Czike L�szl� Bitang, kinek haz�ja nincs! Szeretn�m, ha besz�lgetn�nk - net�n vitatkozn�nk is! - a haza-szeretetr�l; semmikor nem lehet aktu�lisabb, mint oly tragikus t�rt�nelmi pillanatban, amikor a klasszikus �rtelemben vett haza (az anyaf�ld) imm�r v�gk�ppen elveszni l�tszik...! Ha a magyar - k�zszolg�lati �s kereskedelmi - telev�zi�s ad�sok k�z�leti, t�rsadalompolitikai �s h�rm�sorait, az Orsz�ggy�l�s plen�ris �l�seinek k�zvet�t�seit n�zz�k, hallgatjuk: k�l�n�s, �mde �ltal�nosan �rv�nyes megfigyel�st tehet�nk. K�z�mb�s, hogy az el�terjeszt�s�t felolvas� vagy m�s verb�lisan megnyilv�nul� melyik politikai, vil�gn�zeti ir�nyzathoz vagy melyik p�rthoz is vonz�dik, mind egyform�n k�nos gondoss�ggal ker�lik, hogy nev�n nevezz�k haz�nkat: „Magyarorsz�gon” helyett csak ezt mondj�k - „ebben az orsz�gban”. Ez a terminol�gia a gy�kereit tekintve kett�s eredet� lehet: (1) A liber�lis megfogalmaz�s atavisztikus okokb�l ker�li a Magyarorsz�g-meghat�roz�st. Egyesek els�sorban „g�gb�l” nem tekintik magukat magyarnak, m�sok �pp ellenkez�leg: �szt�n�sen �dzkodnak minden olyan egzakt elnevez�st�l, amely exkluzivit�st, potenci�lis „kirekeszt�st” fogalmaz meg (�rtsd: aki nem magyar az „idegen”). (2) Sokkal l�nyegesebb �s aktu�lisabb a m�sik gy�k�r, ami imm�r a sz�p �j vil�grend kialakul�s�t, trendj�t k�vet� nyelvi t�k�rk�p. Az „ebben az orsz�gban” nyelvi fordulat tudat alatt azt fejezi ki, k�zvetetten arra utal, hogy a vil�got elbor�t� globaliz�ci� olvaszt�t�gely�ben elt�nnek a nemzetek, az �n�ll� nemzet�llamok, s hely�ket az „ebben az orsz�gban” region�lis, puszt�n f�ldrajzi/ ter�leti meghat�roz�sok veszik �t. Mikor minden egyes r�gi�ban vegyes n�pess�g �l majd, �s mindegyik r�gi� k�telez� (hivatalos) nyelve az angol lesz – kort�veszt� �s f�lrevezet�, �gy kifejezetten felesleges �s �rtelemzavar� lenne a Magyarorsz�g kifejez�s tov�bbi haszn�lata. Na ez a fajta globaliz�ci� az, amib�l mi magyarok nem k�r�nk! Tiszt�ban vagyunk vele, hogy napjainkban m�r - r�szben �ppen a XX. sz�zadban lezajlott globaliz�ci� (vend�gmunk�sok, leg�lis �s illeg�lis bev�ndorl�s, stb.) k�vetkezt�ben - a jelent�sebb eur�pai nemzet�llamok (Anglia, Franciaorsz�g, N�metorsz�g, Olaszorsz�g, stb.) nemzeti elnevez�se sem t�bb egyfajta hagyom�ny�rz�sn�l, hiszen London, P�rizs, R�ma, Berlin, stb. a l�tez� multi-kult�ra val�s�gos fellegv�rai, ahol is gy�k�rtelen embermilli�k �p�tgetik fel bizonytalan egzisztenci�jukat - etnikai konfliktusokkal is terhes, sz�nes, laza �sszevisszas�gban. A kisebb „nemzet�llamok”, mint Hollandia, Belgium, Luxemburg �s m�s kisebb eur�pai orsz�gok szinte m�r csak nev�kben �rzik eredeti �nazonoss�gukat. Rohaml�ptekkel haladunk az egys�ges Vil�g�llam megval�sul�sa fel�; a hat�rok led�lnek, meg is sz�nik mindenfajta jogi, gazdas�gi �s szellemi elk�l�n�l�s: a z�rt nemzeti kult�r�k hely�be is az �n. „multi-kult�ra” l�p. E f� tendenci�k al�l m�r tal�n csak bizonyos t�vol-keleti orsz�gok, els�sorban Jap�n, K�na, �s r�szben Orosz-orsz�g k�peznek m�g kiv�telt, ideig-�r�ig. Amerika, az �jvil�g, eredet�t�l, sz�let�s�t�l – az eur�pai telepesek „honfoglal�s�t�l” - kezdve „multi-kult�r�lis”, a multi-kult�ra, �s ilyen �rtelemben az eg�sz globaliz�ci� „�shaz�ja”, ahonnan az �j Vil�grend is elindult a vil�gh�d�t� �tj�ra. A nagy nemzetek - az angol, a francia vagy a n�met, s m�g r�szben az orosz - g�rcs�sen igyekeznek meg�rizni a szuverenit�suk l�tszat�t; azonban minden igyekezet�ket puszt�t� savk�nt marja sz�t a p�nz�gyi globaliz�ci�, a szupranacion�lis vil�gc�gek nyomaszt� vil�guralma (v�.: D. C. Korten), a minden k�l�nbs�get �sszemos� multikult�r�lis szenny-�radat. A gy�k�rtelens�g egyfajta „t�megig�nny�” is v�lt. Felmer�l a k�rd�s: mi�rt fontos meg�rizn�nk a magyars�gunkat, ha a globaliz�ci� ellen m�g a legnagyobb, a leger�sebb nemzetek sem k�pesek v�dekezni? A v�lasz rendk�v�l egyszer�. M�s dolog a globaliz�ci�t vezetni �s vez�nyelni, minden gazdas�gi �s egy�b m�s hozad�k�t, gy�m�lcs�t �lvezni �s learatni, - �s megint csak m�s elszenvedni azt… A nagy nemzetek – mi�ta csak vil�g a vil�g – ki-zs�km�nyolj�k a kicsiket, melyekb�l minden haszon �s j�vedelem korl�tok n�lk�l �ramlik ki, �s koncentr�l�dik a globaliz�ci� p�nz-�gyi �s politikai hatalmi k�zpontjaiban. A nagy nemzetek minden m�s nemzetet magukba olvasztanak, a kicsik meg beolvadnak. A nagyok csak „�sszekeverednek”, sz�nes, �mde m�gis uniformiz�lt forgatagg� alakulnak - a kis nemzetek viszont felsz�mol�dnak. A t�t teh�t �ri�si: a fennmarad�s, a tov�bb�l�s, az �nazonoss�gunk meg�rz�s�nek lehet�s�ge...! Meg kellene tanulnunk kihaszn�lni a fennmarad�s �sszes es�ly�t; hisz a nagyok ereje �ppen aktu�lis �nmagukban van, m�g mi csak a t�rt�nelmi gy�kereink, nemzeti �ntudatunk erej�ben b�zhatunk. Meg kell ismern�nk �nazonoss�gunkat, fel kell eleven�ten�nk �s meg is kell er�s�ten�nk a hazaszeretetr�l alkotott fogalmainkat. Mindenekel�tt tiszt�znunk kell: mi a haza, �s mi a funkci�ja? A haza szakr�lis �rtelemben a nemzet�nk t�rt�nelmi otthona, ahol �s amikor (t�rben �s id�ben) a nemzet szabadon �l - amit a k�lt� legszebb hymnikus soraival sz�lva csak �gy hat�rozhatunk meg: „Hol s�rjaink domborulnak, unok�ink leborulnak. (...) Kik szabadon �ltek-haltak - szolgaf�ldben nem nyughatnak.” A k�lt�i defin�ci�ban mindenest�l megtestes�l a haza l�nyege: n A haza: ahol a nemzet fiai, le�nyai sz�letnek, �lnek �s meghalnak; amelynek por�b�l v�tetnek, �s amelybe f�radt test�k megt�r - a f�ld, amelyben �r�k nyugalmat tal�lnak. n A nemzet t�rt�nelmi (jog)folytonoss�g�t, �nazonoss�g�t az elhalt �s�kkel a domborul� s�rok jelentik; - az unok�k le-borul�sa pedig a tisztelet kifejez�se, amely az �s�knek, a nemzetnek sz�l. n A haza, a nemzet-otthon dics�s�ges el�felt�tele a nemzeti l�t szabads�ga: a f�ggetlens�g. �seink szolgaf�ldben nem nyughatnak, mert szabads�gunk elveszt�se visszamen�leg megszents�gtelen�ti a m�ltat. Ha egy nemzet rabszolg�v� v�lik a saj�t haz�j�ban: a haza �s a nemzet is megsz�nik l�tezni. L�thatjuk, hogy haza �s nemzet nagyon is szorosan �sszetartoz� fogalmak: k�lcs�n�sen felt�telezik egym�st. Val�di haz�ja csakis a szabad nemzetnek lehet; - m�sfel�l viszont a nemzethez a haz�ja �pp�gy hozz�tartozik, mint csig�hoz a h�za. A haza �s a nemzet k�z�s l�nyege az �sszetartoz�s t�rbeli �s t�rt�nelmi, testi �s lelki, fizikai �s �rzelmi, szellemi �s kult�r�lis �lm�nye, ami term�szetesen csak a nemzetgazdas�g s a nemzeti �ntudat szabad �s f�ggetlen m�vel�se r�v�n val�s�that� meg. Alapvet� az �ssze-tartoz�s �rz�s�nek kialakul�s�ban, s hossz� t�v� fenntart�s�ban a gy�kerek, az �s�k k�z�ss�ge, ami az �nazonoss�g genetikus �s szellemi meghat�roz�ja, f� �sszetart� ereje. Napjaink globaliz�ci�s „divatja” �ppen a gy�k�rtelens�g, a libertari�nus kozmopolitizmus, mely mint pragmatikus eszme a nemzet�llamok finom sz�vet�nek felbomlaszt�s�ra, a nemzetek felsz�mol�s�ra ir�nyul. L�nyeg�ben �pp ez t�rt�nt Magyarorsz�ggal is a XX. sz�zadban, amikor: (1) A diktat�r�k ki�lt�k az emberekb�l a vitalit�st, az �n�ll� v�llalkoz�s �s gazd�lkod�s szuver�n k�pess�g�t, a k�z�s felel�ss�gv�llal�st, a k�z�gyekben val� demokratikus r�szv�tel term�szetes sz�ks�glet�t s k�pess�g�t, a nemzeti �ntudatot s a haza szeretet�t. (2) A reform-kommunista liber�lis kozmopolit�k, a p�nz�gyi elit�nk tudatosan �s tervszer�en elad�s�totta az �llamot, a nemzetgazdas�got, hogy a t�rsadalmi tulajdont a n�pt�l elv�ve (�llamos�tva) k�lf�ldi k�zre j�tszhass�k nemzeti m�k�d�-t�k�nket. (3) A rendszerv�lt�s r�v�n azt�n a jelz�log-ig�ny�t �rv�nyes�t� szupranacion�lis t�ke kamat-rabszolgas�gba tasz�totta a n�pet �s a nemzet�llamot, amely �gy elvesz�tette nemzeti f�ggetlens�g�t. A saj�t (el�gtelen) fogyaszt�sa, a meg�jul� hitelek, a n�vekv� ad�ss�g �s a kamatok rabj�v� tett nemzet v�gk�pp elvesztette identit�s�t. A nemzetgazdas�g (egy�ltal�n nincsen nemzeti iparunk �s nemzeti kereskedelm�nk) �s a nemzeti �ntudat felbomlaszt�sa azt a c�lt szolg�lja, hogy elsorvasztva a n�pek �si �leterej�t, a vil�gpiact�l, a Vil�gbankt�l �s v�gs� soron a Vil�g�llamt�l – a kisgazd�k eset�ben az eur�pai-�ni�s mez�gazdas�gi t�mogat�sokt�l – val� f�gg�s�ket helyezze a nemzeti �sszetartoz�s hagyom�nyos �rz�se hely�be. Ez a mai modern monet�ris �s l�lektani (p�nzsz�k�t� �s agymos�) neo-kolonializmus v�gkifejlet�ben egy gy�k�rtelen fogyaszt� massz�v�, kozmopolita polg�rok laza halmaz�v� akarja z�lleszteni minden nemzet �llampolg�rait; - olyan emberekk� akarja v�ltoztatni �ket, akik t�bb� m�r nem k�t�dnek sem egym�shoz, sem az eredeti nemzet�kh�z, sem a haz�jukhoz, csak az anyagi karrierj�kh�z, melyet pedig glob�lis-liber�lis �s gy�k�rtelen neveltet�s�knek, s�t, direkt az anyanemzet-ellenes egyen-kik�pz�s�knek k�sz�nhetnek. A Vil�g�llam m�rpedig megk�rd�jelezhetetlen, m�s sz�val szolga-lelk� egy�ttm�k�d�st k�vetel minden nemzet�llam �rtelmis�g�t�l a saj�t haz�ja gy�kereinek, �s a saj�t haz�j�nak szisztematikus (�n)felsz�mol�s�ban. A kollabor�ns �rtelmis�g azt�n – mint egykor a ’Sztambulban k�pzett t�r�k janics�rok - �nk�nt �s dalolva, teljes kreativit�s�val vesz r�szt a nemzet�llam kereteinek marad�ktalan sz�tz�z�s�ban. Ezt az �nfeledt �ncsonk�t�st az integr�ci� sz�ks�g-szer� „jogharmoniz�ci�j�nak” ki�ltj�k ki (�rtsd: eurokompatibilis ad�t�rv�nyek, teljes vagyoni betagoz�d�s az egyetemes r�szv�ny-tulajdonba, t�rsas�gi t�rv�ny, t�zsde, stb.), - pedig val�j�ban csak a Vil�g�llam azonos jogszab�lyi szerkezet�nek, szervezet�nek, egys�ges m�k�d�si elveinek �s gyakorlat�nak megteremt�s�r�l, meghonos�t�s�r�l van sz�. �rdeke vajon ak�r csak egyetlen �llam-hivatalnoknak is, hogy a nemzet, az �llampolg�rok megismerj�k �j, „kit�gult haz�juk”, az Eur�pai �ni� negyvenezer, most m�r mi-r�nk is �rv�nyes jogszab�ly�t? T�l a globaliz�ci�s �rdekeken - az �ppen megsz�let� glob�lis Vil�g-�llam „objekt�v” �rdekein! -; a gy�k�rtelen kozmopolitizmus harcos (milit�ns) k�pvisel�i, a Vil�g�llamot vil�gszerte megszervez� vil�g-polg�rok saj�t, szubjekt�v motiv�ci�val is rendelkeznek, melynek az ontol�giai „gy�kere” �nk�nt v�llalt haz�tlans�gukban is rejlik. Akinek nincs haz�ja, gondoskodik arr�l, hogy m�snak se legyen. M�sr�szt tal�n nem is szorul k�l�n magyar�zatra, hogy akinek a „haz�ja” �s �lettere a sz�les nagyvil�g, csak egy olyan gl�buszon, egy olyan glob�lis m�ret� „haz�ban” �rezheti j�l mag�t, amelyben �t semmilyen haszonelv� cselekv�s�ben (vesd �ssze pl.: t�zsde-tranzakci�k, stb.) nem korl�tozhatj�k „holmi felesleges” nemzeti hat�rok. Amint ugye g�tl�stalanok behozhatatlan el�nyt �lveznek b�rkivel szemben, aki hat�rozott erk�lcsi norm�k szerint �l, �gy a t�sgy�keres haz�tlanokhoz k�pest legv�g�l a globaliz�ci� sz�m-kivetettje, szellemi kirekesztettje lesz mindenkib�l, aki igaz haza-szeretettel, net�n nemzeti �ntudattal is rendelkezik. Az egyik legb�lcsebb mond�sunk imm�r csak �cska p�rtszlogenn� degrad�l�dott! Olyan t�rt�nelmi p�rt, a Kisgazdap�rt t�zte egykor a z�szlaj�ra, amelynek egyes vezet�i sem a napi viselked�s�kben, sem pedig a politikai ind�ttat�saikban nem tett�k a maguk�v�, �gy k�zhelly� aljas�tott�k m�ig is aktu�lis tartalm�t. A jelsz�: „Isten, haza, csal�d!” - volt. Mint tudjuk: Istenben mind egyek vagyunk. A haz�ban testes�l meg a nemzet; - a haza n�lk�l nincs norm�lis, val�s nemzeti egy�tt�l�s. A csal�d pedig alapvet� alapegys�g: a gazd�lkod�s, a gyermeki szocializ�ci�, a nemzet�p�t�s, a haza �s egym�s szeretet�nek, s�t, istenhit�nknek is a k�z�s alapegys�ge. Haza n�lk�l a nemzet �s a csal�d is eredeti �rtelm�ket vesz�tik el. A hazaszeretet �gy legal�bb n�gy t�nyez� �sszef�gg� felismer�s�t �s tisztelet�t, elismer�s�t �s szeretet�t jelenti: (1) A haza egyr�szt effekt�v, val�s f�ld-tulajdon. (2) A haza szerves r�sze a teljes nemzeti vagyon, a felhalmozott t�rsadalmi tulajdon; - az a m�k�d� t�ke, amellyel egy eg�sz nemzet gazd�lkodik. (3) A haza r�sze a nemzet, az �si magyar k�z�ss�g is; - mint genetikai �s szakr�lis, szoci�lis organizmus. (4) A haza r�sze az �si nemzeti kult�ra; - a ment�lis �rt�kek �s a szellemi javak azon �sszess�ge, melyet a nemzet a t�rt�nelmi l�te sor�n megalkotott. Mai aktu�lis �llapotunk a XX. sz�zadban v�gbement, a „Magyar-orsz�g elveszejt�se” fed�nev� glob�lis hadgyakorlat (folyamat) v�g-eredm�nye, mi�ltal a fenti 4 t�nyez� mindegyike egy�ttesen veszni l�tszik. A magyar haza, amely a honfoglal�s �ta - teh�t t�bb, mint 1100 �ve! - a magyar nemzet senki �ltal meg nem k�rd�jelezhet�, jogos tulajdona, melynek a ter�let�t �sap�ink m�g a k�z�pkorban h�d�tott�k meg, �s amelynek a f�ldj�t sok-sok magyar nemzed�k verejt�ke �s v�re �nt�zte a keserves meg�lhet�s�rt, s�t, a nemzet �s a kereszt�ny Eur�pa v�delm�ben (pl. a tat�r �s a t�r�k h�d�t� hord�k ellen); a term�f�ld�nk az eur�pai-�ni�s „jogharmoniz�ci�” leple alatt �gy 4 �ven bel�l egyetemes r�szv�nytulajdonn� alakul. A magyar kisgazda kamatrabszolga b�rmunk�ss� v�lik az �sap�i �ltal megszerzett, �vsz�zadok �ta a saj�t csal�dja �ltal megm�velt f�ldj�n. Nem seg�t a t�bb milli�nyi magyar paraszton sem a lassan lej�r� morat�rium, sem semmilyen �ls�gos-kedvezm�nyes banki hitelkonstrukci�. A t�rsadalmi tulajdont, a nemzeti m�k�d� t�k�t m�r 1990-1998. k�z�tt utol�rte a r�gen t�p� nemzeti balsors; a t�k�s hitelez�k �ltek a jelz�logjogukkal, azon a hamis jogc�men, hogy a rendszerv�lt�s el�tt, a kommunist�k �ltal felvett k�lcs�n�ket m�rpedig a nemzeti vagyon „privatiz�ci�s bev�teleib�l” kell visszafizetn�nk. Az �llam-ad�ss�gunk az elm�lt 15 �vben m�g meg is �tsz�r�z�d�tt; viszont a vagyon mindenest�l elt�nt. Nemzeti iparral �s kereskedelemmel Magyarorsz�g m�r nem rendelkezik: l�nyegileg n�pk�zt�rsas�gb�l el�bb k�zt�rsas�gg� majd r�szv�nyt�rsas�gg� alakultunk �t, mint ezt m�r kor�bban is meg�rtam volt. A nemzeti kult�r�nk szint�n elvesz�-f�lben van: a multinacion�lis c�gek egyeduralma (els�sorban a politika, az elektronikus �s az �rott sajt�, a tudom�ny, a m�v�szet, a kult�ra, teh�t valamennyi szellemi alkot�s szponzor�l�s�val) imm�r re�nk k�nyszer�tette azt a globaliz�ci�s multi-kult�r�t, amelynek a legf�bb funkci�ja a saj�t nemzeti kult�r�nk elsorvaszt�sa �s megsemmis�t�se. A magyar nemzet - �llamhat�rokon bel�l �s k�v�l - ma m�r nem egys�ges identit�s�, �ntudat� t�rsadalom; tal�n soha nem is volt az. A hagyom�ny�rz�s - ami a nemzetalkot�s egyik legfontosabb t�nyez�je – furcsa m�don sokkal er�sebb a hat�rokon t�li (Erd�ly, K�rp�talja, Vajdas�g) popul�ci�kban, ami �nmag�ban is Magyar-orsz�g m�ly mor�lis meghasonlotts�g�ra utal. A szovjet modell nemzed�keken �t olyan sikeresen tett er�szakot a magyar n�pen, hogy l�that�lag m�ig k�ptelen elfelejteni a guly�skommunizmus „�ld�sait”, s �gy mer� nosztalgi�b�l �jra �s �jra visszaszavazza a hatalomba a „reform-kommunist�kat”, h�tha egyszer vel�k egy�tt visszat�r a legend�s „aranykor” is. Ez azt jelenti, hogy a rabszolga-lelk�let�v� �tnevelt magyars�g nem k�pes egy hiteles saj�t elit ki-nevel�s�re, amely legy�rhetn� a rendszerv�lt� reform-kommunista k�derek �jratermel�d�s�t. Ha hosszan n�zz�k a telev�zi� orsz�g-gy�l�si k�zvet�t�seit, �s megvizsg�ljuk a rendszerv�lt�s politikai „kult�r�j�t”, bizony hogy nem l�tunk m�st, csak a saj�t zseb�ket degeszre t�m� korrupt politikusokat, akik sz�m�ra a legfontosabb �nz� lobby-�rdekeik g�tl�stalan �rv�nyes�t�se, mik�zben a nemzet, a haza �s a j�v� rohaml�ptekben foszlik sz�t s v�lik a globaliz�ci�s uraink �r�k hitbizom�ny�v�. Hogyan lehetne azt a magyar nemzetet egy �si eredet�, egys�ges, szakr�lis organizmusnak tekinteni, melyben k�t oldal, a jobb �s a bal (50-50 %) engesztelhetetlen�l gy�l�li egym�st, �s a nagyj�b�l k�z�s elitj�k a saj�t n�pe helyett mindig a megsz�ll� k�lf�ldieknek par�roz �s gazsul�l, mik�zben jutal�k�rt tartja a mark�t?! Hogyan is lehetne egys�gesnek tekinteni azt a magyar nemzetet, melyet 45 �ven �t Moszkva al�zatos tisztelet�re k�nyszer�tettek, - most pedig Br�sszel utas�t�sainak kritik�tlan elfogad�s�ra �s v�grehajt�s�ra szocializ�lnak? Hogyan is lehetne egys�ges az a n�p, amely f�l �v-sz�zadra bebifl�zta, hogy legf�bb �rt�k az ember (�s a t�rsadalmi tulajdon); most pedig a szeme l�tt�ra v�lik (v�lt) minden tiszts�g, �s a visel�je is doll�r�rt megv�s�rolhat�v�, a nemzeti vagyon pedig nevesincs, szem�lytelen k�lf�ldi �s belf�ldi rabl�k mag�nt�k�j�v�, - a legf�bb �rt�kk� pedig a profit �s a p�nz...!? Hogy is lehetne egys�ges az a magyar nemzet, amelyik els� blikkre a r�zsadombi paktum korm�ny�ra, m�sodik m�land� es�lyk�nt a 3,60-as keny�r ill�zi�j�ra, harmadszorra a szentkorona-tan polg�ri inkarn�ci�j�ra voksolt; - majd negyedszerre a hatalomba emelte a titkos h�l�zatok korm�ny�t, annak minden konzekvenci�j�val, �si co-nexus�val egy�tt: el�bb eszetlen, majd eszement v�ltozat�ban. Hogyan lehetne szabad �s f�ggetlen egy nemzet, amely 15 �v �ta is k�rbe-k�rbe (meg)vezethet�, s elhiszi, hogy mik�zben megfosztott�k minden�t�l, legal�bb t�nylegesen felszabadult?! Nem �r�let ez? Hogyan lehetne �ntudatos �s �nmaga ura az a magyar nemzet, mellyel az urai elhitett�k, hogy itt �s most a saj�t haz�j�ban ugyan nem j�, de egyszer majd j� lesz az Eur�pai �ni� tagjak�nt?! Mert ez a l�tez� hazugs�gok legnagyobbika. V�c, 2005. j�lius 1. Czike L�szl�