Czike L�szl� Prolet�rszendvics: K�t sz�razkeny�r k�z�tt egy harmadik Tegnap megn�ztem Gyurcs�ny Ferenc �s Orb�n Viktor – j�v�nk „doppel-sieg” v�rom�nyosai – telev�zi�s vit�j�t, ut�na pedig a k�t t�bor kritik�tlan, �r�m-ujjong� �nt�nj�nez�s�t, ellentmond�sos politol�gusi gy�zelmi jelent�seit. Hogy mit, kiket is �rtek „doppel-sieg”-v�rom�nyosokon? Ezt a kifejez�st a n�met RTL-ad� sportriporterei haszn�lj�k (manaps�g kev�s alkalmuk van r�), amikor a Forma1-es aut�verseny-futamon valamelyik csapat (t�bbnyire a Ferrari) k�t pil�t�ja v�gez az els� k�t helyen. S hogy mi�rt alkalmazom most ezt a hasonlatot a magyar politikai �let kiz�r�lagos szuperszt�rjaira? Mert m�g „vel�nk, prolet�rokkal” csak egyre rosszabb dolgok t�rt�nnek, sorsunk egyre meredekebben lejt; - addig „�k, ketten” abszol�t gy�ztesek lehetnek, ha nem rontj�k el a most mindkett�j�kre egyform�n kir�tt, azonos-ellent�tes szerepk�rt. Mert amit most l�tunk, az egy „illumin�lt”, �cska sz�ndarab. A magyar n�pet, a magyars�got – hogy kett�osztott legyen – k�t, l�tsz�lag ellent�tes t�borra szak�tott�k, �s az egyik �l�re Orb�nt, a m�sik �l�re meg a Gyurcs�nyt �ll�tott�k: hadd harcoljanak egym�ssal orsz�g-vil�g el�tt, mint-ha k�t, k�l�nb�z� eszm��rt, c�l�rt sz�lln�nak s�kra. Ez a hanta(m�ter) tegnap leleplez�d�tt. „Nagykoal�ci�” – a sz�nfalak m�g�tt? A k�t „garabonci�s” megpr�b�lt most is „mer�ben ellent�tes” eszmeis�get felmutatni, de avatott megfigyel� sz�m�ra kett�j�k n�zetei k�z�tt n�ansznyi a k�l�nbs�g. Egy-k�t sz�zal�k erre, egy-k�t sz�zal�k arra, ami jelent�ktelen. A maxweber-i „t�rv�nyszer�s�g” szerint k�lcs�n�sen lealacsonyodtak egym�s szintj�re, - s�t, m�lyen egym�s szintje al�, egy t�l�k elv�rt illumin�lt szintre. Ha ugyanis valaki elhiszi, hogy egy minisztereln�knek Magyarorsz�gon ma m�r mind�ssze annyi a mozg�stere, amit ezek ketten, itt �s most nek�nk bemutattak, - vagy t�ved, vagy nem is �rdemel n�luk jobbat. Vajon a magyar n�p sorsa ma m�r t�nyleg annyira fantasztikusan �g�retes, annyira nagy n�lunk a j�l�t, hogy csak n�h�ny kv�zi-jelent�ktelen, apr� kieg�sz�t�sre, margin�lis finom�t�sra van sz�ks�g, �s mindj�rt t�k�letes lesz minden? Orb�n h�rom javaslata 1. A regn�l� korm�ny az ad�reformj�ban ne az �ltal�nos forgalmi ad� legmagasabb kulcs�t cs�kkentse 25-r�l 20 %-ra – amennyiben val�ban a legalacsonyabb j�vedelm� r�tegek �letsz�nvonal�n k�v�n jav�tani -, hanem a szem�lyi j�vedelemad� legals� kulcs�t cs�kkentse 18-r�l 13 %-ra. A k�lts�gvet�snek mindk�t megold�s egyform�n 160 milli�rd forintba ker�lne. Javaslat�t Orb�n tulajdonk�ppen csak egy demag�g fikci�val, m�g ink�bb bl�ffel t�masztotta al�, miszerint „a fogyaszt�i �rak cs�kkent�se – ami egy�bk�nt sem k�vetkezne be! – a t�bbet fogyaszt�kat, vagyis a gazdagokat t�mogatn�, a szeg�nyek helyett”. 2. Ez m�r nem olyan „egyszer�”. Ha m�r minden �ron emeli a korm�ny a g�z �r�t – mert a korm�ny emeli! -, �gy legal�bb �ljen kompenz�ci�val a k�zint�zm�nyek, els�sorban a szoci�lis, eg�szs�g�gyi �s az oktat�si int�zm�nyek �s az �nkorm�nyzatok k�lts�gvet�se, illetve k�lts�gvet�si t�mogat�sa tekintet�ben. �rak „elt�r�t�se” – visszas�rjuk a szocializmust? 3. Nos, ez viszont igencsak egyszer�. „Ne adj�k el (ne privatiz�lj�k) a l�gi-kik�t�t, a ferihegyi rep�l�teret, mely az orsz�g egyik legnyeres�gesebb �llami v�llalata, amellett vegy�k figyelembe a l�gbiztons�g strat�giai �rdekeit!”. Ehhez k�pest Gyurcs�ny m�snap (vas�rnap) elmondta Verebes reggeli „levezet�” m�sor�ban – Orb�nt is h�vt�k, de � k�thetes pihen�sre utazott, hogy kiheverje elm�lt hetekbeli f�radalmait -, hogy esz�k �g�ban sincsen privatiz�lni a (egy�bk�nt csek�ly �zleti �rt�kkel b�r�) t�rbetont, a kifut�p�ly�kat vagy az �p�leteket… Mondanom sem kell, hogy Gyurcs�ny egyik javaslatot sem fogadta el. Ennyi. Csak ennyi konstrukt�v-ellenz�ki javaslatot hozott mag�val a kor�bbi minisztereln�k; nomeg a r�szletesebben ki nem fejtett csal�di j�vedelem-ad�z�s elk�pzel�s�t, melyet m�g j�magam dolgoztam ki, �s m�r 2001. december 17-ik�n ismertettem is a Duna Telev�zi� v�laszt�si szak�rt�i vit�j�ban, mint akkoriban az �j Baloldal gazdas�gi szak�rt�je. H�romf�le igazs�g Orb�n Viktor kifejez�st adott azon v�lem�ny�nek is – ezt aff�le „adom�nak” sz�nhatta? -, hogy Magyarorsz�gon a k�zv�leked�sben h�romf�le igazs�g van „forgalomban” az orsz�g gazdas�gi helyzet�r�l: egy a korm�ny�, egy m�sik az ellenz�k�, s egy harmadik – a val�s – a lakoss�g�. Hozz� tette, hogy nem hisz egy olyan gazdas�gi n�veked�sben, amit kimutat az �ppen uralkod� korm�ny, csak �ppen az emberek nem �rzik, mert „nem jutnak 1-r�l a 2-re”. „Egy orsz�g n�veked�se, felemelked�se csak �gy lehet val�s, ha az emberek is �rzik, �s egyr�l a kett�re jutnak.” – summ�zta v�lem�ny�t. Megjegyzem, �n ezt az egyszer� aritmetikai �lcet nem �gy ismertem eddig, hanem �gy, hogy: „5-r�l 6-ra” –, de h�t �gy l�tszik, az �tr�l m�ra visszaeshett�nk az egyre; �gy onnan kell majd apr�nk�nt vissza-kapaszkodnunk „az �t” k�zel�be. Ez, mint tudj�k, aff�le le-fel liftez�s: amikor a szoclibek vannak hatalmon, h�t r�gt�n elindul a gyorsul� lejtmenet, amikor meg visszaj�n – no nem a „come back Medgyessy”!, hanem – a szakr�lis kir�lyfi, akkor biz’ azonnal neh�z hegymenetbe kapcsolunk, hogy mindenki „az �tr�l a hatra juthasson… Nos, ez az „egyr�l a kett�re” gondolatsor – populista demag�gia. �s nem csak az indokolatlanul �nhitt �nt�mj�nez�se, �rt�ktelen p�rt-t�lt�se, provokat�v politikai marketingje miatt, hanem az�rt is, mert egyszer�en nem igaz. Nem mintha a szocik alatt nem menn�nk lefel�. A dolognak ez a fele – m�g igaz. Csakhogy az �n. „polg�ri korm�ny” alatt sem jutottunk �tr�l hatra; - s nem csup�n a relat�v lehet�s�geinkhez k�pest nem, hanem abszol�t �rtelemben sem. Annyit elismerhet�nk, hogy az orsz�g gazdas�gi helyzete lassabban romlott Orb�n idej�n, mint Antall, Boross, Horn, Medgyessy vagy Gyurcs�ny alatt. De romlott, akkor is. A k�ls� �llamad�ss�g p�ld�ul egyed�l Orb�n�k idej�n nem n�tt, viszont a bels� �llamad�ss�g �ppen abban az id�szakban n�tt t�l minden norm�lis m�rt�ken. Orb�n Viktor elismerhet� „�rdeme” – mind�ssze: egy kis �temk�l�nbs�g. Hi�nyz� n�pk�pviselet Nem az a baj teh�t, hogy nem jutunk 5-6-r�l helyett 1-2-re sem; - hanem az, hogy m�g mindig folyamatosan megy�nk lefel�, hiszen az �llamad�ss�g kamatainak n�vekv� k�telezetts�ge lassank�nt megfojtja az �llami k�lts�g-vet�st, a mag�nv�llalkoz�sokat �s a lakoss�got egyar�nt. Magyarorsz�gon kiz�r�lag csak a bankok, a szoci�l-liber�lis n�menklat�ra �s a politikai elitek k�r�l ny�ladz� „mag�n”-v�llalkoz�sok, meg persze a multinacion�lis c�gek jutnak a hetven-nyolcr�l a nyolcvan-kilencre, csakis �ket gazdag�tjuk az ad�forintjainkkal is. Valamikor a ’70-es ’80-as �vekben – amikor az �llam az ad�ss�gait eleinte d�nt� m�rt�kben a lakoss�gi megtakar�t�sokb�l fedezte -; ki gondolta volna, hogy 25-30 �vvel k�s�bb majd az OTP, a lakoss�g bankja is r�szben mag�nv�llalkoz�ss� v�lik, egy sokszoros milli�rdossal az �l�n?! Aki, ha 1000 forintot kiveszel a banksz�ml�dr�l, 200 forint p�nzkiv�teli d�jat sz�m�t fel k�lts�gk�nt? Ki gondolta volna, hogy elfogy a lakoss�g megtakar�t� k�pess�ge, s helyette a komplett polg�ri lakoss�g is m�rt�ktelen�l elad�sodik a z�mmel k�lf�ldi bankoknak, amelyek „egyre kedvez�bb” konstrukci�kkal bomb�zz�k az elad�sodott szerencs�tleneket, hogy v�g�l majd a lak�saikat, a h�zaikat, a telkeiket is el�rverezhess�k, ha minden k�t�l szakad? Ki gondolta volna, hogy az alapvet� szoci�lis �s eg�szs�g�gyi szolg�ltat�sokat m�g �llampolg�ri jogon, ingyenesen biztos�t� �llam, senki �ltal nem legitim�lt liber�lis „�nfejl�d�s�ben” egyszer, 2005-re majd oda jut, hogy a k�zvetlen banki hitelkamatok tetej�be a saj�t pazarl� �nfenntart�sa �rdek�ben nyakl� n�lk�l felvett, s mind egy fill�rig suttyomban elt�ntetett �llamk�lcs�neinek feltart�ztathatatlanul n�vekv� kamatait is k�zvetve – a k�lts�gvet�sen �s az ad�kon kereszt�l - a lakoss�gra terheli? Hogy egyszer csak bemondja majd az „unalmast”, �s az arcunkba vigyorg� k�p�vel k�zli, hogy a tov�bbiakban mindenki gondoskodj�k mag�r�l, mert „neki” t�bb� nem futja a zseb�b�l egyszerre a NATO-ra, az ut�nt�lt�s gripenekre, az afganiszt�ni �s iraki kalandra, az EU-ra, meg az eg�szs�g�gyre �s a szoci�lpolitik�ra!? Meg a saj�t �llami lobbyjaik cinkos (70:30), z�kken�mentes �nkiel�g�t�s�re? Minderr�l mi�rt „feledkeztetek el” besz�lgetni a nagy sz�mh�bor�ban? Igen, Viktor, teljesen igazad van! Az a legnagyobb baj, hogy ebben az orsz�gban csak a korm�nyoldal �s a mindenkori ellenz�k �sszefon�d� igazs�gtalans�ga �rv�nyes�lhet, s kap orsz�ggy�l�si, �s a v�zcsapb�l is foly� k�pviseletet, - A N�P IGAZS�G�T PEDIG 15 �VE NEM K�PVISELI SENKI !!! �s a val�di n�pk�pviseletet nem p�tolja semmilyen Konzult�ci�s Tan�cs. A n�pet nem „kezelni” kell, a n�ppel nem „konzult�lni” kell, hanem igaz�n k�pviselni, ami azzal egyenl�, mintha saj�t magadat k�pviseln�d. Vagy annyira j� - �nhib�don k�v�l - m�gis valaki ad�s�nak lenni, Viktor? ********************* Mintegy „f�ggel�kk�nt” �lljon itt az ad�rendszer komplex reformj�r�l, benne a csal�di j�vedelem-ad�z�sr�l 2001-ben �rott javaslatom, amely a szerves r�sz�t k�pezte az �j Baloldal, v�laszt�si p�rt megval�s�tand� programj�nak: „Az ad�rendszer komplex reformja A 14 �ves magyar ad�rendszer teljes k�r� reformja m�r r�g�ta esed�kes, tekintve, hogy l�nyegileg 1988. �ta v�ltozatlan tartalommal �s form�ban m�k�dik; - pedig 1990-ben lezajlott a politikai „rendszerv�lt�s”, majd azt k�vet�en a nemzetgazdas�g �tfog� szerkezetv�lt�sa, minek k�vetkezt�ben a termel�si, kereskedelmi, gazd�lkod�si, p�nz�gyi, vagyoni, j�vedelmi �s b�rez�si viszonyok, a gazdas�g eg�sz szerkezete gy�keres v�ltoz�son ment �t. Ha pedig elfogadjuk, hogy az ad�rendszer l�nyegi �szt�nz�si �s eloszt�si folyamatokat, teljes viszonyrendszert gener�l, akkor egy�rtelm�v� v�lik, hogy ma mi�rt nem lehet optim�lis ugyanaz az ad�rendszer, amelyik m�r 14 �ve m�k�dik. Az �j t�pus� t�rsadalmi preferenci�k, �llami priorit�sok megval�s�t�s�hoz egyszer�bb, de korszer�bb ad�rendszerre lenne/van sz�ks�g; ugyanakkor az Eur�pai �ni�hoz k�zelg� csatlakoz�sunk is felvet bizonyos jogharmoniz�ci�s �s kompatibilit�si k�rd�seket, m�sfel�l pedig az ad�rendszer�nk �talak�t�sa bizonyos “nemzeti-�nv�delmi c�lokra” is felhaszn�lhat�. A magyar lakoss�g a val�s j�vedelmeihez k�pest is jelent�sen t�lad�ztatott. Ebb�l k�vetkez�en, tov�bb� ezen t�lmen�en is, az �llami k�lts�gvet�s t�lzott m�rt�kben k�zpontos�tja a j�vedelmeket, amely p�nzeszk�z�ket egyr�szt a n�vekv� k�ls� �s bels� elad�sod�s (ami csak relat�ve, a GDP-hez viszony�tva cs�kken, abszol�t m�rt�kben folyamatosan n�!) kamataira, teh�t az ad�ss�g-szolg�lat teljes�t�s�re k�lti, m�sr�szt ebb�l finansz�rozza t�lk�ltekez�s�t, ami az �llami funkci�k kell�en nem hat�kony gyakorl�s�b�l �s a takar�koss�g teljes hi�ny�b�l fakad. A m�r ismertetett k�lts�gvet�si reform-elk�pzel�s�nk felt�telezi a komplex ad�reform megval�s�t�s�t, hiszen a kett� szervesen �sszef�gg. Tervezett int�zked�seink a k�vetkez�k: n Elemezz�k az �sszes l�tez� ad�fajta hat�smechanizmus�t, megsz�ntetj�k a “felesleges” ad�kat, egyszer�s�tj�k a rendszert. n Cs�kkentj�k a szem�lyi j�vedelemad� kulcsait, sz�jjelh�zzuk a s�vokat, hogy a keres�k nett� j�vedelme n�vekedj�k, �s megsz�ntetj�k a minim�l-b�r ad�ztat�s�t. n Cs�kkentj�k az �ltal�nos forgalmi ad� kulcsait, mi�ltal a fogyaszt�i �rak szintje, s az infl�ci� is m�rs�kelhet�. n �j t�pus� ad�z�si form�kat vezet�nk be a kisv�llalkoz�sok (�tal�nyad�), a csal�di farmergazdas�gok (csal�di ad�z�s), a csal�dok (csal�di j�vedelem-ad�z�s) tekintet�ben. n Egys�ges�tj�k az ad�rendszert, ami azt jelenti, hogy azonos ad�z�si fel-t�telek k�z�tt m�k�dhet mindenfajta v�llalkoz�s, legyen az ak�r k�lf�ldi, ak�r belf�ldi. n Ezzel �sszef�gg�sben cs�kkentj�k, megsz�ntetj�k a k�lf�ldi v�llalkoz�sok ad�kedvezm�nyeit. n Megsz�ntetj�k az eg�szs�gbiztos�t�si j�rul�k �s a nyugd�jj�rul�k mai ad�-jelleg�t, �s a t�rsadalmi szolidarit�s m�k�dtet�se jegy�ben vissza�ll�tjuk az auton�m t�rsadalombiztos�t�si �nkorm�nyzatokat, majd �llami portfoli�t biztos�tunk a sz�mukra, amelynek a hozad�k�b�l az �nrendelkez�s�k �n-finansz�roz�ss� alakulhat �t. n Megsz�ntetj�k az eg�szs�g�gyi hozz�j�rul�st. n A k�zponti �llami ad�bev�telnek a main�l l�nyegesen nagyobb h�nyad�t bocs�tjuk a helyi �nkorm�nyzatok rendelkez�s�re. n Minden eszk�zzel igyeksz�nk g�tolni, hogy az �llam tov�bb is elad�sodj�k (�llamk�tv�nyek) a k�l-�s belf�ldi bankoknak, meg�ll�tjuk Magyarorsz�g elad�sod�s�t, a b�dzs� kamat-k�lts�geinek a n�veked�s�t.” Nincs �j a nap alatt. V�c, 2005. j�lius 9. Czike L�szl�