Czike L�szl� Magyarorsz�g �jkori gazdas�gt�rt�nete 2000 �ves pap�rusztekercsen! A Nag Hammadiban tal�lt papirusztekercsek egyik p�lda- besz�de, amelyet az Igazs�g Tan�t�j�nak tulajdon�tanak. A Mester – v�lhet�leg maga, J�zus - egyszer a k�vetkez� p�lda-besz�det mondta tan�tv�nyainak: „Egyszer egy ember nagyobb vagyont �r�k�lt egy t�voli orsz�gban. F�lkerekedett h�t, hogy �tvegye az �r�ks�g�t; - elhagyta a h�z�t, a f�ldj�t, a szomsz�dait, �s �tra kelt. Amikor meg�rkezett a messzi orsz�gba �s �tvette az �r�ks�g�t, azt gondolta: Minek is menn�k �n haza, hogy mindennap a f�ldemen f�radozzam? Ink�bb utazni fogok, �s megl�tom, milyen �letem lesz most, hogy v�gre b�v�ben vagyok a p�nznek. Sokfel� utazott, sokf�le emberrel �s szok�ssal megismerkedett, sok �j sz�rakoz�ssal t�lt�tte az id�t, ez�rt �gy �rezte, hogy most kezdett csak igaz�n �lni. Egy �v m�lt�n hazautazott, �s mes�lni kezdett a szomsz�dainak �lm�nyeir�l; mindarr�l, amit a vil�gban l�tott. N�melyik szomsz�d hitetlenkedett; m�sok hitt�k is, nem is - volt olyan is, aki irigyelni kezdte. - De j� neked, hogy mindezt megengedheted magadnak! Nekem soha nem lesz ilyen szerencs�m… - Ugyan, ne b�sulj, hiszen ha csak a p�nz hi�nyzik, h�t adok �n neked k�lcs�n. Menj, n�zz k�r�l te is a vil�gban! Adott is neki k�lcs�n: egy aranytall�rt. A szeg�ny szomsz�d �tra kelt, s j�rta a vil�got, am�g csak tartott a tall�rb�l; akkor hazat�rt, �s �r�mmel dolgozott megint csak a f�ldj�n. Nem is gondolt m�r a k�lcs�nre, hiszen tudta, semmis�g volt az a gazdag szomsz�dnak, - azt hitte, tal�n m�r el is felejtkezett r�la. Hanem a gazdag szomsz�dnak csak egyre dr�g�bb sz�rakoz�sok �s utaz�sok j�rtak a fej�ben, s amikor megszorult, esz�be jutott a k�lcs�n. Ment a szeg�ny szomsz�dhoz �s visszak�vetelte a p�nz�t. Hanem a szeg�nynek nem volt p�nze, amit termelt, azzal mag�t �s csal�dj�t t�pl�lta, ruh�zta, a f�l�sleget csak �vente egyszer adta el. F�tt is a feje er�sen, mib�l adja meg az aranytall�rt. Kem�nyen dolgozott h�t, nagyobb f�ldet sz�ntott f�l abban az �vben, �s nem-sok�ra visszaadta a gazdag szomsz�dnak az aranytall�rt. Hanem annak nem volt el�g annyi, amennyit annak idej�n k�lcs�nadott. �gy besz�lt: - Hiszen j�kor hozod vissza, amit k�lcs�nadtam, - k�t �v is eltelt az�ta! Ha egy �v ut�n visszakapom, odaadom a p�nzv�lt�knak vagy a keresked�knek, �s most m�r n�gy aranytall�rom lenne. De hogy l�sd, nem vagyok �n rossz ember, r�szletekben is fizetheted, �vente k�t tall�rral megel�gszem. A szeg�ny szomsz�d m�g kem�nyebben dolgozott, �s k�t �v m�lva �gy sz�lt: - �t tall�rt is kapt�l m�r t�lem az�rt az egy�rt, most h�t el�gedett lehetsz. Hanem a gazdag szomsz�d k�zben r�kapott a p�nzk�lcs�nz�sre �s szeretett volna m�g t�bb p�nzhez jutni. �gy besz�lt h�t: - Nem addig van az, szomsz�d! Ha �n id�ben visszakaptam volna t�led a k�lcs�nt �s a kamatokat, megint megforgattam volna, �s ma m�r h�sz tall�rom lenne. Elszomorodott erre a szeg�ny szomsz�d: - Ugyan kinek lenne ilyen sok p�nze? Ha �letem v�g�ig dolgozom, akkor sem tudok ennyit fizetni neked. - Egyet se b�sulj, j�sz�v� vagyok, s nem k�v�nom, hogy egyszerre kifizesd. Add nekem a lovadat meg az ek�det, azt�n fizess nekem �vente h�rom tall�rt, �gy j� lesz! - Ezt nem tehetem! - v�laszolta a szeg�ny szomsz�d. - Mivel fogok akkor sz�ntani? - L�ssad, milyen j� bar�tod vagyok, k�lcs�nadom neked a lovat s az ek�t, �vi egy tall�r�rt. Ezt a b�rleti d�jat majd a t�bbivel egy�tt fizeted. A szeg�ny ember - mit tehetett volna m�st - elfogadta az aj�nlatot, dolgozott s fizetett �vente amennyit csak tudott, min�l el�bb meg-szabaduljon az ad�ss�gt�l. T�z �v telt el �gy, �s a gazdag szomsz�d megint k�vetelte a p�nz�t, mert m�soknak is adott k�lcs�n s l�tta, hogy egyre t�bb p�nzhez juthat �gy, hogy a kisujj�t sem kell mozd�tania. - Hallod-e, j�csk�n elmaradt�l a b�rleti d�jjal! Most m�r, ha j�l sz�molom, nyolcvan tall�rral tartozol nekem. - Ugyan m�r, hogy is tartozhatn�k neked nyolcvan tall�rral, mikor annyit dolgoztam, hogy �vente 5-6 tall�rt fizettem neked, �sszesen m�r 64 tall�rt kapt�l t�lem az�rt az egy�rt, amit valaha k�lcs�n-adt�l! - Igen �m, de ha �n azt az �vi 5-6 tall�rt, amit te csak k�s�bb fizett�l meg, m�r el�bb is megkaptam volna, bizony m�r nyolcvan tall�rom lenne. - Nincsen a vil�gon annyi p�nze senkinek! - kesergett a szeg�ny szomsz�d. - Ne b�sulj egy percig se, hiszen van m�g neked h�zad is, f�lded is, add nekem, cser�be elengedem az ad�ss�god fel�t. - Hogyan adhatn�m neked a h�zamat meg a f�ldemet, mib�l fogok akkor meg�lni, �s mib�l fizetem a marad�k ad�ss�got? - No, hiszen nem kell elhagynod egyiket sem, b�relheted is t�lem, s a b�rleti d�jat fizetheted r�szletekben. Mi m�st tehetett a szeg�ny szomsz�d, - elfogadta az egyezs�get, �s azon t�l b�rl�k�nt gazd�lkodott a saj�t f�ldj�n, �s vend�gk�nt lakott a saj�t h�z�ban. Hanem �m az ad�ss�g�t soha nem fizette vissza. �jt nappall� t�ve dolgozott, de a napot m�g � sem tudta megny�jtani. Mag�t �s csal�dj�t szer�nyen ell�tta abb�l, amit megtermelt, s a f�l�sleget eladta a v�s�rban. Gondolta, nagyobb baja nem eshet, hiszen semmije nem volt m�r, amit a gazdag szomsz�d elvehetett volna t�le az ad�ss�g fej�ben. Hanem rosszul gondolkodott! A gazdag szomsz�d �szrevette, hogy �vi 6-7 tall�rn�l t�bbre nem sz�m�that a szeg�ny szomsz�dt�l. Visszaeml�kezett h�t, mennyif�le emberrel tal�lkozott az utaz�sai sor�n; sok olyan n�ppel is, akik m�r �v-sz�zadok �ta nagy �ns�gben �ltek, �mde szorgalmasak voltak, �s kev�ssel is be�rt�k. F�lmondott h�t a szeg�ny szomsz�dnak, �s a messzi orsz�gb�l hozatott munk�sokat. A szeg�ny szomsz�d pedig csal�dostul vil�gg� ment, �s tal�n m�g ma is keresi, hogy melyik vid�ken tal�lhat f�ldet �s h�zat mag�nak. Miut�n a Mester – v�lhet�leg maga, J�zus - befejezte a p�ld�zatot, a tan�tv�nyok k�rdez�sk�dni kezdtek: Mit gondolsz, Mester, igaz�n j� bar�tja volt a gazdag szomsz�d a szeg�nynek, ha a k�lcs�nadott egy tall�r fej�ben 64-et vett el t�le, �s m�g mindig sz�mon tartott 80 tall�r ad�ss�got? Egy m�sik tan�tv�ny �gy sz�lt: Mit gondolsz, j�l tette a szeg�ny szomsz�d, hogy az ad�ss�g fej�ben �tengedte a h�z�t �s a f�ldj�t is a gazdagnak? A harmadik tan�tv�ny meg ezt k�rdezte: Mit gondolsz, Mester, mit is hozhat fel ments�g�re a gazdag szomsz�d, amikor majd sz�mot kell vetnie az �let�vel? A Mester �gy v�laszolt: Figyeljetek az id�k jeleire, �s �t�lj�tek meg magatok!” Magyarorsz�g – a szeg�ny szomsz�d – teljes kirabl�sa, elad�s�t�sa �s v�gs� elveszejt�se, hajl�ktalann� �s f�ld�nfut�v� t�tele az �kori forgat�k�nyv szerint zajlik, t�telesen pontr�l-pontra. Mesters�ges beruh�z�si �s fogyaszt�si sz�ks�gletek kelt�se Az Isten �ltal teremtett ember alapvet�en term�szeti l�ny, �ppen ez�rt eredend�en idegen t�le a term�szetes l�tsz�ks�gleteket meg-halad�, mesters�gesen felkeltett fogyaszt�si inger, illetve m�nia. A luciferi rezsim egyik legf�bb jellegzetess�ge, hogy igyekszik ki�lni az emberb�l a term�szetes istenhitet s minden lelki funkci�t, hogy azut�n a mesters�gesen l�trehozott hi�ny�rzetet (�rt) manipul�lt, sz�ks�gtelen p�tcselekv�ssel, k�ros fogyaszt�si k�nyszerrel t�ltse be. Amint a f�ldfelsz�nt 1960 �ta mind gyorsul� �temben lepi el a m�anyag-szem�t, �gy tett-tesz szert feln�vekv� egyeduralomra a majdnem f�nysebess�ggel perd�l�, t�meg n�lk�li, pontszer� semmi (az elektron). Az emberi �let minden ter�let�t – a tudom�nyt, a m�v�szetet, az ipari �s mez�gazdas�gi termel�st, a kereskedelmet, a p�nzfolyam szab�lyoz�s�t, a gazdas�g, az �zleti �s szellemi �let szervez�s�t �s m�k�dtet�s�t, az �llami �s helyi k�zigazgat�st; a teljes makro �s mikro, hum�n �s re�lis szf�r�t a projekttervez�st�l a technol�giai vez�rl�sen �t a term�kgy�rt�sig - a mikrochipek s a sz�m�t�g�pek uralj�k. Hasonlat: Amint tudjuk, az anyag legkisebb – kv�zi m�g „k�zzelfoghat� �p�t�kock�i” az atommag �sszetev�i (a pozit�v t�lt�s� protonok �s a semleges neutronok). A l�lek, az isteni lelk�nk legfontosabb funkci�ja – a SZERETET. �m ellent�te, a gy�l�let nem valami „negat�v szeretet”, hanem a szeretet k�pess�g�nek a teljes hi�nya. Az elektron eset�ben – csup�n „filoz�fiai” s�kon - a t�lt�s hi�nya a nyugalmi t�meg hi�ny�t eredm�nyezi. Vagyis: az anyag (az atommag) k�r�l a nyugalmi t�meg n�lk�li, t�ltetlen (�res) semmi kering. Teh�t az eg�sz emberi civiliz�ci�nk – technik�nk, technol�gi�nk – teljes ir�ny�t�sa az elektroniz�l�s �ltal�noss� t�tel�vel a S�t�n, „az �rd�g sz�m�t�g�pe” kez�be, hatalm�ba ker�lt. Nem v�letlen, hogy „mesters�ges sz�ks�gleteink” – banksz�mla, bankk�rtya, tele-v�zi�, m�hold, UPC-Direct, mobiltelefon, ISDN-ASDL, Internet, komputeriz�lt automobil, �rutaz�s, holdra-sz�ll�s, �rhaj�-�rszonda, t�megkommunik�ci�, elektronikus �js�g-rekl�m, CD �s DVD, kvadrof�nia, Dolby-hangz�s, t�vvez�rl�s, rak�ta-h�r�t� rak�tarendszer, digit�lis j�t�kok, Forma1, vonalk�d, politikai marketing �s k�zv�lem�ny-kutat�s, exit-poll - mind olyan manipul�lt �lsz�ks�gletek, melyek n�lk�l ugyan eg�szen j�l meglenn�nk egy Isten k�p�re s hasonlatoss�g�ra alkotott (emberi) vil�gban, de melyek n�lk�l ebben az �rd�gi t�rsadalomban m�gis k�ptelens�g l�tezni, mert az eg�sz �ppen az �rd�g k�v�nalmainak val� t�k�letes megfelel�sre rendeztetett be. Ha m�g eml�ksz�nk r�: George Bush �s Ronald Reagan �letre h�vt�k az �rfegyverkez�st – sz�ntiszta elektroniz�lt technika �s technol�gia! -, amivel „az �rd�g Birodalma” a Szovjet�ni� m�r nem tudott l�p�st tartani, szocialista t�borostul �ssze-d�lt. Azut�n nem sokkal G. W. Bush maga lett a f��rd�g… Ezekkel a mesters�ges sz�ks�glet-kelt�sekkel ad�s�tott�k el 1982-t�l Magyarorsz�got, hogy az egyetemes r�szv�nytulajdon r�sz�v�, s kicsemeg�zhet� felt�rt di�v� v�lj�k a farkast�rv�nyek alkot�inak a sz�m�ra. Majd nektek is lesz mindenetek, ha bel�ptek k�z�nk… A megv�s�rl�shoz j�szomsz�di, bar�ti k�lcs�n�k ny�jt�sa Lesz nektek mindenetek, ami nek�nk van. K�tezer kilowattos solti gigantikus r�di��llom�s (hogy a v�telt ne zavarj�k gazdag arabok), �rt�vk�zl� f�ldi �llom�s – k�s�bb meg zeng�i NATO-radar�llom�s -, magyar �rhaj�s (Farkas Bertalan), nagy s�vsz�less�g� mikro-hull�m� l�ncok, elektronikus honv�delem �s mikrohull�m� s�t�, turmix-g�p, a levehet� tet�s �s NDK-tol�ajt�s, frit�z meg gorenje, katonai terepj�r� Trabant helyett helyb�l elsz�ll� BMW, parabola, hyperbola, sztereo lemezj�tsz� �s strandi t�skamagn�, diszk�, s�t l�gy drogok, meg minden egy�b, - a m�vir�gt�l az EU-tan�zi�ig… A k�lcs�n�kh�z teljes�thetetlen kamatfelt�telek rendel�se Amint kor�bbi cikkemben – amelyik az �n. „Dr�bik-egyenletr�l” sz�lt – m�r meg�rtam: 1973 �s 1989 k�z�tt Magyarorsz�g 1, azaz egy milli�rd USD „val�di” k�lf�ldi hitelt vett fel, amelyet 11 mill�rd USD kamattal terhelten fizetett vissza, �s m�gpedig �gy, hogy egyr�szt hossz� �veken kereszt�l (igaz�b�l 1982-t�l, amely egyben az IMF-be t�rt�nt bel�ptet�s�nk �ve is volt) csak az aktu�lis kamatok fizet�se c�lj�b�l vett fel k�lcs�nt, m�sr�szt �gy, hogy mindezek ut�n/alatt/k�zben az ad�ss�g, minden t�rleszt�s ellen�re, 1989-re 20 milli�rd USD-re n�tt. K�s�bb ugyan jelent�sen megjavultak a tov�bbi k�lcs�n�k kamat-felt�telei, s�t a m�r felvett hitelek egy r�sz�t is �talak�tott�k vala-mivel kedvez�bb kamatoz�s�ra, de az „ad�ss�g” megmaradt… A l�nyeg teh�t az, hogy egyfel�l tudatosan �s tervszer�en olyan – els�sorban improdukt�v beruh�z�si - sz�ks�gletek kiel�g�t�s�re, �s l�nyeg�ben �nc�l� „moderniz�l�sra” gerjesztett�k fel a magyar nemzetgazdas�got, amelynek magas kamatterh� finansz�roz�s�ra az eleve nem volt k�pes. Az elad�s�t�sunk kifejezetten „a Nyugat” h�ts� sz�nd�k�val �s a reform-kommunista p�nz�gyi-politikai elit korporat�v egy�ttm�k�d�s�vel; felel�tlen�l �s �n�tment� �rdekb�l t�rt�nt. A „Nyugat” k�szs�gesen �s g�tl�stalanul megfinansz�rozta a „szocialista” magyar �llam t�lk�ltekez� haldokl�s�nak minden luxus-kiad�s�t, mik�zben d�rzs�lte a tenyer�t a pillanatra v�rva, amikor majd 12-szeresen – vagy a privatiz�ci�val 100-szorosan! – hajtja be k�lcs�nei kamatos kamattal feltuningolt „ellen�rt�k�t”. M�sfel�l mikor az ad�ss�gcsapda 1981-ben v�gleg bekattant, arra k�telezt�k Magyarorsz�got, l�pjen be a Nemzetk�zi Valutaalapba, hogy a kamatok fizet�se �rdek�ben felvehesse azokat a h�tr�nyos vil�gbanki k�lcs�n�ket, melyek azut�n rendk�v�l gyors, tot�lis �s visszaford�thatatlan elad�sod�s�t eredm�nyezt�k. Fizet�sk�ptelens�g bek�vetkeztekor rendszerv�lt�s el��r�sa Szemenszedett hazugs�g (volt) azt �ll�tani, hogy a rendszerv�lt�s valamif�le „�ssznemzeti kezdem�nyez�sre” kezd�d�tt vagy t�rt�nt volna 1989-ben. A t�rsadalmi tulajdont csak egy „husz�rv�g�ssal” lehetett a nemzetk�zi (s�t, nemzetek feletti) t�ke egyetemes r�sz-v�nytulajdon�v� tenni; - „rendszerv�lt�ssal”, mintegy kett�v�gva a „gordiuszi csom�t”, �s �gy �r�kre elv�gva az �n�ll� nemzeti j�v�-teremt�s minden m�s lehet�s�g�t. Az �n. „rendszerv�lt�s” csakis annak politikai el�k�sz�t�se volt, hogy a szupranacion�lis bankok „v�gre” beny�jthass�k a sz�ml�t a kor�bbi, legal�bb 12-szeresen visszafizetett hiteleik „ellen�rt�k�re”, vagyis �rv�nyes�thess�k „jel-z�logjogukat” a teljes magyar nemzeti m�k�d� t�k�re. A politikai elit - mint kompr�dor burzso�zia - lelkes egy�ttm�k�d�s�vel, de a mindebb�l akkor mit sem sejt� s az elad�sod�sban teljesen v�tlen magyar n�p elemi �rdekeivel szemben. Az ad�ss�g�rt a t�rsadalmi tulajdon �nk�nyes privatiz�l�sa A nemzetk�zi p�nzoligarchia a rendszerv�lt�s ut�n k�ny�rtelen�l v�gre is hajtotta terveit, �rv�nyes�tette akarat�t. Pontosabban egy olyan, l�tsz�lag nemzeti korm�nyt juttatott hatalomra, amellyel j� el�re megegyezett a politikai v�ltoz�sok k�zgazdas�gi �s p�nz�gyi „felt�teleir�l”, vagyis arr�l, hogy mindenben az � �rdekeiket fogja k�pviselni. Antall J�zsef term�szetesen a szem�ly�ben is garanci�t jelentett a v�ltoz�sok „nemzetk�zis�g�re”. A rendszerv�lt�s el�tti utols� pillanatban N�meth Mikl�s, utols� hivatalosan is kommunista minisztereln�k „hirtelen tal�lt” 20,5 milli�rd USD k�ls� ad�ss�got. Ez nyilv�nval�an csak fikt�v �sszeg lehetett, hiszen az 1 milli�rd USD val�di k�lcs�nt 17 �v alatt 12-szeresen, m�r visszafizett�k. Mib�l „keletkezett” m�g 20? Ez egy nagy rejt�ly. Val�sz�n�leg kital�lt�k, csak, hogy legyen. Mi m�s�rt? Az�rt, hogy legyen mivel szemben �rv�nyes�teni a bankok „jelz�logjog�t”, �s lavinaszer�en megind�tani a teljes m�k�d� t�ke kamp�nyszer� privatiz�ci�j�t. �s itt mindj�rt tetten is �rhet� m�g k�t alapvet�en illegitim mozzanat. Az egyik, hogy semmilyen n�pszavaz�s vagy egy�b legitim „f�rum” soha nem mondott le a magyar nemzet �sszn�pi t�rsadalmi tulajdon�r�l, �m a rendszer-v�lt� (reform-kommunista) �llam m�gis egyetlen tollvon�s n�lk�l „�llamos�totta” azt, csakhogy legyen „jogalapja” a kamp�nyszer� privatiz�ci�ra. A m�sik, hogy a magyar �llam semmilyen szerve –sem sz�ban, sem �r�sban - soha nem sz�molt el a mag�nos�t�s p�nz�gyi eredm�ny�vel sem az orsz�ggy�l�snek, sem k�zvetlen�l a n�pnek. A nemzeti m�k�d� t�k�t �tlag 10 %-os �ron �rus�tott�k ki, �s sem a „le�raz�sra”, sem a teljes-k�r�s�gre nincs semmilyen j�zan magyar�zat, k�l�n�sen annak f�ny�ben, hogy az ad�ss�g15 �v alatt m�r 5-sz�r�s�re n�tt, ami elad�s�t�sunk tov�bb fokoz�s�t jelenti. Ez a t�ny j�l mutatja, hogy a globaliz�torok nem csak a m�k�d� t�k�nkre p�ly�ztak – h�d�t� �tv�gyuk kiel�g�thetetlen -, t�volabbi terveik voltak/vannak, ami n�vekv� aggodalommal t�lt el minket. A term�f�ld, a haza egyetemes r�szv�nytulajdonn� �rul�sa Norm�lis esetben egy norm�lis n�p soha nem adja fel �sei f�ldj�t, – de h�t Magyarorsz�g esete nem egy norm�lis eset, �s �gy t�nik, a n�pe sem lehet norm�lis n�p, amennyiben hagyja, hogy az elitje ennyire kibabr�ljon vele. Orb�n Viktor, el�z� magyar korm�nyf� az �ni�s bel�p�s csatlakoz�si t�rgyal�sain 2002-ben al��rta, hogy 7 �v k�sleltet�ssel ugyan, de 2009-t�l m�r k�lf�ldiek is vehetnek term�f�ldet Magyarorsz�gon. Azt senkisem gondolhatja komolyan, hogy a magyar gazd�k 7 �v alatt �gy „felt�k�s�t�dn�nek”, hogy a versenyt�rsaiv� v�ljanak a k�lf�ldi befektet�knek. S�t, ennek �pp az ellenkez�je igaz: a magyar gazd�k az elm�lt 3 �vben nemhogy t�k�t gy�jthetn�nek, de gyorsulva haladnak a teljes cs�d fel�. Hol �seink s�rjai domborulnak, a magyar haza - nemzetk�zi, vil�g-�llami r�szv�nytulajdonn� v�lik. M�g h�rom �v, s ez t�ny lesz, el lehet kezdeni az elv�ndorl�st valami lakatlan vid�kre (van-e m�g ilyen?), vagyis „j�het” az �jabb honfoglal�s… Az �llam �s a nemzetgazdas�g ut�n a lakoss�g elad�s�t�sa Amikor nyilv�nval�v� v�lt – 1995-1996. k�r�l -, hogy az ad�ss�g kamatterhe elviselhetetlen m�rt�k�, akkor a val�s�g elleplez�s�re szolg�l� �ltudom�nyos kateg�riak�nt „a hivatalos p�nz�gyi k�r�k” kidolgozt�k a „nett� ad�ss�g” fogalm�t. Ezt �gy k�pezt�k, hogy a brutt� �llamad�ss�g �sszeg�b�l – amely ut�n az �sszes kamatot fizetj�k – saj�tos logik�val levont�k a mindenkori valutatartal�k �sszeg�t, aminek egyr�szt semmi k�ze nincs az ad�ss�ghoz, m�s-r�szt t�bbs�g�ben szint�n csak passz�va term�szet� t�telekb�l �ll (Plenter J�nos kutat�sai nyom�n). Passz�v�b�l passz�v�t levonni… A nemzeti-banki deviza-monop�lium felold�sa – m�sk�nt a forint-valuta konvertibiliss� t�tele (2000.) – ut�n m�r nemcsak az MNB, de az �sszes gazd�lkod� szervezet vehet fel k�lf�ldi hiteleket. �gy a nemzetgazdas�g elad�sod�s�nak val�s�gos m�rt�ke ett�l kezdve nagyj�b�l ellen�rizhetetlenn� v�lt. Ett�l fogva, de k�l�n�sen 2002 �ta a hivatalos t�megt�j�koztat�s mintha csak elfeledkezett volna a kor�bbi doll�r-ad�ss�gr�l; a politikusok is kiz�r�lagosan a bels� forint-�llamad�ss�gr�l besz�lnek a 60 %-os GDP-ar�nyos �ni�s (maastricht-i) el��r�s kapcs�n, mintha a halmozott doll�r-ad�ss�g teljes eg�sz�ben a gazdas�gi szervezetek hitel�llom�nya lenne. Az igazs�g azonban az, hogy mindk�t fajta ad�ss�g l�tezik, egy�tt kb. 110 milli�rd USD �sszegben, amelynek a kamata �vi 8-10 %. N�h�ny k�lf�ldi bank az ut�bbi id�ben egyre „k�v�natosabb” hitel-form�kat k�n�l a lakoss�g sz�m�ra, c�lja a polg�rok elad�s�t�sa, s ez gyakorlatilag jelz�log a telkekre, lak�sokra, mag�nh�zakra… A dr�ga munkaer� kiv�lt�s�ra olcs�bb k�lf�ldiek beh�v�sa Ha mostan�ban bekapcsoljuk a r�di�t vagy telev�zi�t – m�st sem hallunk (m�g a v�zcsapb�l is ez folyik), minthogy az �ni�ban most a versenyk�pess�g�nket kell megjav�tanunk. Standard szocialista sz�veg, hogy – miut�n a minim�lb�rt felemelt�k 56 ezer forintra! – pl. Szlov�kia is az�rt el�z�tt meg benn�nket az 1 f�re jut� k�lf�ldi t�kebefektet�s �sszege tekintet�ben, mert �gymond’ n�lunk dr�ga a munkaer�. (M�g Magyarorsz�gon az 1 f�re jut� GDP-teljes�tm�ny az EU-�tlag 65 %-a, addig a munkab�r mind�ssze 25 %-a.) Ez�rt m�g n�lunk m�k�d� multinacion�lis c�gek is az olcs�bb k�lf�ldi (pl. rom�n, szlov�k) munkaer� foglalkoztat�s�ra „k�nyszer�lnek”, hogy versenyk�pess�g�ket meg�rizz�k. Ha mindezek a tendenci�k tov�bbra is folytat�dnak, �gy a magyar kisgazd�k elvesztik f�ldjeiket, a term�f�ld k�lf�ldiek kez�be ker�l, a kisgazd�k, kisv�llalkoz�k, kispolg�rok t�nkremennek, a telek-�s h�ztulajdonosok is hajl�ktalann� v�lnak, s a magyar b�rmunk�s nincstelen munkan�lk�liv� v�lik a saj�t haz�j�ban… Figyeljetek az id�k jeleire, �s �t�lj�tek meg magatok! V�c, 2005. j�nius 24. Czike L�szl�