Czike László

                   A magyar jogállam és a globalizáció

1. Regnum Marianum
Drábik János írja az ‘Uzsoracivilizáció’ című művében:
„A Magyarok Nagyasszonya és a Napbaöltözött Asszony - a Babba Mária - tulajdonképpen az ősi magyar vallási hagyományok és a kereszténység termékeny egymásra találását szimbolizálja. A Regnum Marianum, vagyis hogy István király Máriának, a Magyarok Nagy-boldogasszonyának ajánlotta fel királyságát, közjogi fogalommá vált. A XII. és a XIII. században a Szent Korona azonos volt az országgal. A Szentkorona-tan fokozatosan alakult ki és lényegében az állam és a társadalom felett álló JOG, azaz az alkotmány, az igazi alkotmány szerepét kapta. (...) Az állam felett álló JOG-ot nem lehet az állam akaratából levezetni. A JOG nem az állam akaratát fejezi ki, hanem az államot (is) kötelező szabályokat tartalmazza, amelyeket az állam nem szeghet meg, ha igényt tart arra, hogy jogállamnak tekintsék.

2. A Rózsadombi Paktum
Mivel Magyarországnak ma nincs alkotmánya, azaz az állam felett álló és az állam által meg nem változtatható JOG-a, hanem csupán az állami akaratot kifejező és az állam által alkotott alaptörvénye, amellyel az állam az állampolgárait kötelezi, és önként vállal magára (minősített parlamenti többséggel megváltoztatható) korlátozásokat, - ezért indokolt a kérdés: joga volt-e egy önjelölt csoportnak és egy pártok által dominált parlamentnek (rózsadombi-, MDF-SZDSZ?!) paktum elfogadásával lemondani a jogfolytonosság helyreállításáról, a magyar állam feletti „Szent Jog”-ról, vagyis az ezeréves magyar nemzet legfontosabb szükségleteit, érdekeit és értékeit tartalmazó Szentkorona-tanról? A Szent Korona, mint a legfontosabb közösségi jogokat, privilégiumokat hordozó absztrakt jogi személy, a magyar nemzet szuverenitásának megtestesítője. Erről a ‘torzított választás’ útján létrejött és korlátozott legitimációval rendelkező pártparlament nem dönthet. Erről csak egy igazi legitimációval bíró, azaz teljeskörű képviseleten nyugvó alkotmányozó nemzetgyűlés és/vagy népszavazás dönthet. A jogfolytonosság helyreállításának az elmaradása igazából alkotmányos szünetelést jelent. A Nyugat írott alkotmányaiból össze-ollózott, ‘kölcsönzött elit alkotmány’ a frázis jellegű közhelyeivel nem képviseli a nemzetet. Ez nem JOG, hanem csak az elit akaratát állami akarattá átalakító alaptörvény. Nem áll az állam és a társadalom felett, hanem csupán bitorolja az igazi történelmi alkotmány, a Szent Korona és a Szentkorona-tanban kifejezett szakrális jogi személyiség  felségjogait.

3. Sacra Corona
A magyar állam, a magyar nemzet jogi személyiségének a neve: Szent Korona. Ezek a Szent Koronát megillető felségjogok valójában a magyar nemzet szuverenitását fejezi ki. (...) A királyt (az államfőt) is megilleti a nemesség (vagy az elit) és a nép hűsége, ha Isten akaratát közvetíti. Ha azonban a király nem szakrális uralkodó, úgy a hűség a Szent Koronának, a szakrális jogi személynek szól, nem pedig a nem szakrális természetes személynek (mondjuk: privatizációt, eladósítást,   európai úniós belépést ‘levezénylő’ kollaboráns miniszterelnöknek).

4. Szakrális templom
A Szent Korona, mint szakrális jogi személy tökéletes lehet, - méltó absztrakció Isten, és Isten akarata közvetítésére. (...) A Szent Korona jogi személyisége és tárgyi megjelenése a magyar nép szimbolikus temploma és szentélye. A költő, Ady Endre (aki szabadkőműves volt) panaszkodott, hogy „a magyar népnek még temploma sincs”. Ebben tévedett, mert a Szent Korona a magyar nép ‘temploma’, és ez ma is létezik, csak ‘alvó állapotban’ van. A templom ma el van zárva a magyar nép elől. A jelképe, a korona megtekinthető, de amit jelképez a korona: a templom nem elérhető.

5. Az illegitim világállam
A Magyarországon ma uralkodó hatalom tehát nem legitim, mert nem a Szentkorona-tan jogos, jogfolytonos folytatása. Ez a hatalom éppúgy illegitim, mint az éppen ‘rászerveződő’, készülődő világállam - hiszen annak szerves része. Ez a hatalom mind elveiben, mind gyakorlatában teljesen elszakadt az eredeti, még egykor szakrális gyökerektől, nem a népfelség elvén alapul; kisajátítja a JOG feletti uralmat is (!), illetve minden egyes ország és nép, minden ember vagyonát és szülőföldjét, valamint a kultúrát, a vallást és a hitet is. Ez a hatalom a megvalósult globális fasizmus, amelynek „a hormonja a pénz, oxigénje pedig az információ”.

6. A Nagy Misztériumjáték
„Kocsis István a már említett ‘Magyarország Szent Koronája’ című művének a 358. oldalán így foglalja össze azt, amit sejtünk, amit fel-tételezünk, és amit tudunk Trianonról: ‘Az is megtörténik Versailles-ban, illetve Trianonban, ami senkinek sem érdeke... Nem az ész és nem az érzelem határozza meg tehát azoknak a magatartását sem, akikről feltételezi a szakirodalom: a kulisszák mögül irányították a tárgyalásokat. Bizony, a Kárpát-medence tönkretétele nem lehetett érdeke a kulisszák mögül diktálóknak sem, miképpen senkinek sem a világ épeszű emberei közül... Mégis tönkreteszik, és akik tönkre-teszik, azok - akármennyire hihetetlen - pontosan úgy viselkednek, mintha nem valódi politikusok, nem valódi pénzemberek, hanem a Nagy Misztériumjáték elvarázsolt résztvevői lennének... Pontosan úgy viselkednek, mint majdnem kétezer évvel korábban, az Isten megtestesülésének, Jézus Urunknak keresztre feszítését előkészítők. Igen, mintha semmi se lett volna fontosabb Trianonban, mint a leg-ártatlanabb megbüntetése, a legártatlanabb keresztre feszítése. A régi misztériumjáték újrajátszása.’

7. A legrosszabb üzlet
Lehet-e ésszerű magyarázata, hogy a világ leghatalmasabb emberei megkötik a legrosszabb üzletet? A legrosszabbat, hiszen a pillanatért cserébe odaadják az Örökkévalóságot.”

Az egyetlen magyarázat erre a ‘hasonmmás’-elmélet: ezek az emberek eladták halhatatlan lelküket az ördögnek, titkos vérszerződést kötöttek Luciferrel, miáltal elvesztették eredeti személyiségüket, s árnyékai - hasonmásai - lettek önmaguknak...

8. A hasonmások világuralma
„Mindezen fejtegetéseket azért kellett előrebocsátani, hogy érthetővé váljék a szerzőnek az az álláspontja, miszerint az első világháború és Trianon a kormányokban, valamint az azokat irányító háttérerőkben, elsősorban a pénzvilágban hangadókká, vezetőkké vált ‘hasonmások’ világtörténelem-formáló, összehangolt akciója volt. A trianoni béke-szerződés képtelenségeiben, a Masaryk-Wilson viszony ismeretében, a szabadkőművesség s más titkos szervezetek szerepének elemzésében továbbá annak a ténynek a tudatában, hogy Magyarországot, mint legártatlanabbat büntették meg, nem a magyarság bűneit tartva szem előtt - a ‘hasonmások’ tevékeny közreműködését kell felismernünk.

Ez misztikusan is hangozhat, különösen az ilyen fejtegetésekhez nem szokott olvasók számára, mégis Kocsis úgy véli, hogy ez Trianon leg-sötétebb titka. Az általa is legfontosabbnak tartott megállapítása így szól: ‘Az Evangélium arra figyelmeztet, és minden más hiteles szent könyv, és minden hiteles teológiai és filozófiai munka, és minden történelemkönyv ugyanarra hívja fel a figyelmünket: jaj az emberi világnak, ha vezetésében többségbe jutnak a megszállt hasonmások, ... mint a XX. század elején ...! Következmény: az első világháború, Versailles-Trianon, második világháború...’ És a többi...

9. Örökre titkosított dokumentumok
Mert ezt pedig már én tehetem hozzá: nácizmus, holokauszt, a szovjet kommunizmus fél-világbirodalma, a hidegháború évtizedei, Kennedy-gyilkosságok, Roswell és egyéb UFO-jelenségek, a repülő csészealjak, hidrogén-és neutronbombák, szárnyas rakéták, űrprogramok és azok rejtélyes leállítása, a Warren-bizottsági és a Condon-jelentés 75 évre titkosítása, a csillagháborús fegyverkezési hajsza, általa a Szovjetúnió váratlan összeomlása, a máltai paktum, majd a civilizációk háborúja (Huntington), a világterrorizmus kialakulása, többszöri Öböl-háborúk, 2001. IX. 11., NYC-ben a szabadkőműves szimbólum WTC-tornyok ledöntése és a paranoiás terrorizmus-ellenes koalíció, illetve az orwelli világállam koncepciója, kialakulása. A történelem kényszerpályája ‘a hasonmások’ életműve!

10. Az áldozati bárány
„A magyarság, a magyar küldetéstudat és áldozatvállalás, illetve a keresztény világ nagy kérdései összefüggenek és e szerves kapcsolatot 3 magyar király sorsában lehet jól szemléltetni. A magyar küldetés-tudat központi gondolata egy egész emberiségnek szóló üzenet, amely az Igazsággal van összefüggésben. Az Élő Égi Igazságról, vagyis a legyőzhetetlenről van szó, aki Isten önvédő Megnyilatkozása, a leg-nagyobb Erő, a legszilárdabb Hatalom. A magyar küldetéstudatban a magyarság különleges szerepe ennek az Élő Égi Igazságnak a méltó szolgálata. E küldetéstudat csak az egész emberiségre vonatkoztatva értelmezhető. Nem a hun uralkodó Atilla dönti el, hogy ‘Isten ostora’ lesz, nem Szent István dönti el, hogy megteremti egységes keresztény birodalmát (szakrális ‘világ-királya’ lesz a kereszténnyé váló, meg-igazuló emberiségnek), s nem Hunyadi Mátyás dönti el, hogy ő meg-tisztulásra kényszeríti a keresztény világot. Isten akarata teljesítői ők s ezért indulnak el útjukon. Az út annak ellenére nem egyforma, hogy Szent István is, és Hunyadi Mátyás is tudatosan felvállalja az atillai hagyomány folytatását. A három király közül most csupán Mátyásról kívánunk részletesebben szólni. Mátyás király azon törvényeknek a megalkotását kényszeríti ki, amelyek segítségével a nemzet túlélheti az iszlám világ pusztító támadását. Mátyás szinte felfoghatatlan cél-tudatossággal küzdött a királyi hatalom gyöngítéséért (!), és ha más alapján nem tehetnénk, akkor ennek alapján feltételezhetnénk, hogy Isten akaratát teljesítvén készítette fel a magyar nemzetet a nehéz el- jövendőre. Kocsis István szerint Mátyás utolsó szakrális királyként végrendelkezik a törvényalkotásával. Rá is kérdez, hogy ő szakrális királyként egy olyan uralkodó, aki nem győzhet? Akivel közli az Ég, hogy Országa keresztre feszíttetik?!

11. Küldetéstudatból kiválasztottság-tudat
Miféle összefüggés lehet e drámai helyzetben küldetéstudat és közjog között? A magyar küldetéstudat ugyanis az Atillától Mátyás királyig tartó időszakban gyökeresen átalakult. Megváltói áldozatvállalássá, kiválasztottság-tudattá minősült át, legfőképpen a közjogi változások eredményeként. Mátyás királlyal a magyar küldetéstudat változása felgyorsul, - de sokkal nagyobb az a változás, amelyen Trianon után esik át. A ‘kalapos király’, vagyis II. József német-római császár, aki magas rangú szabadkőműves is volt, példátlan energiával látott hozzá a magyar nemzet felszámolásához, amelynek a magyarság keményen és sikeresen ellenállt. (...) Ámde Trianonban valami rend-kívüli dolog történt. Olyan nagy csapás érte a magyar nemzetet, hogy a magyarság az ellenfelet valami földöntúli erővel azonosítja. Eme meggyőződésének a következménye a küldetéstudat újabb változása, minőségileg mássá válása. Trianonnal szembesülve mindenkinek, aki meg akart magyarnak maradni, arról kellett meggyőződnie, hogy a magyar nemzet küldetése hasonló azon áldozati bárányhoz.

A magyarságot Trianonban nem mint ‘főbűnöst’, hanem mint leg-ártatlanabbat büntették mindenki helyett - ellenfél és szövetséges helyett - egyaránt. Ez pedig a magyar nép metafizikai dimenziójának bekapcsolása nélkül érthetetlen. Kocsis István meggyőz bennünket arról, hogy már Mátyás korában elkezdődik a régi magyar küldetés-tudat kiválasztottság-tudattá válása. 

12. A Sátán a főellenség
A magyar küldetéstudat Mohács után már bizonyos bűntudattal is társult, és e mögött az lappanghatott, hogy az újkorban legyengült magyarság alkalmatlanná vált a régi magyar küldetés teljesítésére. (...) A nemzet metafizikai hátterét képező transzcendens dimenzióban a negatív erő, amit nevezhetünk Sátánnak is (...), a magyar nemzetet valamiért ellenségének tekinti, s ez a metafizikai gonosz, a Sátán az Úr Jézusra emelt fegyverrel sújtott le rá. Trianon nem magyarázható az Isten haragjával: Trianonban a világot irányító negatív erők leg-látványosabb, legsúlyosabb ellentámadásának lett a magyar nemzet a szenvedő alanya. A háttérhatalom egyszerűen feláldozta Magyar-országot, úgy, hogy már a saját elveit - a történelmi, az etnikai és az önrendelkezési elvet is - felrúgta. (S félő, hogy ami 1990., a rendszer-váltás óta történik, az Trianon végzetének a legvégső beteljesítése. - Cz. L.) (...) Mikor az 1867-es kiegyezéssel a magyar uralkodó osztály szövetségre lépett a Habsburg-dinasztiával, akkor hazánk a háttér-hatalom ellenségévé vált, oly országgá, amelyet fel kellett számolni.

13. A szkíta-magyar hitvallás
A Szentkorona-tan az a magyar vallás, amely 1000-ig a keleti, vagy szkíta kereszténység befolyása alatt állt. Ez a magyar vallás egyenlő minden hiteles keresztény vallás és a Szent Korona misztériumának a szintézisével. Ha erről lemondunk, akkor lemondunk a magyarság metafizikai dimenziójáról, vallásos összetartó erejéről, amely viszont más népek történelmének a tanúsága szerint is igen erős nemzetfenn-tartó erő. (...) A magyar trianoni pszichózisnak a mélységét mutatja, hogy már 1920-ban is nyilvánvaló volt: a történelmi Magyarország feldarabolása nemcsak, hogy nem volt szükségszerű és ésszerű, de váratlanul is érte az ország lakosságát. A történelmi Magyarország megmaradt volna, ha méltóképpen védekezik, mikor a román és cseh csapatok megkezdték területének megszállását. A csehek és románok akciója nemzetközi jogilag is vitatható lépés volt, hiszen a háborúnak vége volt és a fegyverszüneti egyezményeket már megkötötték. Az ön-védelem azért maradt el, mert olyan politikai erők jutottak Magyar-országon hatalomra, akik vagy képtelenek voltak levonni megfelelő következtetéseket, vagy pedig maguk is együttműködtek a trianoni határokat meghúzó háttérhatalommal. Kocsis István így írt erről:

14. A kollaboráció gyökerei
‘Semmi sem felfoghatatlanabb a történelmünkben, mint a Károlyi-Jászi-féle magyar politikusok magatartása, akik a honvédelem meg-szervezése helyett az önvédelmi ösztönt ébren tartó Szentkorona-tant, és az egész magyar közjogot, közjogi intézményrendszert taposták el nagy diadallal. Csak úgy mellékesen feloszlatták a hadsereget is ..., aztán a tragikus következmények láttán - sértődötten és hisztérikus hangulatban - átadták a hatalmat az Oroszországból meghatározott feladattal hozzánk küldött ügynököknek (Kun Béláéknak).’

15. A bűnhalmozó XX. század
Súlyos analógiát ismerhetünk fel Trianonnal a II. világháborút lezáró párizsi békeszerződés, illetve a jaltai egyezmény esetében is. A német megszállást (1944.) a háború befejeztével mindjárt követte az orosz, mely ‘ideiglenesen’ 46 évig tartott. Magyarország a szovjet birodalom - a Nyugat által is elfogadott - szerves részévé vált; mondhatnánk úgy is, hogy 1945-ben a megszálló Szovjetúnió (a későbbi amerikai elnök, Ronald Reagan szavaival élve: a Gonosz Birodalma) fegyveres ereje tette lehetővé, hogy újabb moszkovita klikk (Rákosiék) nyomhassa víz alá a magyar ön- és küldetéstudatot, két generációt is ‘rászoktatva’ a szabadkőműves módszerek és uralom szolgalelkű elfogadására. Ha a magyar elit 1990-ben nem feledkezik meg (egy tál lencséért!) az igazi magyar alkotmányról, a Szentkorona-tan jogfolytonosságáról, - úgy ma Magyarországnak saját alkotmánya lenne, nem lenne adóssága, és rendelkezhetne a teljes nemzeti vagyonával (ami mind külföldi kézbe került); nem kellett volna segélyekért, támogatásokért bekönyörögnie magát az Európai Únió nevű ‘restaurált Nyugat-Római Császárságba’, mely ideiglenes képződmény szabadkőműves politikai tákolmány, épp úgy mint az egykori Szovjetúnió, s a mai egyeduralkodó világcsendőr, az Amerikai Egyesült Államok.

Ha a magyar áldozat végül beteljesedik, elvész vele az egész világ is.
Magyarország halott virág lesz a húsevő virág, a világállam sírján...

Vác, 2005. január 18.                     

                                                        Czike László