�r�lm�nyek k�z�tt?" S�ndor Andr�s (1997. IV. 17.): "�r�l�k, hogy j�sz�nd�k�nak l�tod Csurk�t. Ez mostm�r sz�lt�ben �gy van (ezt m�r csak a leghiszt�rikusabb judeon�cik vonj�k k�ts�gbe, akik az akaszt�s�t k�vetelik a hal�lb�ntet�st nem ismer� orsz�gban, nomeg Surj�n, a der�k kereszt�ny); mostm�r csak amat�r, kor-t�veszt�, sajn�latra m�lt� hibbant. Ez m�r halad�s. Lehet, hogy Antall 'profi' volt (�mb�r ezt k�tlem), de igaza Csurk�nak volt, az amat�rnek. A politik�ban az amat�r�k tisztess�ges emberek, a profik pedig sz�lh�mosok. 'Mondj�tok meg annak a r�k�nak!' - �zent J�zus Her�desnek. Majd amikor meg�t�ltetik egyszer ez a kor, a kort�veszt�k fognak igaznak tal�ltatni, mert a kor Isten-, ember- �s �letellenes volt. Ha pedig ez �gy van, akkor mi sem term�szetesebb, mint megtagadni az Isten-, ember- �s �letellenes kort. Ne haragudj�l, de a forradalom nem azonos a v�ront� l�zad�ssal. A val�s�gos forradalmak nem m�sok, mint ugr�sszer� bek�vetkez�sei egy gy�keres v�ltoz�snak, amely egy folyamatban, a r�gi rendszer burk�ban meg�rt. V�ront�st mindig a r�gi rendszer kedvezm�nyezettjei kezdem�nyeznek (b�csi kamarilla, Ger�, Zsukov, stb.). K�ts�gtelen, n�lunk most nincs forradalmi helyzet, csak elkesered�s, �s rossz esetben t�r�s-z�z�sra val� hajlam t�relemveszt�sb�l ered�leg. Ez nagyon rossz lenne. No persze, k�nny� nekem. Akkor v�lna el az iz� a m�jt�l, ha most lenn�k 50 �ves!" 2. Nemzeti t�pel�d�sek Orb�n Viktorr�l 1996. m�jus 21-ik�n �rott "Ny�lt lev�l Orb�n Viktorhoz" c�m� cikkem v�g�lis "Orb�n Viktor szuperszt�r" c�mmel jelent meg a Demokrat�ban, augusztus 8-ik�n. Folytat�sa, "A Torgy�nok fejedelme" (1996. augusztus 18.) viszont soha sehol nem jelenhetett meg. S�ndor Andr�s, mik�zben kit�n�nek tartotta a cikk gondolatmenet�t, s�lyos hi�nyoss�got - "feh�r folt maradt benne egy nagyon-nagyon jelent�s politikai t�nyez�!" - fedezett fel az al�bb id�zend� sz�veg-r�szben, melyet egy�bk�nt �n anno Bencsik Andr�snak, a vitanyit� cikkemre �rott v�lasz�b�l id�ztem... �gy kezd�dtek a levelez�s�nkben foglalt t�pel�d�seink Orb�n Viktorr�l. "�n sem tartom re�lis alternat�v�nak azt a megold�st, mely szerint t�relmesen v�rjunk addig, m�g egy Antall J�zsef, k�zvetlen�l az 1998. �vi v�laszt�sokat megel�z�en, teljes fegyverzetben el�nk nem ugrik. Ez a 'spont�n el�ugr�s' m�g egyszer nem fordulhat el�, m�sr�szt mi minden sz�rmazott abb�l is..." S�ndor Andr�s (1996. XI. 1.): "Antall a val�s�gban nem spont�nul ugrott el�, hanem egy 1985. �ta szisztematikusan v�grehajtott kiv�laszt�s eredm�nyek�nt, amikor ugyanis az SZDSZ amerikai f�n�kei kiv�lasztott�k a sz�ba j�het�, k�l�nb�z� ir�ny� vezet�ket a majdani tulajdonosv�lt�s idej�re (amikor is Magyarorsz�g Gorbacsov tulajdon�b�l �tmegy Bush tulajdon�ba), b�rmilyen v�laszt�si eredm�ny eset�re. Antall J�zsef volt a kisgazda-jel�lt, de mivel a Kisgazdap�rt nem fogadta be, �tmanipul�lt�k az MDF �l�re, - ha tetszett a tags�gnak, ha nem. Ami teh�t a gondolatmenetedb�l kimarad(t), az az orsz�g f�gg� helyzete egy bizonyos transznacion�lis p�nzcsoportt�l �s az ezzel �ssze-fon�dott radik�lis zsid� nacionalizmust�l. Mert amikor Jeszenszky�k-Szab��k kiv�ltak az MDF-b�l, ezt egyenesen a fentiek szolg�lat�ban tett�k, abban a rem�nyben, hogy kapnak t�l�k majd valamif�le szerep-alamizsn�t, hiszen Bronfman�knak-Soros�knak nemzsid� kiszolg�l�kra van sz�ks�g�k. K�rem, pr�b�lja meg ebben az �sszef�gg�sben is �tgondolni Orb�n Viktor esetleges minisztereln�ki szerep�t. Ezzel v�letlen�l sem akarom mondani, hogy O.V. alternat�v�ja Torgy�n." Czike L�szl� (1996. XI. 8.): "Csurka Istv�n �rta a F�rumban Orb�n Viktorr�l, hogy minden rajta m�lik: megtartja, vagy eldobja Antall J�zsef staf�tabotj�t. Azt hiszem: a dolog valahol t�nyleg ilyen egyszer�. Ugyanaz az ember meg is tarthatja, illetve el is dobhatja. A (v�laszt�si-v�ltoztat�si) lehet�s�g Antall el�tt is nyitva �llt, �m � - mint tudjuk - nem �lt vele. A napokban hallottam a hirt: Orb�n Viktor tal�lkozott Torgy�n J�zseffel, akivel megegyeztek: Orb�n lemond a minisztereln�ks�gr�l, viszont �gy � lesz Torgy�n k�l�gyminisztere. Nekem is vannak komoly k�ts�geim azir�nt, hogy vajon Orb�n Viktor elv�llalja-e a sors �ltal re� osztott kegyetlen�l neh�z szerepet, vagy sem. Egyel�re �gy n�z ki, hogy nem. A ‘t�rt�nteket’ (�rtsd: titkos megegyez�s) Bencsik �gy �rt�kelte: ‘L�tod? A becsv�gy� Orb�n lepakt�lt Torgy�nnal, mert karrierizmus�t a k�l�gyminiszteri sz�k is kiel�g�ti!’ Szerintem a dolog enn�l sokkal bonyolultabb. Valaki k�lf�ldr�l figyelmeztethette Orb�nt, hogy a szoci�l-liber�lis krach ut�ni balh�t m�g vigye el Torgy�n, �s csak azut�n j�het el az � ideje. Az SZDSZ szerepe itt k�tir�ny� lehet. Megpr�b�lj�k kompromitt�lni Orb�n Viktort, �m ha Orb�n hajl�thatatlan: igyekeznek t�rbecsalni �t. Lehet, hogy l�pre megy. Mindenesetre az �gy nem lefutott, val�sz�n�leg k�sz�l�dnek is m�r a street-fighterek. �gy gondolom, hogy Orb�n Viktor szem�lyes becsv�gya - hozz� m�g vitathatatlan politikai tehets�ge - olyan nagy ‘el�ny’, hogy a jelenlegi mez�nyben gyakorlatilag verhetetlen. S�t, csapd�ba csak �gy eshet, ha megsz�d�l s megfeledkezik a k�telez� �vatoss�gr�l. A t�rt�n�sek azt bizony�tj�k, hogy nagyon is �vatos. �vatosabb, mint amilyennek �nmag�t�l szabad volna lennie... Tal�n Orb�n Viktor eset�ben minimaliz�lhat� minden kock�zat. Nemcsak ravasz �s becsv�gy�, hanem hely�n van az esze is. Dikt�tornak t�nik, de csak az�rt, mert igazi urainak � az egyetlen kiv�lasztottja. Ezek az urak pedig bizonyosan nem az SZDSZ-ben �lnek. Az SZDSZ szerintem egy�bk�nt is sz�tes�f�lben van: az eredeti kem�ny mag "legf�lelmetesebb" tagjai tan�cstalanul forognak a saj�t tengely�k k�r�l, mint megannyi kering� dervis. �jabb urak j�nnek, szol�dabb kiad�sban...” S�ndor Andr�s (1996. XI. 20. - "Felh�-arcok" cikkb�l): "Nos, ha Csurka nem uralm�r-t�pus, ezt Giczyr�l �s Lezs�kr�l m�g ink�bb el lehet mondani. Szab� Iv�n nem vezet�, hanem specialista, Jeszenszky pedig tipikus m�sodik ember, b�r a becsv�gya nem k�z�ns�ges. �gy marad a mez�nyben a k�t r�mel� n�v: Torgy�n �s Orb�n. Szeg�ny ember v�zzel f�z. Mindkett� m�g�tt jelent�s er�k vannak: Torgy�n m�g�tt a t�megek, - Orb�n m�g�tt a nemzetk�zi hatalmak. Torgy�n Antall antip�lusa, Orb�n Antall �ld�s�t b�rja. (Ennek k�sz�nheti a k�lhatalmi t�mogat�st is.) Torgy�n k�zeledik a hetven fel�, Orb�n fiatal. Torgy�n mindenest�l plebejus n�pvez�r-jelens�g, Orb�n Viktor intellektu�lis. M�g�tte k�lf�ldi f�iskol�k �s a "Liber�lis Internacion�l�" tekint�lye is �ll. A neve az egyszer� parasztoknak s a Hornban csal�dott "k�d�ri�nus" kisember-t�megnek mit sem mond, ann�l ink�bb van es�lye megszerezni az �rtelmis�g bizalm�t. Torgy�n az �rtelmis�gnek ellenszenves, de orsz�gszerte bizalmasan "j�zsib�csizz�k" �t a paraszti �s k�ts�gbeesett kisember-milli�k. Mind a kett� szomjas a hatalomra, de k�l�n-k�l�n egyik is, m�sik is Tantalos marad. Nem mond-e nagyon sokat, hogy a maga egy�v�s�ival mindkett� illeszked�sk�ptelen (sz�m�t�g�pes tolvajnyelven: "inkompatibilis")? A hangs�lyozottan (b�r kiss� fel�letesen) nemzeti-konzervat�v Torgy�n J�zsef nemcsak a nemzeti-radik�lis Csurk�t�l hat�rol�dik el, de a nemzeti-konzervat�v MDF-t�l is; - a liber�lis Orb�n m�ris "aljas �s gyal�zatos" jelz�t kapott azokt�l, akiket Soros ind�tott vele egy�tt el: a szabaddemokrat�kt�l. M�rmost, ha ketten ny�jt�zkodnak a hatalom�rt, de egyik sem �ri el, a hatalom azt is meg�ri, hogy egym�s v�ll�ra �lljanak. S mikor m�r a gy�m�lcs�t leszak�tott�k, majd megm�rk�znek. Az �kori R�ma m�r produk�lta ezt a modellt: a k�t riv�lis ideiglenesen t�rsul �s maga mell� vesz egy p�nzembert; - azut�n egym�s ellen fordulnak, �s az er�sebbik (a "jobb politikus", illetve a p�nz t�mogatottja) gy�z. Ezt a modellt nevezt�k el triumvir�tusnak. Az els� volt Ceasar, Pompeius �s Crassus, a m�sodik Octavianus, Antonius �s Lepidus. A rendszeralkot� hatalom k�rd�se Caesar �s Pompeius, illetve Octavianus �s Antonius k�z�tt d�lt el. Ak�rmilyen perverznek hat: lehets�ges-e egy olyan fel�ll�s, hogy minisztereln�k Torgy�n, k�l�gyminiszter Orb�n Viktor? Lehets�ges! Nem err�l �lmodunk (m�r csak az�rt sem, mert ez csak akkor ker�lhet k�zel a realit�shoz, ha az agressz�v k�ls� er�k is integr�lj�k terveikbe), de r�vid t�von a re�li�k er�sebbek, mint az �lmok.” Czike L�szl� (1996. XII. 8.): "V�gre megkaptam a FIDESZ-t�l 'A polg�ri Magyarorsz�g�rt' vitairatot, �s jelenleg tanulm�nyozom. Nem vicc: t�nyleg majdnem olyan, mintha Csurka Istv�n �rta volna! Az �rd�g ilyen gonosz lenne, hogy t�k�letes pl�giumot k�vet el?! �n csak a k�vetkez�ket nem �rtem: minden, sok�vtizedes elt�velyed�s�t megbocs�tjuk Pozsgay Imr�nek, s�t �ssznemzetileg tisztelj�k, csod�ljuk �s visszas�rjuk (?) Antall J�zsefet, komolyan el tudn�nk k�pzelni a minisztereln�ki b�rsonysz�kben Torgy�n J�zsefet, minden tov�bbi n�lk�l elfelejtj�k 'azt a bizonyos al��r�st' Csurka Istv�nnak, mint t�kozl� fi�kat visszav�rjuk 'a k�z�s nemzeti ellenz�ki akolba' Jeszenszky G�z�t, K�nya Imr�t, Kulin Ferencet, Szabad Gy�rgy�t, pedig �k erej�k telj�ben, k�pess�geik tet�-fok�n k�vett�k el s�lyos t�ved�seiket! De m�r nem tudjuk megbocs�tani Orb�n Viktornak, hogy fiatalon-�retlen�l-tapasztalatlanul egykor-egyszer f�lrevezett�k, illetve hogy �vekkel ezel�tt j�hiszem�en 'elfogadta a Hal�l Cs�kj�t'?! Errare humanum est! Mi�rt nem bocs�tjuk meg neki, hogy akkor t�vedett, �s mi�rt nem hissz�k el, hogy most megv�ltozott?! Mi�rt nem �ll k�z�s �rdek�nkben, hogy megbocs�ssunk neki? Csak, mert liber�lis? Nem volt-e vajon �zig-v�rig szabad-elv� Kossuth Lajos, Sz�chenyi Istv�n, Pet�fi S�ndor �s De�k Ferenc?! Az MDF hal� por�ban is 'jaj’be sz�p', - a virul�-nemzet�p�t� FIDESZ pedig 'helyb�l b�d�s'? Es�lyt sem adunk Orb�nnak - neki nem!? Ki �rti ezt?! �n nem.” S�ndor Andr�s (1996. XII. 11.): "Nem arr�l van sz�, hogy 'nem bocs�tunk meg' Orb�nnak. A Soros-ind�ttat�s a tehert�tel. Persze, ez a bizalmatlans�g gyeng�l�ben van. J� volna, ha egyszer saj�t �rdek�ben l�tv�nyosan fel�ldozn� 'saj�t �rdek�t'. Ez olyan h�si hal�l a csatat�ren, amelyb�l azonnal felt�mad �s m�g� sorakozik mindenki! K�ny��kat, Jeszenszky�ket nem v�rjuk vissza, ezek gennyes alakok, �s undor�t�bbak, mint az SZDSZ-esek, mert azok legal�bb ny�lt ellens�gek. Nem s�rjuk vissza Antall J�zsefet. Csurka 'al��r�sa' nem okvetlen�l b�n. Legfeljebb na�v volt, mert azt k�pzelte, hogy az egyik farkassal veri agyon a m�sikat, mint Toldi. M�g nem tudhatta, hogy minden �t R�m�ba, illetve a Balzac-utc�ba vezet (ott lakott Acz�l).” Czike L�szl� (1997. I. 31.): "Meggy�z�d�sem, hogy val�di nemzeti egys�g n�lk�l ugyanez a koal�ci� nyeri az 1998-as v�laszt�sokat. Az egys�g megteremt�s�hez egy nagyform�tum�, f�ggetlen, er�s f�rfi�ra van sz�ks�g, aki a politikai t�meg-vonz�s centruma, egyezm�nyes minisztereln�kjel�lt, k�s�bb minisztereln�k lesz. Orb�nnak �s Torgy�nnak meg kell egyezni�k egym�ssal. A neh�zs�g az, hogy az egyezs�gnek csak olyan tartalommal volna szabad l�trej�nnie, hogy: Orb�n Viktor a minisztereln�k, Torgy�n J�zsef pedig legfeljebb (bel�gy)miniszter. Erre azonban m�g nem �rtek meg az er�viszonyok, b�r szerintem m�r nem kell sokat v�rni. Ezen az egyetlen dolgon m�lik a nemzeti egys�g." S�ndor Andr�s (1997. III. 12.): "L�tre kellene j�nnie az �t�k�pes �s bizalom-felhalmoz� egys�gnek. A sors ember�nek, semmi k�ts�g, a te 'Gy�z�d’ l�tszik, s ezen nem v�ltoztat az, hogy �n el vagyok-e ragadtatva t�le, vagy sem.” Czike L�szl� (1997. III. 16.): "A sors embere - 'v�gre' Te is l�tod! - val�ban Gy�z�! Szerintem ezzel m�r Lezs�k �s Giczy is megalkudott, a k�t Iv�n m�r r�gen j�l l�tja (Deutschnak m�g sz�nnak ugyan egy epiz�d-szerepet!), Torgy�n sem dughatja homokba a fej�t. A radik�lis nemzetiek (MI�P, KDNP?) egyetlen es�lye lehetne, ha felfedezn�k Orb�nt, s mindent els�pr� kamp�nyba kezden�nek a nemzeti egys�g megteremt�s��rt, amelynek p�rtokt�l f�ggetlen term�szetes vez�re Orb�n Viktor. Az egys�g v�gs� arculat�t az hat�rozhatja meg, aki� 'a feltal�l�s' eredeti joga. �ppen ez�rt s�rget az id�. A nemzeti egys�g, �s vezet�je Orb�n Viktor nagym�rt�kben olyann� fog fejl�dni, amilyenn� a mai �s a holnapi �llapotokhoz val� igazod�s k�nyszer�ti. L�nyeg�ben ez�rt nem �rtem a magyar politik�t! Nagy igazs�g, hogy a szabads�g a felismert sz�ks�gszer�s�g. Ehelyett a nemzeti ellenz�ki t�bor folyamatosan k�nnyelm�en �s ellentmond�sosan p�t-cselekszik. A FIDESZ tocsikol, az FKgP pedig igyekszik r��lni a gazdat�ntet�sek nyak�ra, a N�pp�rt a n�pet keresi, a KDNP �nazonoss�g�t kutatja, az MSZP n�pi sz�rnya m�r a frakci�z�sr�l is lemondott, az MDF a lakitelki mozgalom �sszeur�paiv� tereb�lyes�t�s�n f�radozik, a MI�P pedig tizenhetedszer hirdet szigor� �t�letet a korm�nykoal�ci� felett. Csupa impotens p�tcselekv�s! Holott, mi lenne a feladat? - Kell-e s�rg�sen nemzeti egys�g? - Kell! - L�trej�het egyezm�nyes-egyetlen minisztereln�k-jel�lt n�lk�l? - Nem! - Van-e erre alkalmas szem�ly? - Van! - H�ny van? - Egy! - Ki az? - Orb�n Viktor! - M�g� �lljunk-e, egys�gesen, valamennyien? - Igen! - Felk�rj�k-e, megk�rdezz�k-e egy�tt, hogy elv�llalja-e? - Igen! - Tehet-e m�st, mint hogy elv�llalja? - Nem! Tiszta sz�m�t�g�pes igen-nem d�nt�si mechanizmus. De nem a n�p tehet arr�l, ha ez nem l�p m�k�d�sbe. Az egyhelyben topog�sr�l kiz�r�lag Torgy�n J�zsef, Giczy Gy�rgy, Lezs�k S�ndor, Szab� Iv�n, Latorcai J�nos, Is�py Tam�s, Surj�n L�szl�, Pozsgay Imre, Sz�r�s M�ty�s �s Csurka Istv�n tehetnek, mert �k ennek az elk�peszt� abszurd r�mdr�m�nak a rendez�i �s a legfontosabb szerepl�i is egyben. Mindegyik a hatalom let�tem�nyes�nek hiszi mag�t. Folyamatos p�t-m�sorr�l gondoskodnak, mik�zben az orsz�g lassan sz�tesik. Orb�n Viktort v�g�lis meg fogjuk v�lasztani minisztereln�knek. Nem az�rt, mintha t�k�letes lenne, nem az�rt, mintha � lenne a 'legkisebb rossz', nem az�rt, mintha a sok j� k�z�l � lenne a legjobb, hanem mert (az es�lyesek k�z�tt) � az egyetlen, aki a feladat megold�s�ra alkalmas. A probl�ma ink�bb az, hogy hogyan �rtess�k ezt meg a 't�bbi �rintettel'; - s mit csin�ljunk a FIDESZ-szel, amely placent�nak j� volt, de most m�r le kellene v�lasztani az �jsz�l�tt kir�lyr�l." S�ndor Andr�s (1997. III. 19.): "J�, j�, ott egye fene, j�jj�n h�t az a h�res-nevezetes Orb�n Viktor! M�gsem lenne j� t�ls�gosan kor�n megegyezni benne. Legal�bb a lehet� legkevesebb ideje legyen a Moszad-�gyn�ks�gnek c�lzott aknatelep�t�sre. V�rhat�, hogy 'elszabadul a pokol', mert ennek az orsz�gnak nincs vezet�se, ez olyan, mint egy aut�busz, amelynek a vezet�je sz�vinfarktust kapott, viszont a Moszad t�vir�ny�t�s� pokolg�pei bent vannak, s akkor robbannak fel, amikor a t�volb�l r�di�utas�t�st adnak, akik elhelyezt�k �ket." Czike L�szl� (1997. IV. 13.): "Orb�n egy�ltal�n nem romlott, s el�g okos ahhoz, hogy ne legyenek ill�zi�i. M�s a baj vele, az, hogy m�ni�kusan ‘retteg’, nehogy sz�ls�jobboldalinak b�lyegezz�k a liber�sok. Azt hiszi, ny�lt sz�nvall�s n�lk�l is gy�zhet. Ez nem ill�zi� ugyan, viszont elk�peszt�en kock�zatos k�s�rlet. �n azt hiszem, ez a dolog l�nyegileg k�nyszerp�ly�n mozog: (1) Az SZDSZ egyetlen es�lye Orb�n Viktor megbuktat�s�ra, ha puccsot szervez ellene, vagy felb�rel valakit a bels� p�rt�t�sre. Tal�n ez fog t�rt�nni. (2) A puccsot Orb�n leveri, �m ez�ltal ny�lt sz�nvall�sra k�nyszer�l. (3) Innent�l Orb�n Viktor lesz a nemzeti t�bor term�szetes vezet�je.” S�ndor Andr�s (1997. IX. 15.): "Mert a jelenlegi uralm�r-kandid�tusok m�r mind meg vannak k�rny�kezve; a priorit�st szeml�tom�st az �nkiel�g�t�snek, a szem�lyes hatalmuknak adt�k. Ez az Idahegy, Paris ez�ttal New York - az aranyalm�val. A h�rom istenn� (ez�ttal �lljon meg a menet, stb.) Orb�n, Torgy�n, Horn Gyula. �k illegetik magukat. S a magyar n�p �lete? A magyar n�p k�vetkez� �vsz�zadai?! T�lgyessy csak az�rt t�pi izgatottan a haj�t, ne-hogy az SZDSZ-t kicselez� Horn kapja az aranyalm�t. Orb�n Viktor m�r a minisztereln�ks�gre k�sz�l �s t�rc�kat osztogat. Torgy�n el�re iszik a medve b�r�re. Is�py�k elmennek fiatal demokrat�nak, ott biztosan 'leesik valami'. Katona Tam�s azon borong, be k�r lenne, ha igazi �riemberek nem jutn�nak mand�tumhoz. S a magyar n�p �lete? A magyar n�p k�vetkez� �vsz�zadai?! S�ndor Andr�s (1997. VI. 1.): "Orb�n Viktort a bilderbergi kerekasztaln�l kijel�lt�k sz�munkra, s m�r jav�ban programoznak minket, hogy j�v�re �t v�lasszuk meg Antall �s Horn ut�n harmadiknak, �s azt higgy�k, hogy ez a mi akaratunk. M�r megvan ennek a technik�ja. Rutink�rd�s ez. A baromfigy�r leghorn-ty�kjai is mind azt hiszik, hogy a Teremt� ketrecbe teremtette �ket, automata etet�vel. Nem mint-hogyha Orb�n Viktor nem lenne esetleg szabad k�r�lm�nyek k�z�tt is alkalmas erre a magas tiszts�gre. Lehet, hogy alkalmas lenne, lehet, hogy nem. Vil�g�rt sem b�ntjuk �t. Abban az�rt m�gis van n�mi k�l�nbs�g, hogy egy nemzet a saj�t �letm�k�d�se sor�n termel-e ki a maga sz�m�ra egy korm�nyf�t, vagy pedig valahol el��rj�k a sz�m�ra. �m hogyha t�rt�netesen Kossuth Lajost (is) el��rt�k volna valahol korm�nyz�-eln�knek, - minden bizonnyal nem lenne ott a k�pe most a szob�m fal�n. Vagyis h�t a bunda ismeret�ben nem olyan auguri m�v�szet tudni, ki lesz a bajnok. A Pet� megtette a k�teless�g�t, a Pet� mehet. A Horn megtette a k�teless�g�t, a Horn mehet. Orb�n Viktor! - Parancs! - Hozz�m! - Parancs! - J�v�re maga lesz a f�bizalmi! - �rtettem!"